Könyvhét 2024, itt lehet velem találkozni

 
Az idei Könyvhétre öt olyan könyv jelenik meg, amelynek létrejöttében szerzőként vagy fordítóként részt vettem:

A kolibri és az Erdő Ura (Kolibri Kiadó)
Kerti őrség, (N)agykaland sorozat (Móra Könyvkiadó)
Menyus mindenmentes süteménye (Csimota Gyerekkönyvkiadó)
Lovász Andrea (szerk.): Körtánc, Gyerekirodalmi antológia (Cerkabella Kiadó)
Amy Timberlake: Kincses tojás, Borz és Szkunk 2. (Scolar Kiadó)

Gyertek, ünnepeljük együtt a megjelenéseket, bemutatókat! A Könyvhét ideje alatt ezeken a helyeken, ezekben az időpontokban tudunk találkozni:

A kolibri és az Erdő Ura (Állati kalandorok 1.)

Előfordul néha, hogy az öröm nem kitörő és ujjongó, hanem elszótlanít, belülről fűt, és nehéz kifejezni. Április 24-én jelent meg a Kolibri Kiadónál az Állati kalandorok című sorozat első kötete, A kolibri és az Erdő Ura, és azóta keresem a szavakat, hogyan meséljek a kötetről és a megjelenésről.

Kaktusz cica szabadidejében szeret olvasni

Már nagyon régen, 2019-ben megfogalmazódott bennem, hogy annyira szeretek állatokról írni, hogy egy egész sorozatra való kalandot is ki tudnék találni. Azon is sokat gondolkodtam, hogy amikor állatokról írok, akkor munka előtt és közben rengeteget olvasok, kutatok. Szeretem, ha az állatok nem népmesei hősök, nem tipizált karakterek, hanem a természetes élőhelyük és tulajdonságaik szerint viselkednek. Az élővilág lenyűgöző, és hiába élénk a fantáziám, a természet gazdagságával nem ér fel. Ezért szerettem volna, ha a könyvekben nem csak mese szerepel, hanem az olvasók megismerhetik a valóságos állatokat is.

Igen ám, de a kevert műfajú könyvekért nem annyira lelkesedem. Kizökkent, ha egy mese közben magyarázó ábrákat vagy szövegeket látok. Annál már jobban szeretem, ha egy ismeretterjesztő könyvben vannak mesék, versek is, de ezekben valahogy nem simul össze természetesen az ismeretterjesztés és a mese. Volt egy régi, szép kísérlete az Abrakadabra kiadónak, de végül csak az első (egyébként nagyon szép) kötet jelent meg Erdőlakók címmel. Arra gondoltam, mi lenne, ha a történet végén egyszerűen elmesélném, mit tanultam az állatokról, az élőhelyükről, az emberrel való kapcsolatukról, miközben a mesét írtam. Az illusztráció is kettéválhatna, a mese mesés rajzokat kaphatna, az ismeretterjesztés meg pontosakat.

A Kolibri Kiadó hamar partnerré vált, és vállalta, hogy kiadja a sorozatot. 

Újra Könyvhét!

 Idén június 8-11 között ünnepeljük a könyveket, az olvasókat, a kiadókat, a szerzőket, az illusztrátorokat, és mindenkit, aki a KÖNYV című, ősi társasjátékkal játszik. A részletes program az esemény honlapján érhető el:

Katt ide!

Velem a Könyvhét alatt itt tudtok találkozni:

Június 8. (csütörtök): egész nap a Scolar Kiadó standjánál találsz (Vörösmarty tér, 38. pavilon)

Szívesen bemutatom a kiadó gyerekkönyveit, ajánlok olvasnivalót, és bemutatlak Borznak és Szkunknak (Amy Timberlake Borz új lakótársa című könyve főszereplőinek)

Június 10. (szombat): 

11:00-12:00, Móra Kiadó (Vigadó tér, 59. pavilon)
A Már tudok olvasni sorozat Erdei énekverseny című kötetét dedikálom Tuza Edittel.

14:00-15:00, Csimota Gyerekkönyvkiadó (Vigadó tér, 57. pavilon)

Az Apukám sátrat épít című papírszínház illusztrátorával, Rofusz Kingával dedikálunk

A dedikálásokra más könyveket is hozzatok nyugodtan magatokkal, és annak is örülök, ha valaki csak beszélgetni jön.

