Delfin naplója 5 - Még mindig a Szappanbubi-naprendszer

Az Ündürüxi legénysége tovább folytatja útját a különleges naprendszerben. Delfin jegyzete 2017. április 14-én, Pannonhalmán készült.

Berényi Rebeka illusztrációja

Amikor elhagytuk a Szappatiszt, elhatároztuk, hogy visszatérünk a Tatamamára. Nem szerettünk volna több kellemetlen élményt gyűjteni, no meg trutyit az űrhajóra. Ám ahogy készültünk elhagyni a naprendszert, Palka különös képződményt vett észre a hologramon. Mivel övé a felfedezés érdeme, átadom neki a billentyűzetet, jegyezze le ő életünk egyik legfurcsább élményét.

Bolygó koordinátái: TM-49˚ CSZ-83˚

Név: Ikereki

Karakter: ikerbolygó

Élővilág: van

Napló (Palka jegyzete, Delfin vázlatpontjai alapján):

Hogyan vettük észre a bolygót?

Pont úgy, ahogy a négylevelű lóherét a háromlevelűek között. A sok egyforma gömbforma között feltűnt, hogy ennél a bolygónál valami más. Mintha összeforrt volna két égitest.

Delfin naplója 4 - A Szappanbubi-naprendszer

Az Ündürüxi legénysége egy különleges naprendszert fedezett fel. Az első expedíció 2017. április 11-én, a nyúli Pilinszky János Általános Iskolából indult.

Rátkai Kornél illusztrációja

Különös jelenségre lettünk figyelmesek a galaxis hologramján: egy halvány, alig kivehető bolygóhalmazra. A halmaz középpontját három kék törpecsillag alkotta. Palka szerint úgy nézett ki az egész, mintha buborékok lennének, így a halmazt Szappanbubi-naprendszernek kereszteltük. Az elnevezés találónak bizonyult: három bolygót fedeztünk fel, és mindegyikben volt valami buborékszerű!

1. bolygó

Koordinátái: TM-42˚ CSZ-98˚

Név: Révusz

Karakter: változó

Élővilág: van

Napló (Delfin jegyzete):

Amikor közelebb értünk a bolygóhoz, először eléggé megijedtünk, mert éppen olyan változékony formája volt, mint az űrkocsonyáknak. Az űrkocsonyákról pedig elég ijesztő emlékeink vannak, mert ezek a furcsa, láthatatlan űrtrutymók mindent bekebeleznek, ami a közelükbe kerül. Majdnem az űrhajónkat is...

Ez a bolygó, amit nagy hirtelenjében Révusznak neveztünk el, hatalmas, hullámzó felszínű ragacsnak nézett ki. A műszerek élet jelenlétét mutatták, de csak bizonytalanul, mintha a bolygó lényei rejtőzködtek volna. Ez eléggé felcsigázott bennünket. Úgy láttuk, a bolygó nem képes önálló mozgásra, mint az űrkocsonyák, így közelebb merészkedtünk egy kicsit, épp annyira, hogy a műszereink hatékonyabban dolgozhassanak.

A bolygónak légköre volt, pamacsos felhőréteggel, alatta hullámzott a változó színű zselé. Palka szerint mindenízű gumicukor, annyira sokféle színei voltak. Bolygókörüli pályára álltunk, de hiába keringtünk többször is az égitest körül, nem tudtuk felfedezni az élet nyomait. Pedig a bolygódetektor folyamatosan jelzett, mégsem láttunk semmit. Végül Miló javaslatára egy szondát küldtünk a felszínre, és hamarosan sikerült megfejteni a rejtélyt. A bolygót egészen a központi magjáig zselétenger fedte. Azonban a szokásostól eltérően nem szárazföldi kontinensekkel rendelkezett, hanem a zselében úszó gömbhártyákkal. Ezeknek a belsejében gazdag élővilág tenyészett, és egy intelligens életforma is létezett. Sokat nem tudtunk meg róluk, csak azt, hogy iszonyatosan megijedhettek a szondánktól, mert kilőtték. Jobbnak láttuk, ha odébbállunk, mielőtt minket is kilőnek. Ezt legjobban Alex sajnálta, mert a Tatamama tengerében is hasonló gömbhártyákat látott, és szerette volna jobban megvizsgálni a Révusz buborékjait. Mindenesetre az adatokat elmentettük, talán ebből is leszűrhetünk valami hasznosat.

Értékelés (1-5-ig): 4

(nagyon klassz volt a bolygó, az egyik legszebb, amit láttam, de a szonda kilövése miatt kicsit megsértődtünk)

2. bolygó 
Koordinátái: TM-47˚ CSZ-97˚

Név: Szappatisz

Karakter: gömbhártya

Élővilág: van (ős-űrbogáncsok!)

Delfin naplója 3 - (H)arcok

Az Ündürüxi legénységének eddigi legfélelmetesebb kalandjának feljegyzéseire 2016 november 28-án, Pókaszepetken bukkant az űrmutánsmókusok földi kirendeltsége.

Rátkai Kornél illusztrációja

Bolygó koordinátái: TM-77˚ CSZ-777˚

Név: ...

Karakter: élőlény

Élővilág: van?

