tag:blogger.com,1999:blog-28686151439484620042024-03-13T14:21:21.148+01:00MeséldeMajoros Nóra szerzői blogjaMajoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.comBlogger172125tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-62874266869329519422024-03-10T23:23:00.002+01:002024-03-10T23:32:01.583+01:00Kerti őrség<p>Megjelent a legújabb könyvem Kerti őrség címen, a Móra Kiadó gondozásában, Nyulász Melinda illusztrációival.<br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi942e9WGcqBvleqR83oi1ZVTPh9rC9F10WnMilXqeW4dRgLeP3Lwgnguiw-mbba1B_xl7lPzWZaGLdVv6xOKO8urazMfP_N7yt0LCSmjyfa5i7K2gmiA_jFfgG4pCgMBo_ZAuUelmQNGbmnQho9QxoXPLkLmQRlSyjMCpiEyfhJGU2aTmFCd_mzZMm490/s1412/IMG_3902.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1181" data-original-width="1412" height="335" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi942e9WGcqBvleqR83oi1ZVTPh9rC9F10WnMilXqeW4dRgLeP3Lwgnguiw-mbba1B_xl7lPzWZaGLdVv6xOKO8urazMfP_N7yt0LCSmjyfa5i7K2gmiA_jFfgG4pCgMBo_ZAuUelmQNGbmnQho9QxoXPLkLmQRlSyjMCpiEyfhJGU2aTmFCd_mzZMm490/w400-h335/IMG_3902.jpg" width="400" /></a></div><br />Ez egy kicsit más könyv, mint az eddigiek, de mielőtt írnék róla, hadd mutassak be két figurát. Legalább tizenkét-tizenhárom éve egy tavasszal, amikor sokat dolgoztam a kertben, eszembe jutott egy mese egy kis manóról, aki a kertemben lakik, és a legjobb barátja egy cickány. Amíg vizet húztam a kútból (abban az évben élt benne egy béka), amíg kakukkfüvet ültettem, függőágyat szereltem a diófára, mindig ez a két alak járt a fejemben. Nevük is volt: Baltacin a manó, és Zsezse a cickány. Nagy lelkesedésemben le is rajzoltam őket. Íme, a két skicc:<br /><br /><span><a name='more'></a></span><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSjt6lx2ljneWbPrLiwmUYKAdjhEy4x2Gtmjb_9e6DZMquyhMgFQM70CXjZKshLpZow7aNb1tf8QlRPDNlD2Fzo5PVt_9hdapWnOY62FU2bTa89DwQFPQHtojrvOiYmb7xynxfQKf5jzHyRFS15hqBoo1BTl_6cB09hyKZrbq8ii0FXwHW4x7N6cX6-nw/s4990/eredeti.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3370" data-original-width="4990" height="432" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSjt6lx2ljneWbPrLiwmUYKAdjhEy4x2Gtmjb_9e6DZMquyhMgFQM70CXjZKshLpZow7aNb1tf8QlRPDNlD2Fzo5PVt_9hdapWnOY62FU2bTa89DwQFPQHtojrvOiYmb7xynxfQKf5jzHyRFS15hqBoo1BTl_6cB09hyKZrbq8ii0FXwHW4x7N6cX6-nw/w640-h432/eredeti.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Baltacin és Zsezse</td></tr></tbody></table><br />Végül a mesét nem írtam meg. Talán azért, mert ősz lett, és elvonultak a vackukba, vagy azért, mert nehezen írok óvodásoknak. Nem találom a megfelelő mesehangot. Baltacin és Zsezse sok évig aludták téli álmukat. Aztán tavaly kaptam egy felkérést a Móra Kiadó Edu csoportjától, akik olyan könyveken és oktatási segédanyagokon dolgoznak, amelyek kiegészítik, színesítik, játékossá teszik, vagy éppen elmélyítik a tananyagot. Ezek a kiadványok a pedagógusok számára is hasznosak, de a gyerekek akkor is élvezhetik őket, ha nem az iskolában találkoznak velük. A frissen indult sorozatuk címe: (N)agykaland, és a kaland-játék-kockázat könyvek formájában dolgoz fel témákat.<br /><br />Eddig három kötet jelent meg. Kovács Attila a nyelvtan néha rémisztő világába kalauzolja az olvasóit Háztáji nyomozás című kötetében. Az alcím sok mindent elárul: Játék és kaland a j és ly útvesztőiben. Attila sziporkázó humorú könyveket ír, a segítségével a nyelvtan rémisztőből észvesztően viccessé válik. Garay Zsuzsanna Hetedhét ország című kötete a honfoglalás korába repíti a gyerekeket, ez pedig az egyik kedvenc korszakom, de nem csak a korszak iránti elfogultság mondatja velem, hogy izgalmas és kalandos kötetről van szó. A harmadik pedig a Kerti őrség című kötet, amelyben végre előbújt vackából a sokáig mellőzött Baltacin és Zsezse. <br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYxXY3iXbpxDfZqYIj1oDabUZyHZ4URScMkBe4lUnkeXDUf_mdY05x6ut2eFw1Qna00gbZIyw3vhU0MjKRFjxImW6_49Nj2N3JMtjmGeHq8jY1nkPAQjAgiIayz0OrX3CzNsgn55k9HtpsihG8S0Tc3BrFZK6BzAnOB4uQ9wid4XRIj8WcpqCGG4XsVkc/s1601/IMG_3925.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1601" data-original-width="1181" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYxXY3iXbpxDfZqYIj1oDabUZyHZ4URScMkBe4lUnkeXDUf_mdY05x6ut2eFw1Qna00gbZIyw3vhU0MjKRFjxImW6_49Nj2N3JMtjmGeHq8jY1nkPAQjAgiIayz0OrX3CzNsgn55k9HtpsihG8S0Tc3BrFZK6BzAnOB4uQ9wid4XRIj8WcpqCGG4XsVkc/w295-h400/IMG_3925.jpg" width="295" /></a></div><br />A két főhős megsértődhetett rám, mert jó messzire költöztek: Frida néni és Frici bácsi kertjébe, egy erdő mellé, ahonnan egy földúton lehet bekerekezni a közeli városba. Amkor az öregeknek megszületik az első dédunokája, és elmennek meglátogatni, a házat és a kertet Baltacinra, Zsezsére és a kutyájukra, Borbolyára bízzák. Ők pedig megtapasztalják, hogy egy kertről nem is olyan egyszerű gondoskodni. Mert vajon hogyan érdemes locsolni? Ott a kerti csap, a kút, az esővízgyűjtő hordó az eresz alatt. És mit kell tenni azzal a sok növénnyel, amit nem Frida néni ültetett, mégis megnőnek az eső után? Gazoljunk? Ne gazoljunk? Arról nem is beszélve, hogy a kert tele van élőlényekkel. Van, amelyik barátságos, van, amelyik hasznos, mások károsak, szemtelenek, esetleg éppen cickányra vadásznak. És ki dúlja fel éjjel a veteményest? És mi van a kerítésen túl?<br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVl25a8lECHnMMVdpOWE6qvAni_WMHohF9ucHn6K38bQwnqNB2Qs2-_kq8WV45Vl2nKuwXt8ryBec-mnmphKhBkrwQcr01fvIOoUK4hi_xRZv6JSYm6jk943DBO9dmRVxQZVKmMK_gMChzHZw9U93l9pbYiIHZvfvRWQTc0dcoKxibIIOZmMCDph_rwyI/s1547/IMG_3912_szerk.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1181" data-original-width="1547" height="305" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVl25a8lECHnMMVdpOWE6qvAni_WMHohF9ucHn6K38bQwnqNB2Qs2-_kq8WV45Vl2nKuwXt8ryBec-mnmphKhBkrwQcr01fvIOoUK4hi_xRZv6JSYm6jk943DBO9dmRVxQZVKmMK_gMChzHZw9U93l9pbYiIHZvfvRWQTc0dcoKxibIIOZmMCDph_rwyI/w400-h305/IMG_3912_szerk.jpg" width="400" /></a></div><br />A kertben nem mindig könnyű megtalálni a helyes választ, sőt, néha nem is csak egy helyes válasz lehetséges. A kötet olvasói maguk dönthetik el, a főhősök hogyan gondozzák a kertet, és közben számos érdekes rejtvényt és feladatot is meg kell oldani. Nyulász Melinda rajzai pedig szórakoztatóak, kedvesek, nagyon hasonlítanak a fejemben megszületett manóra és cickányra. Ha pedig ez nem lenne elég, a képek segítségével különböző növény- és állatfajokat is megismerhetünk. A (N)agykaland sorozat köteteivel az olvasás egyszerre játék, rejtvényfejtés, mese és tanulás egyszerre. Azt hiszem, ez a könyv igazán jó móka lett.<br /><br />A bejegyzésben említett (N)agykaland sorozat köteteit a <a href="https://mora.hu/sorozat/nagykaland" target="_blank">Móra Kiadó webshopjából</a> lehet a legegyszerűbben beszerezni.<br /><br /><br /><span><!--more--></span><span><!--more--></span>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-11235743956577478212023-12-03T20:03:00.000+01:002023-12-03T20:03:03.885+01:00Téli antológiák<p><i>Ha tél, akkor minden évben érkeznek az antológiák. Téliek, karácsonyiak, csupa csodák. Idén két olyan könyv jelent meg, amit meleg szívvel ajánlok karácsony előtt. Az egyik a Scolar Kiadó Ünnepváró családi mesekönyve, a másik a Cerkabella Kiadó Puhapehely című téli antológiája.</i> <br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEuCawhzf010fPQIK43K3edPBedPvwKu6xdS4RcLJwlEV3yd6uY3qqp4dnRNxYqvtZnWEou6Deon89XETuYpL8fXtALn3bziMq7iWPmzhIMIyGM3nYiwNiMohwFx3FkbuTgA-hA22DNJLsSlSfWpu1Kq35oBir5IXtjkW0XM5s2NnaZR0B1yjyCjrX_hQ/s4032/IMG_3813.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEuCawhzf010fPQIK43K3edPBedPvwKu6xdS4RcLJwlEV3yd6uY3qqp4dnRNxYqvtZnWEou6Deon89XETuYpL8fXtALn3bziMq7iWPmzhIMIyGM3nYiwNiMohwFx3FkbuTgA-hA22DNJLsSlSfWpu1Kq35oBir5IXtjkW0XM5s2NnaZR0B1yjyCjrX_hQ/w400-h300/IMG_3813.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">2024-es téli antológiák</td></tr></tbody></table><br /><br />Az <i>Ünnepváró családi mesekönyv – Lélekmelengető történetek</i> klasszikus műveket tartalmaz. Találsz benne többek között Grimm, Benedek Elek és Andersen meséket, népmeséket, Móra Ferenc, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Oscar Wilde történeteket. Vannak benne kisebb és nagyobb gyerekeknek, vagy akár felnőtteknek szóló, de leginkább örök érvényű, kortalan mesék és novellák. Ez az a könyv, amivel meglepheted a nagymamádat, felolvashatsz az iskolai karácsonyon, de esti mesének is találsz benne ünnepre hangoló történetet. A címe nem csal, valóban családi mesekönyvről van szó.<span><a name='more'></a></span><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-mj-p9hRXGh5q8nawZEc615kAbPpeNY-6tlxt_l75pqHfcePS4mGzuCAaAtYldAgGUAFHZGo2-6HCZ7CNKQ9CukuwUaLKKx-57_f7z-AKTTvkrXNQuBvVVkGy7TXiq5ke-H0zHF34CEf6rXCf8JvGv5iyLg0NT-1qoKYae6l0zcMlJb2-UAqJFxCtD3k/s3584/Erika_jav.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="3584" height="338" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-mj-p9hRXGh5q8nawZEc615kAbPpeNY-6tlxt_l75pqHfcePS4mGzuCAaAtYldAgGUAFHZGo2-6HCZ7CNKQ9CukuwUaLKKx-57_f7z-AKTTvkrXNQuBvVVkGy7TXiq5ke-H0zHF34CEf6rXCf8JvGv5iyLg0NT-1qoKYae6l0zcMlJb2-UAqJFxCtD3k/w400-h338/Erika_jav.jpg" width="400" /></a></div><br /><div><br />A könyvet Szulyovszky Sarolta illusztrálta. A képei tökéletesen illenek egy klasszikus szövegeket felvonultató könyvhöz. Légiesek, téli és ünnepi hangulatúak. Ha olyan igazi, békebeli, nagyon szép mesekönyvre vágysz, ami képeiben és szövegében karácsonyi hangulatba ringat, meghat, megkönnyeztet és felemel, akkor ez a te könyved. Gyerekként imádtam az ilyen könyveket, és órákig el tudtam merülni csak a képek nézegetésében.