Június 11. (vasárnap): újra a Scolar Kiadó standjánál leszek (Vörösmarty tér, 38. pavilon)

Találkozzunk, és ünnepeljük együtt a könyveket!

A sellő és a kiállítás

Ha egy sellő éppen 2022. november 29. és 2023. január 15. között kapna lábakat, és ez éppen Budapesten történne, mert mondjuk egy dunai sellőről lenne szó, akkor örömében végigszökdécselne először Buda, aztán Pest utcáin, majd megéhezne, talán kicsit fázna is, és keresne egy olyan helyet, ahol szárazföldivé vált halként is jól érzi magát. Valószínűleg a Fiktív Gasztrogalériába térne be. Lehet, hogy halászlét nem enne, de salátát minden bizonnyal. Mint ahogy az is egészen biztos, hogy elvarázsolnák Varga Zsófi képei, amelyek a fenti időszakban éppen a galéria falán lógnak. Talán azért pont ebben az időszakban, hogy a sellőnek lehetősége legyen megnézni. Erről a kiállításról van szó:

Ha a kiállítás mondjuk november 29-én, és nem 28-án nyílt volna, akkor megnyithatta volna a sellő. Mivel ő csak egy nappal később kapott lábakat, engem ért a megtiszteltetés, hogy megnyissam. Ilyen nagyon szép volt az esemény, és ennyire örültünk Zsófival:

Meghívó könyvbemutatóra

2020. szeptemberében látogatást tettem a Nemzeti Múzeumban, és hosszan beszélgettem Földessy Péter restaurátorral egy elborult ötletről. Arról, hogy mi lenne, ha a 21. században élő fiatalok egyszer csak megjelennének a népvándorlás korában, közvetlenül a honfoglalás előtt, a mai Budapest területén. Az ötlet azért motoszkált a fejemben, mert felkérést kaptam a Pagony Kiadótól egy történelmi ifjúsági regény megírására, az Abszolút töri sorozatba. A beszélgetés után Péter nem nevezett teljesen bolondnak, sőt, rengeteg hasznos ötletet kaptam tőle, kiket keressek fel, hol kutassak. Így aztán belevágtam. Rengeteg beszélgetés, olvasás, podcast hallgatás, helyszínlátogatás, szerencse és átdolgozott este után megszületett a regény, amely Bernát Barbara jóvoltából ilyen szép borítót kapott:

Külön öröm, hogy a könyv bemutatója kettős bemutató lesz: a sorozat másik kötetét, Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood című regényét is megismerhetitek. A könyvek bemutatójára április 29-én kerül sor, amelyre sok szeretettel várok minden érdeklődő kicsit és nagyot. 

Csíkos fejű, morgós, szuszogós, és egyáltalán nem büdös

Egy korábbi posztomban azt ígértem, beszámolok egy könyvről, amely a Könyvhéten jelenik meg, és egy borzról szól. Illetve Borzról szól.

Mielőtt a könyvről mesélnék, muszáj elmondanom minden borz védelmében (legalábis a Meles meles, azaz európai vagy eurázsiai borz védelmében), hogy egyáltalán nem büdös, sőt, egyenesen tisztaságmániás állatok. Járatrendszerükben külön hálókamra, éléskamra, illemhelyiség és szellőzőjáratok vannak. Gyakori, hogy egy goromba róka elfoglalja a tökéletes mérnöki precizitással megtervezett alagútrendszer egy részét, ami a borzot leginkább azért zavarja, mert egy róka ürege folyton tele van rothadó maradványokkal, és nem fordít különösebb gondot a tisztálkodásra, vagy az illemhelyiségek szakszerű elkülönítésére és takarítására. (Ebben a témában szeretnék egy borzügyben nálam járatosabb szerzőt, Békés Pált idézni, aki részletesen ismerteti a borzkongresszus dilemmáját, és a Neborz és Deborz pártok közötti áthidalhatatlan nézeteltérést, ami természetesen a rókák be- és benemfogadásáról szól.)

No de térjünk vissza a könyvre.