Napló (Delfin jegyzete):

Miló mindenáron meg akarta vizsgálni a zenélő üstököst, amiről a csodalilák meséltek: ahogy forogva suhan a világűrben, többszólamú dallamot hallani a közelében.  Az üstökös éppen a 78-as szektorban volt. A csodalilák figyelmeztetése miatt a 77-es szektort elkerültük, és kerülő úton közelítettük meg a jelenséget, ugyanis a 77-es szektor szerintük tele van rosszindulatú lényekkel. Még mielőtt a műszereink észlelték volna az üstököst, a közelben ismeretlen űrhajót vettünk észre, amely éppen a veszélyes zóna felé tartott. Miló parancsnok utasítására jeleket küldtünk nekik, hogy figyelmeztessük a veszélyre, de az űrhajóból értelmes válasz helyett csak viháncolás hallatszott, majd az idegenek küldtek magukról egy szelfit: szkafanderes mutáns mókusok pózoltak rajta. Úgy döntöttünk, követjük őket egy ideig a 77-es szektor határán, míg el nem vezettek a...

(Több sikertelen kísérlet után letettünk róla, hogy nevet adjunk az égitestnek.)

A mutáns mókusok határozottan egy pont felé haladtak. A hologram egy ikerbolygó rendszert mutatott. A két égitest változó pályán forgott egymás körül. Egyre élesedett a kép, és már látszott, hogy a bolygók szabálytalan formájúak, sőt, az alakjuk változékony. Egyre határozottabban emberi arc vonásait véltük felfedezni rajtuk. Miló parancsnok lelassította az űrhajót, mert azt hittük, csak a szemünk káprázik. Belenagyítottunk a képbe, és nem tévedtünk: a bolygóknak tényleg arcuk volt. Az egyiknek a vonásai durvák, a szeme ijesztő és gonosz. A másik arc finom volt és szomorú. A két arc egymással szembefordult, alig kivehetően mozgott a szájuk, mintha beszélgetnének. A mutáns mókusok hajója egyenesen a szomorú arc felé tartott. A durva arc hirtelen kitátotta a száját, mintha ordítana. A szomorú arc sírni kezdett. Az ordítás szeléből és a könnyekből hatalmas vihar keletkezett a két bolygó között, óriási villámokkal, és a vihar beszippantotta az idegen űrhajót. Miló már-már utasítást adott, hogy siessünk a segítségükre, amikor újabb szelfi érkezett a mutáns mókusoktól. A képen alig pár napos kölyökmókusokat láttunk! Hihetetlen, de a bolygók közötti viharban visszafelé forgott az idő! Miló parancsnok még egy pillantást vetett az arcokra: most már mindketten kitátott szájjal üvöltöttek, aztán Milónak utasítást sem kellett adnia, hanyatt-homlok menekültünk vissza a Tatamamára.

A zenélő üstökös felfedezésére indított expedíció kudarcba fulladt.

Értékelés (1-5):

Vissza akarunk-e menni: 1

Érdekesség: 5
Ijesztőség: 5

Delfin naplója 2 - Vradut-Kredat-Tridum

Az Ündürüxi űrhajó legénységének alábbi feljegyzése 2016. november 28-án született, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Rátkai Kornél illusztrációja

Bolygó koordinátái: TM-120˚ CSZ-3˚ TM-36˚

Név: Vradut-Kredat-Tridum

Karakter: vattacukor

Élővilág: van

Napló (Alex jegyzete, mert Delfint megharapta egy tatu, és most fáj a keze, nem tud írni):

A csodalilákra érdemes hallgatni, mert kúl helyeket ismernek. Úgy kezdődött, hogy megmutattak egy klassz járgányt, ami egyszemélyes, rá kell állni, mint egy rollerre, de fel tud mászni bármin, még a liánokon is. Elég spéci kapaszkodói vannak, hasonlót se láttunk a csodalilák kütyüi között, és elmesélték, hogy a Vradut-Kradat-Tridum nevű bolygóról származik. Naná, hogy azonnal meg akartuk látogatni!

Delfin naplója - Csőcsíkcsúszda

Delfin alábbi naplója 2016. november 19-én, Budapesten, a Mesemúzeumban született, a Bolygóvadászok című könyv bemutatóján. 

Rátkai Kornél rajza

Bolygó koordinátái: TM-36˚ CSZ-227˚

Név: Szatupiter vagy Csőcsíkcsúszda

Karakter: besorolhatatlan

Élővilág: van

Napló (Delfin jegyzete):

A műszerek szilárd égitestet jeleztek, de a hologramon nem láttunk semmit. Palka az ablakon kitekintve halvány fénycsíkot látott, de nem tulajdonítottunk jelentőséget neki, mert éppen azon aggódtunk, hogy becsapódunk a láthatatlan égitestbe. Miló parancsnok úgy lőtte be a haladási irányt, hogy szorosan a fénycsík fölött haladjunk el, abban reménykedtünk ugyanis, hogy a fényben jobban észrevesszük, ha valami közelít. Ahogy a jelenség közelébe értünk, hirtelen hatalmas rántást éreztünk, megrázkódott az Ündürüxi, majd megállt, és hiába csináltunk bármit, tapodtat se mozdult. Mintha valami megfogott volna bennünket! A hologramon láttuk, hogy a fénycsík, mint egy óriási kígyó, az űrhajó köré tekeredik. Minden vészjelző sípolt, és nem tudtuk, élőlénnyel van-e dolgunk, és nem fog-e elpusztítani (lásd: űrkocsonyák).