<br /><br />A könyvben szerepel az egyik kedvenc gyerekkori Grimm mesém. Azt a felkérést kaptam a Scolar kiadótól, hogy készítsem el <i>A suszter manói </i>című mese átiratát. Ez annyira inspiráló volt, mint a legizgalmasabb kihívások az Író Cimborák alkotóműhelyben. Az átirat egy nagyszerű játék, elmerülhettem Grimm lenyűgöző világában, bebarangolhattam a suszter lakását, az életét, és olyan részleteket képzelhettem el, amelyek az eredeti mesében rejtve maradnak. Így került elő például Rudi, a nagy, vörös kandúr. <br />A másik feladatom O. Henry: <i>A napkeleti bölcsek ajándéka</i> című novellájának fordítása volt. A történet egy fiatal házaspárról szól, akik imádják egymást, de szerény körülmények között élnek, mégis mindketten a legcsodásabb ajándékot szeretnék megvásárolni a másiknak. A csavar egyszerre vicces és végtelenül kedves. Izgalmas volt egy régi, századfordulós szöveget fordítani, rengeteget tanultam belőle.<br /><br />A könyv legjobb ajánlója a fülszöveg: <i>„A karácsonyvárás minden családban nagy esemény. Gyermek és felnőtt egyre inkább díszbe öltözteti a szívét, ahogy morzsolódnak az advent napjai. A Szulyovszky Sarolta csodás képeivel illusztrált mesekönyvet az egész családnak ajánljuk - mindenki meglelheti benne a számára kedves, léleknemesítő történeteket.”</i> <br /><br />A könyv beszerezhető a <a href="https://www.scolar.hu/unnepvaro-csaladi-mesekonyv-lelekmelengeto-tortenetek?keyword=%C3%BCnnepv%C3%A1r%C3%B3" target="_blank">Scolar Kiadó</a> webshopjában.<br /><br /><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiExS9wEiuMt40TL0pT0gRUK63HcEdvnuRGRFwhxSeI_0hiNUXNxYwAPvquxADk3vhWVXGbg89XjMZj0VyPoQ2Q_bZpdoOMN6LMeweRqJdTRNvxEfkypRzzbamUj-u7p_7jCNTIFeafN3BA2HwZ4ehE2Xy4W5Oqp-S4X0QSpOm3fvYDCXyJLvL2J4IWLF8/s4032/Mad%C3%A1retet%C5%91_jav.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiExS9wEiuMt40TL0pT0gRUK63HcEdvnuRGRFwhxSeI_0hiNUXNxYwAPvquxADk3vhWVXGbg89XjMZj0VyPoQ2Q_bZpdoOMN6LMeweRqJdTRNvxEfkypRzzbamUj-u7p_7jCNTIFeafN3BA2HwZ4ehE2Xy4W5Oqp-S4X0QSpOm3fvYDCXyJLvL2J4IWLF8/w400-h300/Mad%C3%A1retet%C5%91_jav.jpg" width="400" /></a></div><br />A Cerkabella Kiadó fantasztikus antológiákat készít, évről évre mindig alig várom, hogy megjelenjen a legfrissebb. A Puhapehely – Téli mesék című könyvnek már a megjelenése is varázslatos: egy régi ház piros cserepei és ablakai előtt szitál a hó, odabent bizonyára otthonos meleg van és macskadorombolás. A kötetben csupa kortárs mesék szerepelnek: Adamik Zsolt, Boldizsár Ildikó, Dániel András, Kertész Erzsi, Kiss Judit Ágnes, Kiss Noémi, Lackfi János, Maksai Kinga, Mészöly Ágnes, Molnár T. Eszter, Somfai Anna, Várfalvy Emőke szerzőtársaim téli történetei.<br /><br />A kortárs mesékben az a nagyszerű, hogy mindig meglepnek valamivel. Képtelen ötletekkel, eredeti szereplőkkel. Olvastál már például hóembermúzeumról? Vagy ismersz olyan kétfejű sárkányt, amelyik szakmáját tekintve kályhaszerelő? Tudod, mi az a huhószájú hókamaki? Csupa meglepetés, vidámság, váratlan fordulat, garantált az esti móka és kacagás.<br /><br />A kötetet Hanga Réka illusztrálta, és a mesekönyv telis tele van kedves állatokkal, havas erdőkkel, ahová most azonnal szeretnénk kimenni és bújócskázni a fák között, barátságos mosolyokkal és rengeteg hópihével.<br /><br />A könyvben a <i>Jó telet, Borz!</i> című mesém szerepel. Ez a Borz már korábban is felbukkant egy mesekönyvben. A <i><a href="https://majorosnorakonyvek.blogspot.com/2021/04/borz-bekoltozik.html?view=snapshot" target="_blank">Borz beköltözik</a></i> című könyvet szintén a Cerkabella Kiadó adta ki, és Hanga Réka illusztrálta. Az új mesében egy kicsit jobban megismerheted Borzot, és kiderül, hogy lehet valaki mogorva, mégis ő kell hozzá, hogy végérvényes elkezdődjön a tél. A mesét elolvashatod az <a href="http://irocimborak.blogspot.com/2023/01/majoros-nora-borz-mesek.html" target="_blank">Író Cimborák</a> oldalán, és ha kedvet kaptál a többi meséhez is, akkor szerezd be a könyvet a kiadó <a href="https://www.cerkabella.hu/puhapehely-teli-mesek-772" target="_blank">webshopjában</a>.<br /><br /><div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2YfZhOEMtkE20LXlE22XNg0qC7QKSlCsgrp-Kc4EbpOskQHxQkHkr6_aNMdZ-CdTNX3S34oPzpohMCzrAhNcrl67MQW7ct9ZAlx5CQFwSKIEut67ifJQsE9b24cEVl2knEaNzqo9fG8OJm7Byb3DyuCS9kJddHjjJWGSy4_pMNFV3wCuKziz1kBRYYew/s1000/Hanga%20Reka_Majoros%20Nora_jo_telet_borz_web.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="741" data-original-width="1000" height="296" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2YfZhOEMtkE20LXlE22XNg0qC7QKSlCsgrp-Kc4EbpOskQHxQkHkr6_aNMdZ-CdTNX3S34oPzpohMCzrAhNcrl67MQW7ct9ZAlx5CQFwSKIEut67ifJQsE9b24cEVl2knEaNzqo9fG8OJm7Byb3DyuCS9kJddHjjJWGSy4_pMNFV3wCuKziz1kBRYYew/w400-h296/Hanga%20Reka_Majoros%20Nora_jo_telet_borz_web.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Hanga Réka illusztrációja a Cerkabella Kiadó<br />Puhapehely – Téli mesék című mesekönyvéből</td></tr></tbody></table><br /><div><br />Jó telet és lélekmelegítő ünnepvárást kívánok!<br /><br /><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJDP5ePkELMXpCxBgyMXke9NGE6uy3LVzD5PXDMih-lB676y9sMEwHPjIRKM4aZtNL4EpY6H-lizpFGqkO2C4d74VqKdTxoiBa_HdMSLnOfmw6siuyWt6q7Wusp2_gR_tZHgwimddVJoc3gRRB-Hj1WVzbCYKvwLZyYIRKBb8n2bSR34mMg8_P5MimSeg/s3448/F%C3%B6ld%C3%B6n_jav.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2936" data-original-width="3448" height="340" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJDP5ePkELMXpCxBgyMXke9NGE6uy3LVzD5PXDMih-lB676y9sMEwHPjIRKM4aZtNL4EpY6H-lizpFGqkO2C4d74VqKdTxoiBa_HdMSLnOfmw6siuyWt6q7Wusp2_gR_tZHgwimddVJoc3gRRB-Hj1WVzbCYKvwLZyYIRKBb8n2bSR34mMg8_P5MimSeg/w400-h340/F%C3%B6ld%C3%B6n_jav.jpg" width="400" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNR1QVRCN1BVlmgIEtuVR5wz1zsYLYkNlx8jeiRqbMsKFBMB_08XxjgzBnrVvuZr5gvt2HyT5lqwv0DgLL2YUoQW8lV0V_zMKBzBhAtdjz8TBitFk5xVlUux0L-lHfWkIYycCcZ8xXcC1gmaS4jb59KrhyWwqtNohB-p8jpxhyV18cTUOBSlZKH5bnMOg/s3448/F%C3%B6ld%C3%B6n_jav.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><a width="320"></a></div></div><br /><br /><br />Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-1815034144288482372023-11-22T22:53:00.004+01:002023-11-23T14:13:41.363+01:00Geológiai expedíció<p>Lázasan dolgozom Borz és Szkunk kalandjainak folytatásán, a sorozat 2. kötetén. Ebből osztok meg veletek egy (egyelőre nyers) részletet.<br /><br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijNp24Eu8RcCFlhMxKevExcFBiQO5CpZJSKC5QN-MtK8Os3ESxXwEDHA5ciSBoKHqMk7j2UYA4y_8FuDyEMajedujJFpG7sHvIbkefV59E5Xqu_kofbhg9KxnIRuCee2khWG1SdaPtRfMyZmmrhxLS4b6MPl6aT-8RWhfZkrNkVOlFFUIBeSeB7LbWNqI/s4032/IMG_3637.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4032" data-original-width="3024" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijNp24Eu8RcCFlhMxKevExcFBiQO5CpZJSKC5QN-MtK8Os3ESxXwEDHA5ciSBoKHqMk7j2UYA4y_8FuDyEMajedujJFpG7sHvIbkefV59E5Xqu_kofbhg9KxnIRuCee2khWG1SdaPtRfMyZmmrhxLS4b6MPl6aT-8RWhfZkrNkVOlFFUIBeSeB7LbWNqI/w300-h400/IMG_3637.JPG" width="300" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Borz és Szkunk 2023 nyarán <br />geológiai expedíción járt Csehországban, <br />Adršpach-Teplice sziklái között</td></tr></tbody></table><p></p><br /><p> Borz gyomra óriásit kordult. Az órára nézett. A kis és a nagy mutató egymásra csúszott, és felkiáltójelként mutattak a tizenkettesre. Dél! Borz kirázta a rongyszalvétáját, huss, huss, és az ölébe terítette. Mancsba vette a villáját, és várt.<br /> Szkunk végigmérte. Aztán ugyanezt tette az edényekkel a mosogatóban. Visszanézett Borzra, majd egy hirtelen mozdulattal kinyitotta a konyhaszekrényt, kivett belőle egy doboz müzlit, majd letette az asztalra. Hamarosan egy müzlistál és egy kanál is felsorakozott a doboz mellé, majd csatlakozott hozzájuk egy pohár víz. Lics-locs – hullámzott a pohárban.<br /> Borz meredten bámult a müzlire. Ez teljesen váratlan fordulat volt. Bizonytalanul letette a villát az asztalra.<br /> – Az ebéd tönkre ment! – magyarázta Szkunk. – Minden edény mocskos. Te pedig szereted a müzlit.<span></span></p><a name='more'></a> Szkunk határozott léptekkel visszatért a mosogatóhoz, mosogatószert cseppentett a szivacsra, és megnyitotta a csapot. Felemelte az egyik serpenyőt, és srrr, grrr, srrr, sikálni kezdte.<br /> Borz nyögve nyelte le a vízbe áztatott müzlit.<br /> A serpenyő hirtelen a mosogató medencéjébe csappant, és Szkunk felkiáltott:<br /> – Az X jelöli a titkos kincset! – majd a levegőbe bokszolt – Ez az! Geológiai felderítő expedíció!<br /> Borz majdnem leesett a székről meglepetésében.<br /> – Minden nap piknik a szabadban! A csillagos ég a sátrunk! Szabad tűzőn rotyog az étel! – folytatta Szkunk, és Borz felé szánkázott a kőpadlón. – Neked pont egy achát kőre van szükséged, hogy teljes legyen a Kövek Büszkeségfala, én pedig nem akarok itthon lenni vasárnap. Mit ér a vasárnap Könyves Jakazin nélkül? De a geológiai expedíció egészen más dolog. Valódi kaland! El is kezdem a szükséges előkészületeket. <br /> Szkunk fogta a müzlis dobozt, és elvette az asztalról.<br /> – Ideje pakolnod, kedden indulunk!<br /> – Várj csak egy kicsit! – mondta Borz, majd a müzlis doboz után kapott, és egy határozott mozdulattal visszatette az asztal közepére. – Itthon éppen fontos kőzettani kutatást végzek.<br /> – Oké, akkor pénteken indulunk – közölte Szkunk, mintha a kérdés már el lett volna döntve. Közelebb hajolt. – Mégis milyen messzire megyünk? Hány napig leszünk távol? Ahhoz, hogy elő tudjak készülni, szükségem van a tervre.