Az orrszarvú, a madarak és Marci

Hamarosan már ott lesz a könyvesboltok polcain a mai nagy örömem, a friss, nyomdaillatú, pompásan színes és csodaszép és várva várt könyvem, Az orrszarvú és a madarak.
Ennyire örülök neki:

Rét Viki, a kötet szerkesztője örökítette meg az első találkozást

Paulovkin Bogi festette a képeket, és az első vázlattól elvarázsolt. Nézzétek, milyen szép, sőt, élőben még sokkal szebb a borítója:

Egy madaras részlet az Író Cimborák blogján olvasható, az aktuálisan futó, tollas téma jegyében.

Ami pedig a ráadás, hogy hamarosan követi egy másik könyv, a 3-5-8 perces mesék utazáshoz és kalandozáshoz, amelybe csupa magyar szerzők rövid meséi kerültek, köztük az én Marcim is. A Marci-meséket nagyon szeretem írni, de eddig még csak a blogomon mutattam meg belőlük néhányat. Remélem, szeretni fogjátok, és egyszer majd talán lehet belőle egy önálló mesekönyv is.
Itt a könyvborító, amelyet Kismarty-Lechner Zita rajzolt, csupa derűs és vicces és kedves figurával:

Mindkét könyv a Pagony Kiadónál jelenik meg, és az első bemutatkozás a Nyári Pagonyfeszten, 2019. június 1-én lesz a Dürer Kertben. Csupa remek programmal (orrszarvúval és rengeteg madárral) vár mindenkit a kiadó!
Ugye jöttök?

Gyökerek

Sosem felejtem el, amikor először voltam jelen egy műtárgy kibontásánál. A műtárgyszállító az asztalra tette a fadobozt, eltávolította a rögzítő csavarokat, óvatosan leemelte a láda fedelét. Aztán a belső védőrétegek következtek, végül előbukkant egy középkori festmény. Láttam már számtalanszor múzeumban kiállítva hasonlót, de ott más volt. Távolságtartóan és jólnevelten függött a múzeum falán. Ám amikor a dobozból került elő, a csomagolásban esendő volt, mégis sokkal jobban ragyogott, mint a megszokott környezetében. Megilletődtem, és óriási megtiszteltetést éreztem. Évek alatt sok kiállítás megrendezésén dolgoztam, és a műtárgyak érkezése és kicsomagolása mindig ilyen ünnepi pillanat volt.

Az óbácsim és ónénim, Majoros János és Hédy kerámiáira sosem tekintettem műtárgyként. Ezek a kerámiák gyerekkorom óta magától értetődően vettek körül. A családban minden háztartásban akadt egy-egy. Szeretett, megbecsült helyen tartjuk őket, de hiányzik belőlük a távolságtartás meg a jólneveltség. Így aztán nem is illetődök meg soha, ha látom őket.

Meghívó

Hosszú évek munkájának eredménye a Pityke és prém című regény, amely a jövő héten jön ki a nyomdából. Sokan voltak segítségemre az írás során, akiknek nagyon hálás vagyok.
Köszönöm szépen Dávid Ádámnak, a felelős szerkesztőmnek, hogy első pillanattól hitt a regény ötletében, és az egész folyamatot végigkísérte. Rét Vikinek, indián nevén Piros Tollnak, aki szeretettel és értő szemmel szerkesztette a szöveget.
A Móra kiadó munkatársainak, akik hol láthatóan, hol láthatatlanul hozzáteszik a munkájukat az örömömhöz.
Papp Beatrixnek, aki a végleges borítót és a belső rajzokat készítette, és Sánta Kirának, aki képi világával rengeteg inspirációt ad.
Majoros Emmának, Mészöly Áginak és Németh Eszternek, hogy átrágták magukat a kéziraton, hasznos tanácsokkal láttak el, és lelkesítettek, akkor is, amikor én már-már reményt vesztettem.

Az öröm a könyv bemutatóján lesz teljes, és szeretném, ha megoszthatnám Veletek. Sok szeretettel várlak Benneteket április 21-én, 18:00-kor a Könyvfesztiválon, a Millenárison:

Robotos regény születik

Elárulok egy titkot: Vili is ott lesz! (Hogy ki az a Vili? Hát a regény főszereplője, amit ki fogunk találni. Meg valaki, akit nem kell kitalálni, mert valóban létezik, és tényleg ott lesz.)

