Regénynek indult, de csak az eleje készült el ennek az írásnak. Esti mesének semmiképpen sem ajánlom. Az illusztrációt köszönöm szépen Pap Katának.
Szonja nyitott
szemmel feküdt az ágyon, és a plafon repedéseit bámulta. A plafon helyett
bámulhatta volna a tévét, mert be volt kapcsolva, és halkan zümmögött.
Zümmögött a légy is, amelyik besurrant a nyitott ablakon. A légyen kívül
belopódzott a ház előtt álló hársfa émelyítő illata, és összekeveredett a tévé
vattacukor színű képeivel. A hárs ágán egy tengelic ült, árnyéka a levelekével
keveredett a pókhálós ablakpárkányon. Surrogott halkan az ág és remegett az
árnyjáték, ahogy a madár hintázott.