<br /> – Nincs terv. Nincs előkészület. Hadd gondolkodjam egy kicsit! – mondta Borz, majd követte a lakótársát a nappaliba, amelyet egy tolóajtó választott el a konyhától. (Ez a helyiség volt korábban Borz geológus szobája, de együtt visszarendezték nappalivá. Bekerült egy kanapé, két süppedős fotel, a polcokon pedig könyvek és társasjátékok sorakoztak.) <br /> Szkunk a kanapéra vetette magát.<br /> – Nem mondhatsz nemet!<br /><br />Hogy mit felelt Borz, és nyomába erednek-e a titkos kincsnek, kiderül majd a könyvből.<p></p><p> </p>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-3639572225236492552023-11-19T22:35:00.005+01:002023-11-19T22:35:44.915+01:00Valóra vált álom<p> Amikor megjelenik egy mesekönyv, mindegy, hogy második, tizedik vagy akárhányadik, az íróember majd kiugrik a bőréből. Új gyerek születik! El kell engedni, most már nem lehet vele szöszölni, nincs több szerkesztési kör. Most már az olvasóké. Bizony, Marci is útra kelt, a tiétek, és a könyv – meg a főhösök – sorsa attól függ, hogy mennyire szeretitek.<br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2l2i6OtxTySALHB7SJlZMCppVEC8t-93cqDlXT2XF1qKUHuU62hA3okgGxdlIUNgg2jagK0VO6V4drll7BypfRTK398XH3vGk_XL2it7EwEZlwk3_BPzIOQOOtpnGOaEAV_4XqL2rk3ijx76PMBYvxkcTsyv2GCMWBHHEqnNqhcomnHVdyRhIY8GAtl8/s3024/medvek.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2928" data-original-width="3024" height="388" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg2l2i6OtxTySALHB7SJlZMCppVEC8t-93cqDlXT2XF1qKUHuU62hA3okgGxdlIUNgg2jagK0VO6V4drll7BypfRTK398XH3vGk_XL2it7EwEZlwk3_BPzIOQOOtpnGOaEAV_4XqL2rk3ijx76PMBYvxkcTsyv2GCMWBHHEqnNqhcomnHVdyRhIY8GAtl8/w400-h388/medvek.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nálunk a maci már olvassa</td></tr></tbody></table><br /><br />Sokszor van megérzésem, hogy az olvasók hogyan fogadják majd a frissen megjelent könyvet (naná, hogy szeretni fogják!), de most bizonytalan vagyok. Vajon szerettek álmodni? Vajon az álmaitok meg az álmaim hasonlítanak? És álmokról olvasni szerettek-e? Emlékeztek reggel az álmaitokra? És ha elolvassátok az Álomjáró Mártont, emlékezni fogtok rá? Szeretitek-e Maros Krisztina illusztrációit? (Én imádom őket!!!)<br />Remélem, igen, és sok író-olvasó találkozón, nyári estén, utazáson, konyhaasztal mellett fogunk beszélgetni az álmokról. Addig is: jó álomjárást, Marci, látogass meg sok olvasót!<div><br />A mese keletkezésének történetét is megírtam egy <a href="https://majorosnora.blogspot.com/2023/08/szoktal-e-alomjarni.html" target="_blank">korábbi bejegyzésben</a>.<br /><br /><br /><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-38904692388565823792023-09-24T21:43:00.003+02:002023-09-25T22:37:40.248+02:00Gáz, hogy elborít a gaz?<p>A héten megjelent Simon Skeroyd: 50 kertépítő ötlet című könyve a Scolar Kiadónál. Nagy büszkeség, hogy a könyvet én fordíthattam, és nagyon élveztem. Hasznos és okos ötletek és tudnivalók vannak benne, mindenkinek ajánlom, aki kicsi vagy nagy kertet művel, vagy csak a szobában, erkélyen próbál növényeket életben tartani. Kedvcsinálónak néhány ötletet mazsolázok a kötetből, és hozzáteszem a saját kertemben szerzett tapasztalatokat.<br /><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZhmE2GCrvAeKaW4pG4jY2-yl4NSQRUqi_TQhJTXV0aNAzv8iDvr5iLtP20MeEEFgzhd_SDNK5MMWfAf0BxgmAjEndWYqprAvPyMZXxDPdtUN47ILhl2DdBbj-dM66Wg8CS_loswsQrjF2IrSMBymgmoCDi-E-xtIER1FpNSXh3M7AYMFWITE-pqFaYq8/s1623/50_kertepito_otlet.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1390" data-original-width="1623" height="274" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZhmE2GCrvAeKaW4pG4jY2-yl4NSQRUqi_TQhJTXV0aNAzv8iDvr5iLtP20MeEEFgzhd_SDNK5MMWfAf0BxgmAjEndWYqprAvPyMZXxDPdtUN47ILhl2DdBbj-dM66Wg8CS_loswsQrjF2IrSMBymgmoCDi-E-xtIER1FpNSXh3M7AYMFWITE-pqFaYq8/s320/50_kertepito_otlet.png" width="320" /></a></div><br />Részletek a könyvből: <br /><br /><div><i><b>11. ötlet: Barátunk, a gyom<br /><br /></b></i></div><div><i>„Ha a gyomok szabadon nőnek a termesztett növények között, ugyanazért a tápanyagért versenyeznek. A gyom erősebb, így a termesztett növény elgyengül, formátlanná válik, vagy akár el is pusztul.” (40. oldal)</i></div><div><i>„Akár hiszed, akár nem, ezeknek a sokat szidott növényeknek is van hasznuk. Hozzájárulnak, hogy változatos ökoszisztéma alakuljon ki, és számos beporzót vonzanak a kertbe. … Ugyanazok a beporzó állatok, amelyek a gyomokra jönnek, később visszatérnek, megtermékenyítik a gyümölcsfákat és a zöldségeket, ezzel nő a terméshozam.”</i></div><span><a name='more'></a></span><div><br /><div>Alig egy hete nagy vitánk volt otthon arról, mit jelent az a szó, hogy gaz, és amikor feltöröm a gyepet, hogy évelőket ültessek a fa tövébe, akkor gazolok-e. Az én álláspontom, amely a családban rendszeresen kirobbantja a vitát, hogy a gaz szubjektív fogalom, és az önfenntartó kert létrehozásakor nem értelmezhető. </div><div><br /></div><div>A szó jelentése az értelmező szótár szerint: <i>„Vadon tenyésző, rendsz. hasznavehetetlen, sőt káros, lágy v. kórós szárú növény <olyan területen, ahol haszonnövényeket szoktak termelni>; gyom, dudva, burján.”</i></div><div><br /></div><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjB7FfGgGcQ3HhWJ6tO4KMZHwwVgqBBY0Cb9eldaFLWzfAVOyQfl1WppEMuyPDWNeqeW1MyCuSuuzSWhAvZzqCr5FZ5OEXONYqScEb9OQbejiorcWsO6yD65HRtZCr-b4ddiEr_QvUczC01xoDKC99EZCwWPDKEv4SnQxf8iJQa70ykgR2jlRIt7VmFOKA/s3477/IMG_1642.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2608" data-original-width="3477" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjB7FfGgGcQ3HhWJ6tO4KMZHwwVgqBBY0Cb9eldaFLWzfAVOyQfl1WppEMuyPDWNeqeW1MyCuSuuzSWhAvZzqCr5FZ5OEXONYqScEb9OQbejiorcWsO6yD65HRtZCr-b4ddiEr_QvUczC01xoDKC99EZCwWPDKEv4SnQxf8iJQa70ykgR2jlRIt7VmFOKA/w400-h300/IMG_1642.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Galád gaz? A kert éke? Gyógyszer? Gyümölcs? <br />Csipkerózsa a kertben</td></tr></tbody></table><br /><div>Ebből a meghatározásból a vadon tenyésző stimmel, de a házikertben megjelenő, honos, gyomosító növények rendszerint más szempontból hasznosak: kiváló beporzók, képesek szárazságtűrő, zárt gyepet képezni, gyógynövények, és esetenként szépek is. Az említett vitában a cickafarkat emeltem ki példaként. A közönséges cickafark (<i>Achillea millefolium</i>) minden árokparton, minden kertben előfordul, rendszerint gazként sorolja be a kertészkedő. Míg ugyanennek a növénynek a kertészeti változatai: például a rózsaszín virágú <i>Achillea millefolium ‘Pink Grapefruit’</i>, vagy nagymamáink kedvelt virága, a sárga cickafark (<i>Achillea filipendulina</i>) virágágyásaink dédelgetett, locsolgatott növényei. (Sárga cickafarkam nekem is van, éppen a nosztalgikus hangulata miatt.) Nem kevés pénzért vásároljuk őket az árudákban. A közönséges cickafark igénytelen, szép és sokoldalú gyógynövény, öntözést nem igényel, míg a kertészeti változat virága látványosabb, de egyéb haszna nincs. Előbbi gaz, utóbbi nem gaz.</div><div>Vajon miért érdemli a gaz megnevezést a pipacs, a katángkóró, a vérehulló fecskefű, a pongyola pitypang, az árvacsalán? Vajon mennyiben különböznek nemesített változataik az alapfajoktól? A nagyobb, látványosabb virág persze szempont, bár ha a kertünket nem látjuk el öntözőrendszerrel (erről majd egy következő bejegyzésben írok), akkor hiába a dúsabbnak, nagyobbnak ígért virágzás, a kertészeti változat sínylődhet, kevésbé fejlődik szépen.<br /><br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8KbPkLfYFpgV9rbxbJ2Pc_QDyGWChXN6ZYU_6oDJaYH2QuYbPWwu1WtLD87kDI9xQ-upQC6yoImly4J9e_BRLUBwc8lhbvII5h40QFBFu837ffzcHPtxESqkwVjW-nUjHYLRsetYPJPinjfxJJQi2CGq00_0Qst4ZddPFLZfgJTN_JtWW7W_caW3IFmw/s1920/348356901_618414129997929_8819822699261753259_n.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1080" data-original-width="1920" height="225" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8KbPkLfYFpgV9rbxbJ2Pc_QDyGWChXN6ZYU_6oDJaYH2QuYbPWwu1WtLD87kDI9xQ-upQC6yoImly4J9e_BRLUBwc8lhbvII5h40QFBFu837ffzcHPtxESqkwVjW-nUjHYLRsetYPJPinjfxJJQi2CGq00_0Qst4ZddPFLZfgJTN_JtWW7W_caW3IFmw/w400-h225/348356901_618414129997929_8819822699261753259_n.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Haszonnövény, gyógynövény, dísznövény <br />vegyesen az ágyásokban</td></tr></tbody></table><br /><div><br /><div>Ugyanígy mindig fennakadok azon is, hogy a haszonnövényeket és a dísznövényeket miért kell feltétlenül külön ágyásban termeszteni. Amennyiben gondoskodni tudunk a megfelelő tápanyagigényről és nedvességről, miért ne nőhetne egymás mellett a kelbimbó és a kasvirág? Miért ne lehetne a virágágyás hátterét adó cserje termő ribiszke, és nem a dísznövényként ültetett, meddő fajok egyike? Miért ne lehetne egy díszkertben gyümölcstermő fa, a virágágyásban foltokban sóska, a veteményesben fűszernövény vagy egynyári virág? A gyepben pedig cickafark és pitypang, gyönyörű, légies bóbitákkal.</div><div>Ha az ember elvonatkoztat a fogalmaktól, elengedi a gazokkal kapcsolatos, és más, nem ökológiai szempontú csoportosításból adódó előítéleteit, a lehetőségek egész tárháza nyílik meg a kertben. Ez az út pedig nem csak kreatívabb, de sokkal könnyebb, mint azzal kínlódni, hogy gazmentes legyen a kert, vagy haszonnövények közé ne kerüljön dísznövény, esetleg fordítva.<br /><br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvdz-LkGMVpLGWAIOpaX0EUTE1nNBor0qG-i7PiAB6ibq0T9kzenVh3EOE2OSzOAc0ExlxG8OYO6jppOwPctWrOkbPsA0VppoUIvw_GqOn-w-DIm_6Yc_mwbP1yTzRr_q5jn5ZS5DhsP7P9C216vxncZTzO3dMK8hAZhKacJr2FmD5b0xYm-TNu38gYqo/s4032/IMG_3643.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvdz-LkGMVpLGWAIOpaX0EUTE1nNBor0qG-i7PiAB6ibq0T9kzenVh3EOE2OSzOAc0ExlxG8OYO6jppOwPctWrOkbPsA0VppoUIvw_GqOn-w-DIm_6Yc_mwbP1yTzRr_q5jn5ZS5DhsP7P9C216vxncZTzO3dMK8hAZhKacJr2FmD5b0xYm-TNu38gYqo/w400-h300/IMG_3643.