Elveszett emlékek - Moszkvai beszámoló

Ma reggel útnak indultam Moszkvából. Először metróval utaztam, aztán autóval, majd vonattal, repülővel, autóval, metróval, vonattal, végül autóval megint. Hazaértem, és először elmeséltem az élményeim, aztán elcsendesedtem, és számba vettem őket magamban. Gondoltam, letöltöm a fényképezőgépemről a képeket. Kíváncsi voltam, sikerültek-e, mert sokat fotóztam este, a kivilágított belvárosban, a karácsonyi forgatagban, és nem voltam benne biztos, hogy élesek lettek-e.

De a fényképezőgépet nem találtam sehol.

Valahol útközben, azon a sokféle járművön elhagyott.

Megpróbálom szavakkal megrajzolni a képeket.

Zsókavári rém

November 14-én a Zsókavári Rókavár vendége voltam, ahol egy cseppnyi csapat segítségével fejtegettük a szörnyológiát. Tanulságos beszélgetés volt, amiből a következő három bölcsességet emelném ki:

A táblára kitettük a rémeket, például ezt az árnylényt.

1. Én nem félek semmitől. Szörnyek nincsenek. A kaszás sincs.
2. Én minden este félek, de már megszoktam. Tudom, hogy jön egy kis félés, aztán elalszom és kész.
3. A sötétben a fényektől félek. Világosban a sötétségtől.

Fánkpofájú cérnapók

Köszönöm szépen a kedves fogadtatást, a részvételt és a rajzokat is, amelyből a tovább gomb után láthattok még párat. Ennél sokkal több remek rémséget rajzoltatok, amitől a frász tört rám, de ennyi fért most ide.

Bolygóvadászok 5 - A sorozat

2015. október 30-án volt az utolsó alkalom, hogy egy író-olvasó találkozón a gyerekekkel együtt, közösen dolgoztunk a Bolygóvadászok című, készülő meseregényemen. Mégpedig azért, mert most már annyi remek ötletet kaptam, hogy menni fog a befejezés. A történet eleje egy picit más volt, mint eddig, úgyhogy feltettem azt is, itt megtaláljátok.

Most pedig lássuk, hogyan fejeznék a Pannonhalmi Apátsági Múzeum vendégei (ezúttal nem csak gyerekek, hanem az igencsak aktív felnőttek is) a történetet.

Fotók: Szőcs Henriette

1. Az alapok

Hamar megegyeztünk, hogy a történet főszereplői gyerekek lesznek, és a mese felsősöknek szól. (Utólag megjegyezném, hogy inkább alsósoknak, de ezen nem fogunk összeveszni, mert az igazán jó mesét akár a nagypapám is szívesen elolvassa, aki már dédi.)

Megegyeztünk abban is, hogy a regény nem csak egyszerű kalandsoroló vagy vicces történet lesz. Egyrészt a szereplők közötti konfliktusok fogják meghatározni, másrészt valami nagy ellenség is lesz, aki ellen össze lehet fogni. No és fő problémaforrásnak ott van a csilliárdos megkérdőjelezhető bolygóvásárlási szándéka.

Író-olvasó három az egyben

Vagyis  író-olvasó találkozó, valódi regényírás és TV-szereplés 2015. október 30-án, 16.30-kor Pannonhalmán, az Apátsági Múzeumban.

Régóta formálódik már egy mese, aminek Bolygóvadászok a címe. 2012-ben egy regényt fejeztem be éppen, nem volt kedvem belekezdeni semmi komolyba, és játékból kezdtem el írni. Pont olyan volt, mint amikor gyerekkoromban a testvéreimmel űrhajósat játszottunk. Egy legóűrhajó láttán már nem tudom magam beleélni a kalandokba, de amikor mesélek, visszajön a játék varázsa.

Milán legújabb űrhelikoptere

Ez az első változat nem lett az igazi. Sokszor kértem már segítséget gyerekektől, hogy fejezzük be együtt, hátha át tudnak lendíteni a holtponton. Zalabéren, Pókaszepetken és Zalaegerszegen is találkoztam egy-egy lelkes csapattal, akikkel együtt fűztük tovább a történetet, és most már elárulhatom, hogy újra gőzerővel dolgozom rajta. Sokat merítek azokból az ötletekből, amiket a gyerekektől kaptam. (Például a féreglyuk, az űrzselé, Tod, és még sok más, de pszt, titok.)