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Paradicsom és közönséges cickafark a dísznövények között</td></tr></tbody></table><br /><div>A kertemben idén létesítettem egy virágágyást a birsalma körül. Ez azért jó, mert a frissen telepített fácskát mindig locsoljuk, és ezzel együtt az évelőket is. Az ágyásba kasvirág, többféle zsálya, muskotályzsálya, macskamenta, ernyős verbéna, zebrafű, napraforgó került, de meghagytam az ágyás szélén pár tő pipacsot, illetve a közönséges cickafark foltjait. Egy törzses egres és egy ribiszke került még bele, ha ezek megnőnek, csökken majd az évelők száma. Idén még nem olyan látványos, de jövőre már megerősödnek a tövek. Tavasszal kinőtt egy tő paradicsom is, amit meghagytam, így a virágágyást nyár végén a látványos, piros termés is díszíti. Ugyan elsőre forradalminak tűnhet, de nyáron felfedeztem a potsdami Sansoussi kastély kertjében a paradicsomot a virágágyásában. Szóval nyugodtan legyetek kreatívak, a dísznövények, haszonnövények és gyomok vegyítése menő!<br /><br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3Ufoli_AC15m-rfy8FagTu_GO3vTGSqhz4UN_xQkZaNCgy5PA_85sI733OsTpw_M9IAFA_rg200fGxvPnBLDirEOqzqusulLIGzN0ZahSVRboVy9N01BlID4aHc07OK4_7M6uTSQfHAV_grhkhLnhUbfWt1iA-NcqBIkBXoZJIRcY0dUs5VyAdkm2Fnk/s4032/IMG_3443.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3Ufoli_AC15m-rfy8FagTu_GO3vTGSqhz4UN_xQkZaNCgy5PA_85sI733OsTpw_M9IAFA_rg200fGxvPnBLDirEOqzqusulLIGzN0ZahSVRboVy9N01BlID4aHc07OK4_7M6uTSQfHAV_grhkhLnhUbfWt1iA-NcqBIkBXoZJIRcY0dUs5VyAdkm2Fnk/w400-h300/IMG_3443.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Potsdam, Sansoussi kert, paradicsom a virágágyásban</td></tr></tbody></table><br /><br /></div><div>Korábbi ajánló az 50 kertépítő ötlet című könyvről <a href="http://majorosnora.blogspot.com/2023/04/vissza-gyokerekhez-gondolatok-egy.html" target="_blank">ide</a> kattintva olvasható, beszerezni pedig a <a href="https://www.scolar.hu/50-kertepito-otlet?keyword=50%20kert%C3%A9p%C3%ADt%C5%91" target="_blank">Scolar Kiadó</a> oldalán lehet.<br /><br /><br /><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-82587730897381443342023-09-07T20:00:00.001+02:002023-09-07T22:24:53.503+02:00A varázspapucs<p><i>A 3x1 család című könyvből a megjelenéskor sajnos több mese is kimaradt, ezek közül az egyik kedvencem A varázspapucs. Az illusztráció részlet a könyvből, Rubik Anna készítette, és a Mokka című epizódhoz készült. Azért választottam ezt, mert Bruni kutyasétáltatás közben is repül. (Mindjárt megérted, csak olvasd el a mesét.)</i><br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmtL6QFQjESoMwrX-mbM1PggMmwL1U2a35Id_q11tnvmmAHJCCMlYKg-vF2YwGVe1D1WbRw9wa2rnE_NXNi2p-_94j7Gtn5xwaMR-HTKjBkJPv8vomCCbQ2guZZyN1i_AWzp2Eh3yVP39Ot9ZbSXZLk600tOjY6khdX8DdbkNgZ4JfG4LGJ3kC8uXEHqM/s2327/Bruni_100-25.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2327" data-original-width="1594" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmtL6QFQjESoMwrX-mbM1PggMmwL1U2a35Id_q11tnvmmAHJCCMlYKg-vF2YwGVe1D1WbRw9wa2rnE_NXNi2p-_94j7Gtn5xwaMR-HTKjBkJPv8vomCCbQ2guZZyN1i_AWzp2Eh3yVP39Ot9ZbSXZLk600tOjY6khdX8DdbkNgZ4JfG4LGJ3kC8uXEHqM/w274-h400/Bruni_100-25.jpg" width="274" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Rubik Anna illusztrációja</td></tr></tbody></table><br /><p>A legjobb barátnőmet az iskolában Bettinek hívják, de ezen a héten nem a barátnőm. Azért nem a barátnőm, mert nekem sajtos kenyér volt tízórai csomagolva, neki meg tojásos, és szeretett volna cserélni, de én nem akartam tojásos kenyeret enni, pedig szeretem. De a Betti anyukája tesz bele paprikát, és attól paprika ízű lesz a kenyér, és azt nem szeretem. Erre ő megsértődött, és felsorolta, hogy hányszor bántottam már meg életében, és ezért most egy hétig nem lesz a barim. Először nem is értettem, mit mond, mert én nem vagyok bárány, és ő sem az, és azt hittem, a bari bárányt jelent, de aztán rájöttem, hogy a barátom nem akar lenni. Szerintem ez marhaság, mert valaki vagy a barátom, vagy nem a barátom, és olyan nincs, hogy egy hétig nem a barátom és nem beszél velem, aztán megint az, de ezt már végképp nem mondhatom meg neki, mert akkor száz hétig nem lesz a barim.<br /><span style="white-space: pre;"> </span>Nyúlon a legjobb barátnőim a Gabcsi meg a Szöszi, és ők testvérek, és abban az utcában laknak, ahol a Rózsi néni boltja van. Gabcsi majdnem annyi idős, mint én, de szereti azt mondani, hogy egy évvel idősebb, mert ő negyedikbe jár, én meg harmadikba, és az majdnem olyan, mintha tényleg egy egész évvel idősebb lenne. Szöszi másodikos, és több mint egy évvel fiatalabb nálam, én mégsem szoktam ezt folyton emlegetni neki.<span></span></p><a name='more'></a><span style="white-space: pre;"> </span>Gabcsi múltkor azt mesélte, amikor ott aludtam náluk, hogy van egy láthatatlan papucsa, amelyikkel sokkal nagyobbakat lehet lépni, mint a rendes papucsban, és a nagybátyja, Lajos bácsi nem vette észre, és rálépett, és akkorát esett, hogy eltört a lába. Én nem hittem el, de aztán Gabcsi anyukája említette, hogy Lajos bácsi kórházban van, és azóta úgy gondolom, tényleg lehet valami igazság abban a papucsban. Ráadásul amikor fogócskázunk, mindig Gabcsi nyer, és bármilyen hihetetlen egy láthatatlan papucs, azért mindig nem lehet nyerni. Arra is gondoltam, hogy láthatatlan papucsok nem léteznek, de mindenféle számítógépes kütyük igen, és lehet, hogy Gabcsinak van egy ilyen kis csipje, és azt ráragasztja a cipője talpára, és attól lesz gyorsabb a cipője.<br /><span style="white-space: pre;"> </span>Egyébként meg nem értem a Gabcsiékat, mert mindig fogócskázni akarnak. Ismernek legalább százféle fogócskát, és semmi más játékot nem szeretnek. Pedig én utálok futni, és inkább bújócskázni szeretek, de csak ipiapacsosat hajlandóak játszani, mert abban is futni kell. Én azt szeretem, ha tündéreset játszunk, és olyankor tavasztündérek vagyunk, Gabcsi Április, mert akkor született, Szöszi Március, mert az van legkorábban, és ő a legkisebb, én meg Május, mert az a kedvenc hónapom. Olyankor az se zavar, ha futunk a boszorkány elől, akit kitaláltunk, mert annak van értelme, de annak semmi értelme, hogy csak azért fussak, mert Gabcsi, akinek szuper csip van a cipőjében, meg akar fogni.<br /><span style="white-space: pre;"> </span>A múltkor megint nem tudtunk megegyezni, hogy mit játsszunk, mert én tündéreset akartam, vagy legalább sárkányosat, Szöszi csak fogócskázni volt hajlandó, még bújócskázni se, pedig abban legalább ha jól elbújok, és nem találnak meg, akkor se kell futni, ha ipiapacsos. Gabcsi meg fogott egy könyvet, és felmászott a legmagasabb diófára olvasni, és azt mondta, ha kitaláltuk, mit játsszunk, akkor majd lejön. Erre Szöszi felmászott egy másik fára, hogy megmutassa, milyen ügyes, én meg ott álltam a földön, mert fára mászni még annyira sem tudok, mint futni.<br /><span style="white-space: pre;"> </span>Elhatároztam, hogy beszélek Danival, a bátyámmal, aki nagyon ért a számítógépekhez, hogy szerezzen nekem valami különleges csipet, amivel mondjuk még ügyesebben tudok fára mászni, mint Gabcsiék, vagy még jobb, ha repülni lehet vele, mert már elegem van abból, hogy ezek mindig elszaladnak vagy elmásznak előlem.<br /><br /><i>A 3x1 család az első mesekönyvem, amely 2012-ben jelent meg a Móra Kiadónál, majd 2014-ben oroszul is a KompasGid könyvkiadó jóvoltából. Ha kíváncsi vagy könyvajánlókra, több részletre, kritikákra vagy vásárlási lehetőségre, <a href="https://majorosnorakonyvek.blogspot.com/2021/04/3x1-csalad.html?view=snapshot" target="_blank">ide kattintva</a> elérheted.</i><br /><br /><br /><br /><p></p><div><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-77425803395000660182023-08-24T12:47:00.004+02:002023-08-24T12:55:40.837+02:00Ramszesz második fia<p> </p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoF_LLik5ulv2LJbqkfrTzt4ZMtsDrNkZiH3N3n4chwE16lzXoVDH-hLGr3tP1YwtJV8s4PwkENnWWn5vXWGYMCBFYlJXmgLgb_KuC29KDrV6Ef2Q_683cSCAEtlI353pJhM1y6pCfH9c770AylORt_sI4FQtbrQOEbRw7trEfsZN-hzUHERbdPxg_MBM/s3372/Ramszesz%20gyereke.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3372" data-original-width="3024" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoF_LLik5ulv2LJbqkfrTzt4ZMtsDrNkZiH3N3n4chwE16lzXoVDH-hLGr3tP1YwtJV8s4PwkENnWWn5vXWGYMCBFYlJXmgLgb_KuC29KDrV6Ef2Q_683cSCAEtlI353pJhM1y6pCfH9c770AylORt_sI4FQtbrQOEbRw7trEfsZN-hzUHERbdPxg_MBM/w359-h400/Ramszesz%20gyereke.jpg" width="359" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Khaemweset herceg szobra a berlini Neues Museumban</td></tr></tbody></table><br /><br />A berlini Neues Museum fantasztikus hely, az egyiptomi gyűjtemény egészen elképesztő. A kiállításra nagyjából addig emlékszem, míg szembe nem találtam magam Nofertiti mellszobrával. Ez a szobor annyira tökéletes, hogy az ember utána csak hápog és levegő után kapkod, de több szépséget képtelen befogadni.<br />Szerencsére Khaemweset herceggel Nofertiti előtt találkoztam, és egy fotó erejéig lehetővé tettem, hogy együtt lehessen felséges édesapjával. Ez a herceg nem csak rokonszenves mosolyú férfi, hanem nagyon érdekes ember volt. II. Ramszesz második fia, az édesanyja a fáraó második felesége, Iszetnofret.<span></span><p></p><a name='more'></a><br /><i>„Két fehér ruhás nő jelent meg a háta mögött. Úgy léptek elő a mirtuszlugasból, mint két karcsú kócsag. A fáraó csak akkor vette észre őket, amikor alakjuk a tó vizében tükröződött.”</i><br /><br /><span style="font-size: x-small;">Részlet a Ramszesz 80 gyereke című könyvből</span><br /><br /><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS2oRy9dv1wC1DR2tr7ZW-oSZSa5fuRtK8erpnQvH9Y-xP0_MJUJmXGDqmwY0kKpFpnmVcOes9uBVc1nNnSZH7enEZ81AqPYrEpPsvC7Qg1acVDN8QWHmPf-13XvagCqSUKqhtHG9U2L26up0sjBAJ_6ra9AYf5f0hrItbYf_8J3drHwSurLxxoXkeTFE/s809/felesegek.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="809" data-original-width="577" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS2oRy9dv1wC1DR2tr7ZW-oSZSa5fuRtK8erpnQvH9Y-xP0_MJUJmXGDqmwY0kKpFpnmVcOes9uBVc1nNnSZH7enEZ81AqPYrEpPsvC7Qg1acVDN8QWHmPf-13XvagCqSUKqhtHG9U2L26up0sjBAJ_6ra9AYf5f0hrItbYf_8J3drHwSurLxxoXkeTFE/w285-h400/felesegek.jpg" width="285" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Nofertari és Iszetnofret – Mészely Ilka illusztrációja</td></tr></tbody></table><br /><p>A herceg több fontos tisztséget is betöltött, Memphiszben Ptah isten főpapja volt. Ám leginkább arról nevezetes, hogy ő volt az első ismert egyiptológus. Az Újbirodalom idején az egyiptomi kultúrának már komoly múltja volt, és a korábbi korok építészeti emlékei, sírjai erőteljesen pusztultak. Khaemweszet herceg komoly erőfeszítéseket tett, hogy a történelmi épületeket megóvja, újjáépítse, a sírokat rendbehozza. Különös gondot fordított arra is, hogy az építők, építtetők neve fennmaradjon, és ezzel egészen hasonlít a felfogása a kortárs műemlékvédőkre. Ha mesebeli nevet kéne neki adnom Pete, Pite, Iszepisze, Tete, Tütü, Tehát, Nohát, Rontom, Bontom, Atom, Unom és Apaszive mellé, Kipikopesz vagy Megépítesz hercegnek nevezném el.<br />Khaemweset herceg nem csak régi épületek megőrzésével foglalkozott, hanem több új építmény felépítését is felügyelte, például ő vezette le Szakkarában az Ápisz-bikák szent sírhelyének, a Szerapeumnak az építését.<br />2007-ben és 2013-ban jártam Szakkarában, ami az egyik legizgalmasabb temetkezési hely azok közül, amelyeket Egyiptomban láttam. Sokkal kevésbé ismert turisztikai célpont, mint Gíza, miközben fantasztikus múzeumot és látnivalókat rejt. Előkotortam pár régi fotót, és készítettem egy válogatást. Lenyűgöző környék, ahová datolyaültetvényeken és mezőgazdasági területeken keresztül visz az út. A legnagyobb meglepetés, hogy ha az ember felmászik egy magasabb pontra, a láthatáron egyszerre több piramist lehet látni. Erre egyáltalán nem számítottam. A föld alatti Szerapeum is hihetetlen, arányfiguraként egy Ápisz-bika szarkofágja előtt állok. Ha romjaiban ilyen pompás a hely, elképzelni se tudom, milyen bámulatos lehetett Khaemweset herceg idejében.<br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjMqGNxCR6jVW3FVX-vHiNxj7ZNNMEiMBE5Eg7YXyAxnA08ql7MVSxPBhFbxJ5GynZTHfZrpuMZAz47Wg5BqlkRSX5PcPS_yUp8qD55AtPRyl3out0E-nTnZ9onxgVAp4v0HyGIxI4oV_Ow2lxr_mu8-cG_OTQyg6RNECZUDoFsHz-GlOjAXYxcIZWh3g/s4510/Szakkara%20v%C3%A1logat%C3%A1s.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3933" data-original-width="4510" height="558" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjMqGNxCR6jVW3FVX-vHiNxj7ZNNMEiMBE5Eg7YXyAxnA08ql7MVSxPBhFbxJ5GynZTHfZrpuMZAz47Wg5BqlkRSX5PcPS_yUp8qD55AtPRyl3out0E-nTnZ9onxgVAp4v0HyGIxI4oV_Ow2lxr_mu8-cG_OTQyg6RNECZUDoFsHz-GlOjAXYxcIZWh3g/w640-h558/Szakkara%20v%C3%A1logat%C3%A1s.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Látogatás Szakkarában 2007-ben és 2013-ban</td></tr></tbody></table><br /><br />A bejegyzésben szereplő Ramszesz 80 gyereke című könyv a Csimota Gyerekkönyviadónál jelent meg 2022-ben, Mészely Ilka illusztrációjával, bővebb ismertetőt, kritikákat és a vásárláshoz vezető linket <a href="https://majorosnorakonyvek.blogspot.com/2022/05/ramszesz-80-gyereke.html?view=snapshot" target="_blank">ide kattintva</a> találsz.<br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><p><br /></p>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-3866550479693398532023-08-02T22:26:00.002+02:002023-08-07T23:13:02.831+02:00Szoktál-e álomjárni?<p>Reggel, ha nem emlékszem az álmomra, csalódott vagyok. Csak arra emlékszem, hogy jó volt, de szétesik a történet. Csak egy íz, hangulat marad még pár másodpercig, aztán huss, elillan. Néha, ha magamtól ébredek, és szép lassan ereszkedem fel az álomból az ébrenlétbe, előfordul, hogy megmarad az egész történet. Ki is egészíti a fantáziám, félig ébren tovább mesélem, vagy másfelé kanyarítom a szálakat, és még lubickolok egy kicsit az álom szertelen, valószínűtlen képei között. Ezt az álomjárást szeretem a legjobban az alvásban.<br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9--aaXjXe8WSuHIWDq_EJKSgMDwEt8435z9AED5q0DhKHb1x8b2-rIBbUuwTonDYAR-jw8wnB821xXUD5u7MV9k1ikNOFDA66jvs09dGW2ZymYQsZci1-P-FP4ZoHZgII-DMds68VJa63j8KpdUCWGkO07ZpBIl-_yFWQQysrZrdwBlW0BUQ31_-kSYg/s2009/Marci_02.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1299" data-original-width="2009" height="414" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9--aaXjXe8WSuHIWDq_EJKSgMDwEt8435z9AED5q0DhKHb1x8b2-rIBbUuwTonDYAR-jw8wnB821xXUD5u7MV9k1ikNOFDA66jvs09dGW2ZymYQsZci1-P-FP4ZoHZgII-DMds68VJa63j8KpdUCWGkO07ZpBIl-_yFWQQysrZrdwBlW0BUQ31_-kSYg/w640-h414/Marci_02.jpg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Maros Krisztina illusztrációja</td></tr></tbody></table><br /><p>Ez így volt gyerekkoromban is, sőt, ha lehet, még kalandosabb, tarkább álmaim voltak, mint most. Többször visszatértem helyszínekre, álomról-álomra egyre jobban bebarangoltam egy tájat. Tanultam is, például repülni. Először a terasz seprése közben emelkedett el velem a seprű, csak pár centire a talajtól. Aztán kimaradt pár éjjel, álmodtam másról, mígnem újra megtörtént, csak akkor éppen egy deszkával repültem fel. Évek alatt megtanultam magamtól repülni. Mintha az az álombéli világ egy létező, mozaikszerűen felfedezhető, létező valóság lenne.<br /><span><span></span></span></p><a name='more'></a>Az álomjárás élményéből aztán született egy mesefüzér. No, nem olyan egyszerűen, hogy leültem, és huss, megírtam, mert az álmok nem így működnek. Először írtam egy mesét Marciról. Nem is álommese volt, csak egy furcsa mese, ami lebegett egy fel nem fedezett világba. Sőt, ez a mese meg is jelent az Író Cimborák blogon, majd később a Pagony Kiadónál, a 3-5-8 perces mesék utazáshoz és kalandozáshoz című kötetében. <br /><br />A mesét Stiglincz Milán olvassa fel a könyvből:<br /><br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/ZWBxq39nirU" width="320" youtube-src-id="ZWBxq39nirU"></iframe></div><br /><br /><p></p><p>Évek alatt egyre több mese született Marciról (<a href="http://majorosnora.blogspot.com/search/label/Marci" target="_blank">ide kattintva</a> megnézheted az összeset a blogon), és sokáig fogalmam sem volt, hogyan függenek össze ezek a történetek. Aztán egyszer csak beugrott. Hiszen ezek a mesék nem Marci kalandjai, hanem Marci álmai! Marci éppen úgy álomjáró, ahogy én is az vagyok.</p><p>A mesefüzért a Pagony Kiadó fogadta be olyan nagy szeretettel, ahogy az első Marci mesét is. Sokáig gondolkodtunk közösen, hogyan is lesz ebből könyv. Rét Viki, a kötet szerkesztője, állandó és kedves szerkesztőtársam szinte beleköltözött a mesékbe. De velem együtt álmodott Győri Hanna és a kiadó főszerkesztője, Kovács Eszter is. Aztán amikor kiderült, hogy ebből bizony tényleg könyv lesz, és <b>Álomjáró Márton</b> lesz a címe, akkor csatlakozott a csapathoz Maros Krisztina, akit az egyik legnagyszerűbb kortárs magyar illusztrátornak tartok. Dolgoztunk együtt több projekten az Író Cimborák műhelyben, de még nem volt közös könyvünk. Hatalmas öröm, hogy ő rajzolta meg Marci álmait. Mutatok is két képet. A tenger mélye pont olyan, ahogy elképzeltem, a fekete-fehér kép a csupaszín papagájjal pedig a legmerészebb illusztráció, amit mostanában gyerekkönyvben láttam.<br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirx-7Un41N4MhbIcdndqU5y3fn5Gt5BfX5NOXgo7EsP12aqFO9eOEEQM0xD7DWbLlmmuFdeiIwBeOwqnYa87ZLK6wL4sDDKDSr6qoE63HoGq8MsZaMVsil7KN3QIzVTPWNDYOv14IGo4WaxXyx_5aiHjwBWgZVeN6O1ewSvW59xWCutXF3GeQ4mgF_4OY/s1732/Marci_01.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1732" data-original-width="1339" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirx-7Un41N4MhbIcdndqU5y3fn5Gt5BfX5NOXgo7EsP12aqFO9eOEEQM0xD7DWbLlmmuFdeiIwBeOwqnYa87ZLK6wL4sDDKDSr6qoE63HoGq8MsZaMVsil7KN3QIzVTPWNDYOv14IGo4WaxXyx_5aiHjwBWgZVeN6O1ewSvW59xWCutXF3GeQ4mgF_4OY/w309-h400/Marci_01.jpg" width="309" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Maros Krisztina illusztrációja</td></tr></tbody></table><br /><div>Ha támogatnak minket az álommanók, ha nem korbácsolja fel a tengert egy szélfodrozó citcet, és nem nyeli el a szállítóhajót a Végeki-tenger vízesése, akkor a könyv ősszel érkezik, és a könyvfesztiválon már kézbe lehet venni. De ha nem a könyvfesztiválon, akkor karácsonykor. </div><div>De én inkább a könyvfesztiválról álmodom.<br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-79974072982133590662023-07-16T16:54:00.004+02:002023-07-16T16:54:59.694+02:00Könyves kívánságlista #1 - Jon Klassen illusztrátor könyvei<p>Még mindig, és örökké el tudnak varázsolni a gyerekkönyvek, pláne a különleges képi világgal rendelkezők. Arra gondoltam, indítok a blogon egy sorozatot, és ebben bemutatom, milyen könyveket fogok hamarosan beszerezni, vagy melyekre vágyom. Az első egy trilógia:<br /><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjjFF7PH9fUVrkSrDse83TLUIo7sAIMtKzOO9_-MT8x8jDI5g-pLiEApQ4ny60v43HuuaLFn__cde3SmACG_CaLj4Pxy8S6IcV37AVZ_98BfpI8R_QqLDX5mHdMKxG4RG78eo_ugreCpf-cEHyCpZhAp7Im6WrAfFA7WqcoysyyytIZuxHGiA76E1nz5Q/s1080/Jon%20Klassen_Kalap%20tril%C3%B3gia.