Most pedig itt a lehetőség, és valószínűleg az utolsó, hogy részt vegyetek ennek a történetnek a formálásában. A Katolikus Kulturális Hetek keretében október 30-án 16.30-tól a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban kerül sor az Írjunk regényt! című foglalkozásra, ahol utoljára lesz alkalom beleszólni a történet alakulásába, a következő találkozóra már más mesét viszek.

Ennek a találkozónak az érdekessége, hogy a Duna Televízió „Új Nemzedék” című, katolikus ifjúsági magazinműsor felvételt készít. Tehát ha szeretnél beleszólni egy készülő regény alakulásába, és szeretnél szerepelni a TV műsorban, mindenképpen gyere el!

A program ingyenes, kicsit és nagyot sok szeretettel várunk!

Rém a könyvtárban

December 12-én Dávid Ádámmal a FSZeK Dagály Utcai Könyvtárában mutattuk be Hrrgrrhút. A gyerekek meglepetéssel készültek: rengeteg rajzot hoztak magukkal, amelyek szörnyűségesebbnél rémesebb borzasztóságokat ábrázoltak. A rajzok és a mese kapcsán beszélgettünk a házi rémekről és a félelmekről, meg arról is, ha már egyszer beköltöztek, hogyan fogjunk hozzá a nevelésükhöz.

Az igazi meglepetés aztán később érkezett, mégpedig egy levél formájában, Nánási Boglárka (6 éves) anyukájától:

„az első sorban ült egy szöszke pici ovis kislány, aki nem szólt semmit, csak szívta magába a hallottakat, majd két napig érlelte magában az élményeket, aztán hétfőn szó szerint ezt mondta: Tudod anya megfogadtam a Hrrgrrhú írójának a szavát és ki mertem egyedül menni a WC- re úgy, hogy ott volt a WC szörny és le is mertem húzni, és nem vitt magával, a barátom lett.”

Bogi egy igazi  H Ő S.

Itt pedig egy válogatás a kedvenc rémeimből (a teljes galéria megtekinthető a Móra Kiadó facebook oldalán):

Achucarro Vivien

Bolygóvadászok 3 - Zselé él az űrben

Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban találkoztam kétosztálynyi lelkes harmadikossal az Országos Könyvtári Napok keretében. Ez borzasztóan komolyan hangzik, és egészen addig komolynak is tűnt, míg a gyerekek egyértelműen le nem szögezték, hogy tudomány és fantasztikum ide vagy oda, egy kacagtató és mulatságos történetet fogunk kitalálni. A történet első részét itt olvashatod – ennyit kaptak készen a zalaegerszegi gyerekek, a többit ők tették hozzá.

1. A szavazás

Mielőtt még ezt a mulatságos történetet kitaláltuk volna, megbeszéltük a játékszabályokat. Megtudtam ugyanis, hogy ezek a gyerekek nagyon szeretik egymást nyúzni. Nézeteltérés esetén a vita pedig azt jelenti, hogy közlöm a másikkal, hogy akkor sincs igaza és kész. A veszekedés pedig úgy történik, hogy a fejéhez vágok valamit. A tömegverekedés nem lett volna kacagtató és mulatságos, így tisztáztuk mi a különbség a verekedés, a veszekedés és a vita között. Szerencsére csak az utóbbira került sor, a vitás kérdéseket pedig szavazással döntöttük el.

Bolygóvadászok 2 - Tod

Azt hittem, mindenre fel vagyok készülve, de a pókaszepetki negyedik és ötödik osztály alaposan meglepett. Csak kapkodtam a fejem jobbra és balra, és ha csak az ötletek tizedrészét sikerült lejegyzetelnem, akkor szerintem kaphatok egy ötöst az ötödikes osztályfőnök úrtól, aki kiválóan számol. Szavazatot biztosan.

Az alább vázolt történet kiinduló fejezetét itt olvashatod.