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="566" data-original-width="1080" height="336" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjjFF7PH9fUVrkSrDse83TLUIo7sAIMtKzOO9_-MT8x8jDI5g-pLiEApQ4ny60v43HuuaLFn__cde3SmACG_CaLj4Pxy8S6IcV37AVZ_98BfpI8R_QqLDX5mHdMKxG4RG78eo_ugreCpf-cEHyCpZhAp7Im6WrAfFA7WqcoysyyytIZuxHGiA76E1nz5Q/w640-h336/Jon%20Klassen_Kalap%20tril%C3%B3gia.jpg" width="640" /></a></p><br />Jon Klassen kanadai illusztrátor, aki 2012-ben robbant be a nemzetközi gyerekirodalomba a kalapos trilógia első kötetével. Magyarul nem jelent meg, de nyersfordításban a három kötet címe nagyjából így hangzik: <br /><br /><div style="text-align: center;"><i><span style="font-size: medium;">Kérem vissza a kalapom!</span></i></div><div style="text-align: center;"><i><span style="font-size: medium;">Ez nem az én kalapom!</span></i></div><div style="text-align: center;"><i><span style="font-size: medium;">Találtunk egy kalapot.</span></i></div><span><a name='more'></a></span><br />A könyvek nem csak viccesek, de az illusztrációk izgalmasak, formabontók és összetéveszthetetlenek. Amiért rajongok a trilógiáért, az az ötlet szemtelen egyszerűsége. A legjobb történetek sokszor annyira egyszerűek és kézenfekvőek, ott hevernek előttünk a homokozóban, egy fűszálon, egy esőcseppben.<br />A kalapos könyveken kívül még több gyerekkönyvet is illusztrált, ezekből is mutatok hármat (mind a kívánságlistámon van!):<br /><br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhv50eAcmp1WddticwMsUNQzbt3U-Tb8-eToxEYERUxDFJK1NcMoeGrAHhV-bGIcCg_mbLu4zpBhMV5wJyTPedA5DGZ4Ag6gh4ttOZsTSGoHTP4CpzJF0i-xR4HpgEjxPUhDtWUPj63QwutPnGScxV9IbAMOq2So1yeqrN2NWGDyszQLdAxlKunA60TmpU/s1080/Jon%20Klassen_H%C3%A1rom%20k%C3%B6nyv.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="566" data-original-width="1080" height="336" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhv50eAcmp1WddticwMsUNQzbt3U-Tb8-eToxEYERUxDFJK1NcMoeGrAHhV-bGIcCg_mbLu4zpBhMV5wJyTPedA5DGZ4Ag6gh4ttOZsTSGoHTP4CpzJF0i-xR4HpgEjxPUhDtWUPj63QwutPnGScxV9IbAMOq2So1yeqrN2NWGDyszQLdAxlKunA60TmpU/w640-h336/Jon%20Klassen_H%C3%A1rom%20k%C3%B6nyv.jpg" width="640" /></a></div><br />Az illusztrátor munkáival akkor találkoztam először, amikor kezembe került Amy Timberlake: Skunk and Badger című könyve. Borzokkal nagyon könnyű levenni a lábamról, de Jon Klassen olyan borzot és szkunkot rajzolt, hogy mielőtt elolvastam volna a könyvet, a rajzokból már félig megismerhettem a két karaktert. Fantasztikusan tud hangulatot teremteni, egyszerű, fekete-fehér grafikákkal felépíteni egy világot. Amy Timberlake könyvét lefordítottam, és 2023-ban Borz új lakótársa címen megjelent a Scolar Kiadónál. A könyvhöz készült egy könyvtrailer Kállai Márta jóvoltából, ebben még meg is mozdulnak a rajzolt figurák:<br /><br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/xuj0RIDxDOU" width="320" youtube-src-id="xuj0RIDxDOU"></iframe></div><br /><div>Ha szeretnétek megismerkedni az illusztrátor munkáival, akkor érdemes követni az Instagram oldalát, illetve a Borz új lakótársa című könyv beszerezhető a <a href="https://www.scolar.hu/a_borz_uj_lakotarsa?keyword=borz%20%C3%BAj%20lak%C3%B3t%C3%A1rsa" target="_blank">Scolar Kiadó</a> oldalán.<br /><br /><br /><br /><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-20869937656849502242023-06-05T23:34:00.005+02:002023-06-05T23:39:58.211+02:00Állatságok<div class="separator"><p style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><i>Ha Könyvhét, akkor új könyv. Ezúttal a Pagony Kiadó legfrissebb antológiáját, a 3-5-8 perces állatos mesék című könyvet szeretném bemutatni. Friss, ropogós, mint a cserebogár páncélja!</i><br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwvmz7cOlyPjgcClCk1YGtqB56hSXGbZ8AE_zGTjNojdE7vEicbBWrxLgm9wg8IWboU6PHJML9uUZXuWHza4VmuvSkxsWtGY5HYU5_twVgIo4e6jKmk7Uc0aL5TkaQ07hO8PBmVzz93UQ_XhdrLClRwRaItI-1KYr0Bz6AcEZXMcZYqV2fm_sHV0kv/s4032/Allatsagok_01.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwvmz7cOlyPjgcClCk1YGtqB56hSXGbZ8AE_zGTjNojdE7vEicbBWrxLgm9wg8IWboU6PHJML9uUZXuWHza4VmuvSkxsWtGY5HYU5_twVgIo4e6jKmk7Uc0aL5TkaQ07hO8PBmVzz93UQ_XhdrLClRwRaItI-1KYr0Bz6AcEZXMcZYqV2fm_sHV0kv/w400-h300/Allatsagok_01.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><br /></td></tr></tbody></table><br /></div>Pár napja Hódmezővásárhelyen jártam, ahol a Pósa Lajos Gyerekkönyvtárban találkoztam rengeteg gyerekkel. Az egyikük megkérdezte, miért írok állatos meséket. Pár pillanatig elgondolkodtam, és még most, a blogbejegyzés megírása előtt is gondolkodnom kellett egy kicsit, miért is szeretek annyira állatos meséket írni.<span><a name='more'></a></span>Pedig gyerekkoromban sokkal jobban szerettem a királylányos, a kalózos, az indiános, az utazós, az űrhajós, a rendőrös, a bármilyen más történeteket. Persze a királylánynak legyen békája, a kalóznak papagája, az utazónak griffmadara, az indiánnak lova, a rendőrnek kutyája, bárki másnak földigilisztája. De az állat szerepébe nem annyira szerettem belehelyezkedni. <div>Felnőttkoromban lettem csak igazi gyerek, mert most már az állatos meséket szeretem legjobban. De a kérdés továbbra is az, hogy miért. Talán a legegyszerűbb ok, hogy nagyon szeretem az állatokat. Ha kimegyek a kertbe, vagy akár az utcára, akkor az első, hogy körülnézek, hol vannak az állatok. Madarak, macskák, hangyák. Aztán meg szeretek állatokról olvasni. Nem meséket, hanem a valóságot. Hogyan viselkednek, mit esznek, hol élnek, hogyan nevelik a kölykeiket. Ha valaki egy állatról akar írni, akor először erről az állatról sokat kell olvasni. Ha eleget olvastam, akkor még izgalmasabb beleképzelni magam a helyébe, és legalább addig, amíg írom a mesét, olyan lehetek, mint például egy szarvas. Vagy egy kakukk. Vagy egy szarvasbogár. Talán még ennél is izgalmasabb állat szemmel ránézni az emberekre. Hogyan viselkednek, milyen furcsaságokat csinálnak, mennyire barátságosak, vagy éppen mennyire félelmetesek. Ha megnézem magam állatszemmel, akkor nyomban el is szégyellem magam, és másnap sokkal jobban figyelek, hogy ne lépjek rá egy csigára, katicára, bodobácsra sem.<br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgN5egNTXmSR3DSWh9YfGk_5PtN0Qkl52pVLEK6Kh3mTAOCE3Ku9HQHHMYML8R9IIT4jIMK0urHiK8a-cKw9W2kmf0XdftkVERf74GZCILIl27ttfSzcZn8ec-OEZN80YmHndV4ITpcq9ihw354U_sH9ajSJhFrqPP9s_Ek25w-Hz2cffd_I5X2VAAe/s820/3_5_8_perces_allatos_blogborito.jpeg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="410" data-original-width="820" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgN5egNTXmSR3DSWh9YfGk_5PtN0Qkl52pVLEK6Kh3mTAOCE3Ku9HQHHMYML8R9IIT4jIMK0urHiK8a-cKw9W2kmf0XdftkVERf74GZCILIl27ttfSzcZn8ec-OEZN80YmHndV4ITpcq9ihw354U_sH9ajSJhFrqPP9s_Ek25w-Hz2cffd_I5X2VAAe/w640-h320/3_5_8_perces_allatos_blogborito.jpeg" width="640" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kép a <a href="https://www.pagony.hu/cikkek/3-5-8-perces-allatos-mesek-a-legjobb-magyar-szerzoktol-kortars-konyvajanlo-antologia-kepeskonyv-grela-alexandra" target="_blank">Pagony Kiadó</a> oldaláról származik, ahol bele is olvashatsz a könyvbe</td></tr></tbody></table><br /><div>A Pagony új antológiájában tizenkilenc író játszik állatosat. Szerepelnek a könyvben igazi és képzeletbeli állatok, és persze emberek is. Én egy egészen különleges helyre utaztam képzeletben, mégpedig Kelet-Brazíliába, a Cerrado nevű trópusi szavannára. Nem is emlékeztem rá, pedig sokat tanultam természetföldrajzot, hogy Dél-Amerikában is van szavanna. Mégpedig milyen csodálatos szavanna! Itt él például a háromöves tatu, az egyetlen olyan tatu, amelyik labdává tud gömbölyödni. Ezen kívül a sörényes hangyász, ami a világ legfurcsább állata. Na jó, az egyik legfurcsább. És a sörényes farkas. Meg a jaguarundi. Az ember hajlamos azt hinni, hogy nagymacskában nem érheti meglepetés, de mégis. Meg is mutatom mindet.<br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioCEbhJ32BblTXtxxGDQlo8M_2G4jHgpedRXTstEFwfF58-sF7IHFAEawIYBxAALjSSMphM9MFWZ_WRqdYW7FUR-AjyLIPldnHZkaBalr4fsZNis36XdRL66PVWfyDWX48kuyq_KpFYOXLQsTEtfveca06Waco3L7OtH5EZXSt-fLHHG44kr4Xa9jl/s1158/Tatu.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="779" data-original-width="1158" height="269" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioCEbhJ32BblTXtxxGDQlo8M_2G4jHgpedRXTstEFwfF58-sF7IHFAEawIYBxAALjSSMphM9MFWZ_WRqdYW7FUR-AjyLIPldnHZkaBalr4fsZNis36XdRL66PVWfyDWX48kuyq_KpFYOXLQsTEtfveca06Waco3L7OtH5EZXSt-fLHHG44kr4Xa9jl/w400-h269/Tatu.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Tatulabda<br /><a href="https://www.theguardian.com/science/animal-magic/2014/jun/09/fifa-brazil-failing-threatened-armadillo-conservation" target="_blank">Katt ide</a> az eredeti webhelyért!</td></tr></tbody></table><br /><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEmdjrppLav-xyxwcEG1HmQA4efkbSBOOcKo0uMXgxkdw8P9N6j86-hRphddBjnYXY7hwDIUt51V6J17a2o10qnpaCC5XYHd9gsMtDiJTPUrGCKz7qaEdhaovogtbedjZV3ZiLhaH-UXg_zHHZr1R9LxXq1GkJ6K7t78rOHYrb3sDLFAIkedGswriM/s940/hangy%C3%A1sz.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="678" data-original-width="940" height="289" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhEmdjrppLav-xyxwcEG1HmQA4efkbSBOOcKo0uMXgxkdw8P9N6j86-hRphddBjnYXY7hwDIUt51V6J17a2o10qnpaCC5XYHd9gsMtDiJTPUrGCKz7qaEdhaovogtbedjZV3ZiLhaH-UXg_zHHZr1R9LxXq1GkJ6K7t78rOHYrb3sDLFAIkedGswriM/w400-h289/hangy%C3%A1sz.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ilyen állat józan ésszel belegondolva nem létezhet,<br />de <a href="https://www.worldlandtrust.org/species/mammals/giant-anteater/" target="_blank">ez a weboldal</a> azt mondja, ez a sörényes hangyász</td></tr></tbody></table><br /><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEildQSFbdoENg8lyQeNAqvhVA7iS_44mRgsRMBergWDMxya8ZLo8SpOF31Sqe_TRLtawWUgaXF-epTI0R_s9IlryeZcr0Fu6DvHyQj2Wx3eS3GOStDRTc0vyOxkm8zq9J9GCEVBruzbBoRCRxxFlvIPe9EAFiEt5tbvHOAvbAS87ugRFLkIxyZeTWj1/s707/s%C3%B6r%C3%A9nyes%20farkas.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="689" data-original-width="707" height="390" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEildQSFbdoENg8lyQeNAqvhVA7iS_44mRgsRMBergWDMxya8ZLo8SpOF31Sqe_TRLtawWUgaXF-epTI0R_s9IlryeZcr0Fu6DvHyQj2Wx3eS3GOStDRTc0vyOxkm8zq9J9GCEVBruzbBoRCRxxFlvIPe9EAFiEt5tbvHOAvbAS87ugRFLkIxyZeTWj1/w400-h390/s%C3%B6r%C3%A9nyes%20farkas.png" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Az AI sem tud olyan furát rajzolni, mint a sörényes farkas.<br /><a href="https://creatures-of-the-world.fandom.com/wiki/Maned_Wolf" target="_blank">Katt ide</a> az eredeti webhelyért!</td></tr></tbody></table><br /><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicef9k8wVprlsWyUyFTEmj1x7iE7H3ny0-nQDJv-UVAE3Lt87gNqZNgtA3XQBbgfW6y5VFutdY6l0sKZmHOkz0Gv7V-f52M-Isg9taFN5TPzcXFLEh_dDKAwet1BHsf3clvAx3cEjhNwOx95bRbOYSWc6VaEmlACH_hq2rkPzhJZuBUmvFPFe8xhGp/s1050/Jaguarundi.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="751" data-original-width="1050" height="286" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicef9k8wVprlsWyUyFTEmj1x7iE7H3ny0-nQDJv-UVAE3Lt87gNqZNgtA3XQBbgfW6y5VFutdY6l0sKZmHOkz0Gv7V-f52M-Isg9taFN5TPzcXFLEh_dDKAwet1BHsf3clvAx3cEjhNwOx95bRbOYSWc6VaEmlACH_hq2rkPzhJZuBUmvFPFe8xhGp/w400-h286/Jaguarundi.png" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ez pedig egy jaguarundi<br /><a href="https://medium.com/@morena.rodriguezcesar/the-jaguarundi-herpailurus-yagouaroundi-a-small-wildcat-with-a-big-personality-b5fdd5df131b" target="_blank">Katt ide</a> az eredeti webhelyért!</td></tr></tbody></table><br />Elképesztően izgalmasak, nem? Még csak fantázia sem kell hozzá, a természet elénk tárja a bizarabbnál bizarabb élőlényeket. Ők mind szerepelnek a <i>3-5-8 perces állatos mesék</i> kötetben, a <i>Focimeccs a szavannán</i> című mesében, sőt, mindannyian fociznak is. <br />Végül pedig mutatok egy olyan történetet, ami sokkal csodásabb, mint amit bármelyik író ki tudna találni. A jácintkék aráról szól. Ennek a gyönyörű madárnak fontos szerepe van a mesémben. Ám a természetben még ennél is fontosabb és szebb szerepe van: ő az erdő kertésze.<br /><br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" class="BLOG_video_class" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/OvU_Vj3UmCQ" width="320" youtube-src-id="OvU_Vj3UmCQ"></iframe></div><br />A könyvet keressétek a <a href="https://www.pagony.hu/termekek/3-5-8-perces-allatos-mesek-a-legjobb-magyar-szerzoktol" target="_blank">kiadó weboldalán</a> és a könyvesboltokban, szemfülesek beszerezhetik és dedikáltathatják a szerzőkkel a Könyvhéten is.<br /><br /><br /><br /><br /><br /><br /><br />Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-1974702075355803402023-06-03T18:25:00.005+02:002023-06-05T21:47:05.063+02:00Újra Könyvhét!<p> Idén június 8-11 között ünnepeljük a könyveket, az olvasókat, a kiadókat, a szerzőket, az illusztrátorokat, és mindenkit, aki a KÖNYV című, ősi társasjátékkal játszik. A részletes program az esemény honlapján érhető el:<br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdBpj7h8Ta0OO4SDjnIjLGoybluUNKcHRZfCyxiszuGKVvjYAzb_VShbc_iLENc1r86U1dsmHwPisosEzAsukV_Yyg-vvQTCPs8Rl6YDv_K1f5Okq53oyCY7kDoXD9d7LJBAVkOa2Cs10wR2XZTn6_7287BmqCgT_VMChwHh1paU8bEzsvPEkd97Dk/s1667/K%C3%B6nyvh%C3%A9t.png" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="227" data-original-width="1667" height="44" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdBpj7h8Ta0OO4SDjnIjLGoybluUNKcHRZfCyxiszuGKVvjYAzb_VShbc_iLENc1r86U1dsmHwPisosEzAsukV_Yyg-vvQTCPs8Rl6YDv_K1f5Okq53oyCY7kDoXD9d7LJBAVkOa2Cs10wR2XZTn6_7287BmqCgT_VMChwHh1paU8bEzsvPEkd97Dk/w320-h44/K%C3%B6nyvh%C3%A9t.png" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><a href="https://unnepikonyvhet.hu/" target="_blank">Katt ide!</a></td></tr></tbody></table><p></p><br /><div>Velem a Könyvhét alatt itt tudtok találkozni:</div><div><br /></div><div><b>Június 8. (csütörtök):</b> egész nap a Scolar Kiadó standjánál találsz (Vörösmarty tér, 38. pavilon)<br /><br />Szívesen bemutatom a kiadó gyerekkönyveit, ajánlok olvasnivalót, és bemutatlak Borznak és Szkunknak (Amy Timberlake Borz új lakótársa című könyve főszereplőinek)</div><div><br /></div><div><b>Június 10. (szombat):</b> <br /><br />11:00-12:00, Móra Kiadó (Vigadó tér, 59. pavilon)<br />A Már tudok olvasni sorozat Erdei énekverseny című kötetét dedikálom Tuza Edittel.<br /><br />14:00-15:00, Csimota Gyerekkönyvkiadó (Vigadó tér, 57. pavilon)</div><div>Az Apukám sátrat épít című papírszínház illusztrátorával, Rofusz Kingával dedikálunk<br /><br />A dedikálásokra más könyveket is hozzatok nyugodtan magatokkal, és annak is örülök, ha valaki csak beszélgetni jön.<br /><br /><b>Június 11. (vasárnap)</b>: újra a Scolar Kiadó standjánál leszek (Vörösmarty tér, 38. pavilon)</div><div><br /></div><div>Találkozzunk, és ünnepeljük együtt a könyveket!<br /><br /><br /><br /><br /><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-78833771807742516702023-04-30T23:31:00.002+02:002023-05-03T10:23:07.432+02:00Vissza a gyökerekhez - gondolatok egy kertészeti könyvről<p><b>50 kertépítő ötlet</b><br /><br />Amikor közeledik a tavasz, mindig meglep, mennyi vásárló özönlik a kertészeti árudákba, a barkácsáruházak kertészeti részlegeibe. Az a sok vásárló mind szép kertet vagy teraszt szeretne, egy mini édenkertet, ahol jó lenni, vagy csak büszkélkedni a szomszédnak, hogy ez az oldal bizony zöldebb.<br /><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib6BAnq-h7xREbTWbTZ17vte1FGnqhx61LoXvkM0EMcMaayjmldd_PbsVI8CyjlpCpQ7pBgLbThjV_WwkMwkV1SkxaHHIJv0YhGTkk_l9R4ryX2L2K-K8yJdy1p4rpPxFTd0u_aGbtQgzZiiL3TgchmHtWWWHZh5SMm6E1Oi7zozuYCEgoLZsFluL4/s1623/50_kertepito_otlet.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="1390" data-original-width="1623" height="343" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib6BAnq-h7xREbTWbTZ17vte1FGnqhx61LoXvkM0EMcMaayjmldd_PbsVI8CyjlpCpQ7pBgLbThjV_WwkMwkV1SkxaHHIJv0YhGTkk_l9R4ryX2L2K-K8yJdy1p4rpPxFTd0u_aGbtQgzZiiL3TgchmHtWWWHZh5SMm6E1Oi7zozuYCEgoLZsFluL4/w400-h343/50_kertepito_otlet.png" width="400" /></a></div><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div><span><a name='more'></a></span><br />Az eredeti végzettségem szerint tájépítész mérnök vagyok, ezért sok barátom, ismerősöm kér tőlem tanácsot, hogyan fogjon hozzá a telke, udvara, erkélye kertté alakításához. Nagyon régen nem gyakorlom a szakmám, de nem felejtettem el az alapokat, és nekem is van kertem, amiben alkalmazhatom az egyetemen tanultakat – mégsem vagyok jó tanácsadó. Ezúton is elnézést kérek minden kitérő válaszért, megígért, de elmaradt látogatásért, meg azért is, ha nesze semmi, fogd meg jól ötletekkel álltam elő. Elszomorítóan nehéz jó tanácsot adni. Figyelni kell hosszan, érezni, érteni, mit súg a terület, és mire vágynak a lakók. Ehhez pedig hivatástudat kell, az pedig, legalábbis ami a kerttervező hivatást illeti, belőlem már elveszett.<br /><br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJSx58aeZTv8zuX7lBpdMdZoljaFfvcr1xhjs6Pw8kSzNCuux1Giupk0n_T5l1xtHSvJb9CA-ui9n76Qf4xnHIMH11a7KDNNWlA_vcoWx0FrETh9ZhMzc0tAfYHzpOMwW8QukoWPEvtdghlAQn0YXBA22UfoPXMKohjrZBnFKsWazPfPtiahkaGH1e/s4032/Kert_%C3%A9den.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJSx58aeZTv8zuX7lBpdMdZoljaFfvcr1xhjs6Pw8kSzNCuux1Giupk0n_T5l1xtHSvJb9CA-ui9n76Qf4xnHIMH11a7KDNNWlA_vcoWx0FrETh9ZhMzc0tAfYHzpOMwW8QukoWPEvtdghlAQn0YXBA22UfoPXMKohjrZBnFKsWazPfPtiahkaGH1e/w400-h300/Kert_%C3%A9den.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A saját, alakuló édenkertem</td></tr></tbody></table><br />Azt hiszem, minden elmulasztott tanácsért kárpótlást jelent, hogy lehetőségem volt lefordítani Simon Akeroyd <i>50 kertépítő ötlet</i> című könyvét, amely hamarosan a Scolar Kiadó gondozásában jelenik meg. Ez a kézikönyv rengeteg (nem csak 50) hasznos, praktikus, és gyakorlatias tanáccsal szolgál. Pont olyanokkal, amilyeneket nekem is adnom kellett volna, amikor a barátaim megkerestek. Első ránézésre vékonynak, kicsinek tűnt a kötet, ezért amikor felvetődött, hogy lefordíthatom, nagyon gyorsan vágtam rá, hogy vállalom. Aztán amikor belefogtam, rájöttem, hogy nagyon sok információt tartalmaz, sokrétű, és igencsak bele kellett adnom apait-anyait, hogy jól (és időben) el tudjam végezni a munkát. Persze a büszkeség is belejátszott a dologba. A kerttervezés mellett szakfordítást is tanultam az egyetemen, és izgalmas kihívásnak, testhezálló feladatnak ígérkezett a könyv lefordítása.<br /><br /><div>A könyv alapvetése, hogy egy kert építésekor sokféle jó megoldás létezik, és a használók, vagy a terület igényeitől függően bármit létrehozhatunk a gondozásmentes kerttől az őserdőt idéző bozótig. A kötet többféle koncepciót, térelrendezési módszert, stílust ismertet. Tulajdonképpen kerttervező stílusgyakorlatnak is felfogható több fejezete, csak éppen nem szakszöveggel, hanem könnyen érthető, szórakoztató, egyszerű nyelvezettel ad a kezünkbe gyakorlati ismereteket. <br /><br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhy7m0tX9xRLItipGrPqURREzwLkNQZVTTuqWG80kA0NYoWNCJKAqs8F-aMpiq6ADNXXVjySljqvwNVfNo6SibZlmLtFkmvrng_Y9tk0-SHk1iMEMWBw0rbTx7ZzTCsrAHuMq9GZfn8zX4RsEaYz2Se-cvEeaEi3G_pUalQijCbRzW8q-fnsC8w_sdF/s4032/Kert_Hangya.