1. Szereplők

Az űrhajóval hatan indulnak útnak. (Elvetélt ötlet volt a részemről az eredeti mesében szereplő négy utas, már látom. Egyszerűen lehetetlen egy űrhajót négy fővel útnak indítani.)

− A kapitány és egyben a pilóta (kapaszkodjatok meg!) lány.

− A számítógépekhez és mindenféle kütyükhöz minden kétséget kizáróan csak egy fiú érthet.

− Űrlénykutató feltétlenül kell. Fiú. Naná.

− A fedélzetmester, aki mos-főz-takarít és teljesen komolytalan, no, ő meg fiú, és Tóthnak hívják. Mindent felborít, összetör, ráadásul folyton bolondozik. Jól jön egy ilyen fedélzetmester a háznál…

− Csillagász nélkül nem indulhatunk. A lányok okosak, ezt tudjuk.

− Harcos nélkül sem. Minden fegyverhez és harcművészethez konyít, és a fiúk egyöntetű akaratát tiszteletben tartva ő is lány.

Bolygóvadászok 1 - Az árnygalaxis

Gyerekkönyvekkel teli kosarammal, no meg azzal a szomorúsággal érkeztem Zalabérre, hogy a Bolygóvadászok című regényemet képtelen vagyok tisztességesen megírni. A könyvtárban találkoztam egy hatalmas cserépkályhával meg egy rendkívül udvarias és jólnevelt negyedik osztállyal, akik hihetetlenül vagány folytatást találtak ki a mese elejéhez, amit itt olvashatsz. Lássuk a regény vázlatát, a zalabéri negyedikesek szerint:

A gyerekek, a könyvvel teli kosár és a kezdetben szomorú író

1. Szereplők:
Az űrhajó legénységét egy versenyen választják ki, és az eredeti mesekezdéshez képest nem négyen, hanem öten vannak. Kizárólag magyar iskolákból kerülnek ki, mert a magyar gyerekek a legokosabbak - ebben pedig a történet további alakulását tekintve semmi kétségünk sem lehet. A legidősebb fiú a parancsnok, aki komoly és megfontolt, és legfontosabb tulajdonsága, hogy hallgatnak rá a többiek. A legénységhez tartozik természetesen egy számítógépzseni és egy pilóta is, aki annyira ért a gépekhez, hogy simán megbütyköl akármit. Két lány is utazik az űrhajón, akik testvérek, egyikük csillagász, a másikuk meg vicces.

Görcs puncs és rémes krémes,...

...meg ehhez hasonló nyalánkságok találhatók abban az új, rémes mesekönyvben, amelyet Szabó Levente illusztrátorral készítettünk Nektek. Azért rémes, mert egy rémről szól. Mégpedig arról, aki a szobádban lakik. De pssssszt! A többi titok.
A könyv ősszel mutatkozik be, itt:

Október 10. (péntek), 17.00. Két Egér könyvesbolt

Október 11. (szombat), 16.00. Mesemúzeum

November 9. (vasárnap) 12.00. Győri Könyvszalon, pódium

Szeretettel várunk minden kicsit és nagyot, félőst és (még) nem félőst!

Alább pedig a Két Egér meghívója, (mert ez az esemény a legközelebbi):

Kafka, az űrpaSAS

III. Ökumenikus gyerektábor – 2014. július 17, Győrság

Az íróféle gyakran elkapja az alkotói válság nevű betegséget. Ilyenkor aztán hiába minden, egy betű sem kerül a papírra. A virtuális papírra sem. Sokáig nem találtam a megfelelő gyógymódot, de végre itt a megoldás! Éppen kapóra jött a III. Ökumenikus gyerektábor meghívása Győrságra, mert ez a remek kis csapat segített nekem összerakni egy regényvázlatot. Így csináltuk:

1. Megvizsgáltuk, hogy milyen könyveket írnak a kortárs írók gyerekeknek. Ezzel sorban kilőttünk egy csomó témát, kalózegértől színes hajú királylányokig. Megegyeztünk abban, hogy ez bizony sci-fi lesz. Olyan nincs sok. 

 2. A csapat egyértelműen ragaszkodott hozzá, hogy a zombiűrlény vs hős földi hadsereg témaköre helyett a saját korosztályukat érintő konfliktusok mentén bonyolítsuk a történetet.