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhy7m0tX9xRLItipGrPqURREzwLkNQZVTTuqWG80kA0NYoWNCJKAqs8F-aMpiq6ADNXXVjySljqvwNVfNo6SibZlmLtFkmvrng_Y9tk0-SHk1iMEMWBw0rbTx7ZzTCsrAHuMq9GZfn8zX4RsEaYz2Se-cvEeaEi3G_pUalQijCbRzW8q-fnsC8w_sdF/w400-h300/Kert_Hangya.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Bimbón megpihenő kertészeti szakmunkás</td></tr></tbody></table><br /><div>Ami pedig a legnagyobb érdeme, hogy bármilyen felhasználási módról, stílusról, extravagáns megjelenésről beszél, mindig ott van mögötte egy erős ökológiai szemlélet, amely a kertre természetes rendszerként tekint. Elmondja, miért működőképesebb és egészségesebb egy olyan kert, amelyben az élővilág sok tagja képviselteti magát (zümmögőket, csipogókat, csúszómászókat, és gyomokat is beleértve). Beszél a talaj egészségéről, ami elképesztően fontos, mert a jelenleg bevett kertfenntartási módok – az alacsonyra nyírt, kevés fajból álló gyepek, öntözőrendszerek, az élővilágba juttatott kemikáliák, a nagy, erdőalkotó lombos fák teljes mellőzése, az avar, fanyesedék, és minden avarrá bomló anyag bezsákolása és eltüntetése, ne adj’ isten elégetése – elmondhatatlanul károsak a talajra, és egyáltalán, a környezetre. Szerencsére a szerző türelmesebb nálam, és kevésbé hatásvadász, mert ijesztgetés és a vészharang kongatása helyett több módszert is ismertet, hogyan tudunk komposztálni, hogyan lesz egészséges a talaj, hogyan tudjuk okosan (és esztétikusan) felhasználni a zöldhulladékot.<br /><br /><div>Emellett a könyv rengeteg növényt bemutat, mégpedig trendi, és nálunk is beszerezhető fajokat ismerhetünk meg – ez tuti, mert utána néztem, és az említett fajok a hazai árudákban beszerezhetők. Lehet, hogy némelyikért többet kell utazni, vagy időbe telik a beszerzés, de akit egyszer elkap a gépszíj, annak a távolság, a várakozás nem lehet akadály, ha a saját édenkertjéről van szó.</div><div>Vannak a könyvben olyan fejezetek is, amelyek kerti gegeket, vagy nagyon egyszerű, egyértelműnek tűnő ötleteket tartalmaznak. Vagy csak színes, szagos ötletmorzsákat. Ezeket is szerettem, mert ott húzódik mögöttük a természet szeretete, és megmutatja, hogy amikor az ember a természettel játszik, és betartja a játékszabályokat, akkor a természet játszótárssá válik, és szívesen bolondozik velünk.</div></div><div><br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAA4qO1dEnaUOhaL3-Z662kTmcSQr6EyVGhLkxYb9umSJn9kDgLnWegfbwXlbcRbvuYsTzM6eZyTpZGFhMuztbennf8iR7pVdbCtxlig132qdusYu8yCVZvs_hbCZ0fhJ6T7FU5ZtugXQY4m1NGE5kt8V7bjUJogiL9xxE5BIOB2NgD9xyM8LjQueK/s4032/Kert_gyeppad.JPG" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAA4qO1dEnaUOhaL3-Z662kTmcSQr6EyVGhLkxYb9umSJn9kDgLnWegfbwXlbcRbvuYsTzM6eZyTpZGFhMuztbennf8iR7pVdbCtxlig132qdusYu8yCVZvs_hbCZ0fhJ6T7FU5ZtugXQY4m1NGE5kt8V7bjUJogiL9xxE5BIOB2NgD9xyM8LjQueK/w400-h300/Kert_gyeppad.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Ez saját ötlet, nem a könyvből származik:<br />egy középkori kertekből kölcsönzött elem, a gyeppad.</td></tr></tbody></table><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /><br /></div><span face=""Calibri",sans-serif" style="font-size: 11pt; mso-ansi-language: HU; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">Vagyis, kedves kertészeti tanácsra váró barátaim és
ismerőseim, ha bármikor csalódtatok bennem, vagy ha csak szeretnétek egy
izgalmas és praktikus kertészeti könyvet, fogadjátok el ezt az ajánlást, és
amikor megjelenik, szerezzétek be az <i>50 kertépítő ötlet</i> című könyvet!<br /><br /><br /><br /><br /></span>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-69396191052083893232023-03-20T23:08:00.005+01:002023-05-03T10:26:06.116+02:00Furcsa, csíkos pár<p>Pár hete beharangoztam, hogy előrendelhető, és most végre megjelent Amy Timberlake: Borz új lakótársa című könyve, az első műfordításom. Mélységesen elfogult vagyok, imádom a két főszereplőt: a geológus Borzot és a csirkemániás Szkunkot, de megpróbálom egy kicsit megzabolázni a lelkesedésem, és megfogalmazni, miért érdemes elolvasni ezt a könyvet.<br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggVzprzzaDAicLbDikfidy-pMmjxDij8rdwXE4sHgy0tgqXSDfIn1OSOPqweRTSKK9hf0kYospmPHd8c-TrkNVqvGw_Mgs-xRuEZGn9sMlRlv2x43XIJqbs6BXUKmaClhfnAb6Ay9SSIrFEn1HWGDeKERaHZSZQ_VR2SCw0a0vPxJ_4WIxxPGJ-Vtq/s2704/Borz%C3%B6r%C3%B6m%203_jav.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2704" data-original-width="2048" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggVzprzzaDAicLbDikfidy-pMmjxDij8rdwXE4sHgy0tgqXSDfIn1OSOPqweRTSKK9hf0kYospmPHd8c-TrkNVqvGw_Mgs-xRuEZGn9sMlRlv2x43XIJqbs6BXUKmaClhfnAb6Ay9SSIrFEn1HWGDeKERaHZSZQ_VR2SCw0a0vPxJ_4WIxxPGJ-Vtq/s320/Borz%C3%B6r%C3%B6m%203_jav.jpg" width="242" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Borzasztóan nagy öröm</td></tr></tbody></table><br />A történet nagyon egyszerű: Borz, a magának való geológus a nagynénje üresen álló házában él, Felsőkanyaroson. Napjait rendkívül fontos kőzettani kutatásai töltik ki, amíg egyszer csak megjelenik az ajtóban egy gyanús fickó, egy bűzös borz, aki széles mosollyal köszönti, mintha régi ismerős lenne, betolul a házba, és letelepszik a nappaliban. Borz egy ideig azt hiszi, porszívóügynökkel van dolga, de hamar kiderül, hogy a nagynénje úgy gondolta, abban a nagy házban Borz mellett elfér egy lakótárs is. Főleg úgy, hogy ez a lakótárs egy vicces, vidám, társasági lény, aki imád főzni, olvasni és csirkékkel barátkozni – Luna néni szerint Borznak pont erre van szüksége. Ám Borz számára a helyzet akkor sem lenne kényelmes, ha Szkunk éppúgy lelkesedne a geológiáért, mint ő maga, de úgy, hogy a lakótársa egy bűzös borz, aki félelmében hajlamos szkunk-spriccel elárasztani a lakást… Nos, ez a helyzet elfogadhatatlan, és Borz mindent megtesz, hogy Szkunk ne maradjon sokáig.<span><a name='more'></a></span><br />Első olvasásra a könyv olyan klasszikusokat idéz, mint Milne Micimackója vagy Kenneth Grahame Békavári urasága, amely ugyan Magyarországon nem annyira ismert, viszont abban is szerepel egy rokonszenves borz. (Az angolszász irodalomban nem bánnak olyan méltatlanul csíkos barátommal.) A regény nyelvezete míves, szépirodalmi, élmény felolvasni – elsőre angolul olvastam fel esti meseként, és már akkor megragadott a nyelvi leleménye. Közben a történet olyan, mintha egy állatszereplőkkel eljátszott Furcsa pár komédiát néznénk, amelyben Borz Walter Matthau hangján, Szkunk pedig Jack Lemmon hangján szólal meg. Kettejük csetlése-botlása, nehezen induló barátsága egyszerre vicces, nagyon borzos, és nagyon emberi.<br /><br /><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnFCISQoyhRTWxcB0RYeKZRbh9QFJLMObtdJibwfcuLoWX1lB4KgumwGa982oK1FXiXi6lzMaswyIDMPm1TjTSSKryM3mJ7HX00_IeSoQIMH9iTcTvVxit6MWOWD9VoUE19XGLqCy0E5LbX49hA-OQT38vRQqxM4WKiedCoHfW6lzuu_diAoVwi3o-/s4032/Borz%C3%B6r%C3%B6m%202.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnFCISQoyhRTWxcB0RYeKZRbh9QFJLMObtdJibwfcuLoWX1lB4KgumwGa982oK1FXiXi6lzMaswyIDMPm1TjTSSKryM3mJ7HX00_IeSoQIMH9iTcTvVxit6MWOWD9VoUE19XGLqCy0E5LbX49hA-OQT38vRQqxM4WKiedCoHfW6lzuu_diAoVwi3o-/w400-h300/Borz%C3%B6r%C3%B6m%202.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Borz és Szkunk olvas</td></tr></tbody></table><br /><br /><div>Aztán az is eszembe jutott, hogy ebbe a könyvbe olyan könnyen be lehet költözni. A háznak, amelyben Borzék laknak, minden apró szegletét megismerjük, a lépcsőkorláttól a villanykapcsolókig. Csorog a nyálunk, amikor Szkunk reggelit készít, érezzük a füstölt paprika illatát, halljuk, ahogy a palacsintatészta a padlóra cseppen. Mi is érezzük az érdes, hideg felületeket, az éles kristályokat, amikor Borz mancsával megsimítja a kőzetgyűjteménye féltett darabjait. Halljuk, ahogy Szkunk barátai, a csirkék kotkodácsolnak, és egy-egy lapok közül szabaduló pehelytollacska megcsiklandozza az orrunkat. Hapci!<br /><br /></div><div>Az állatmesék igazi varázsa, ha a szereplők egyszerre hozzák az állatok jellemzőit. Amy Timberlake könyvében rengeteg pontos, tudományos információhoz juthatunk. A két főszereplő, a borz és a szkunk mindketten fajukra jellemző tulajdonságokkal bírnak. Megmutatom, hogy ők pontosan milyen állatok, mert gyakran keverik őket az emberek:</div><div><br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEje8Cp0JlgS_-B0sW3QxPW9bVOinaF0P4bPpFXFlaHWDTdxDeA6YNc-DpSy-dnIUTl3wfe3wUD9NMYoFeG6N5dcKeJGP0qTo_m-1ixx-JN6Uw0FMqunCZwHRIbTNZ_sYhRVSpmL2CFDgFc0evrlTCx6zPZBF7UjmxufjS97lrDpzEOA4HtWiMu9QOGQ/s740/Meles%20meles.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="493" data-original-width="740" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEje8Cp0JlgS_-B0sW3QxPW9bVOinaF0P4bPpFXFlaHWDTdxDeA6YNc-DpSy-dnIUTl3wfe3wUD9NMYoFeG6N5dcKeJGP0qTo_m-1ixx-JN6Uw0FMqunCZwHRIbTNZ_sYhRVSpmL2CFDgFc0evrlTCx6zPZBF7UjmxufjS97lrDpzEOA4HtWiMu9QOGQ/s320/Meles%20meles.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Európai borz (Meles meles)</td></tr></tbody></table><br /><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtWSXUMFzi9FVGJ6HB4Eu0ABhcCpo1fKNeFXZevlu9dVNMZ37QEwoByliH6Bn8ArKzDWQPDQZNABt0fWqUUluqy9s5iIfeYsBCEBC6aAt7VZ_Uqzb8pkBZJtU4JUU7b7XRMC9HdQUaSKGfEplblWMINGSYeI8JUIdUiCAtvatNXsvN8Fh3y2MEOAvv/s564/Mephitis%20mephitis.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="375" data-original-width="564" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtWSXUMFzi9FVGJ6HB4Eu0ABhcCpo1fKNeFXZevlu9dVNMZ37QEwoByliH6Bn8ArKzDWQPDQZNABt0fWqUUluqy9s5iIfeYsBCEBC6aAt7VZ_Uqzb8pkBZJtU4JUU7b7XRMC9HdQUaSKGfEplblWMINGSYeI8JUIdUiCAtvatNXsvN8Fh3y2MEOAvv/s320/Mephitis%20mephitis.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Csíkos bűzösborz (Mephitis mephitis)</td></tr></tbody></table><br /><div><br />Ám az egész könyvben a legszebb a féktelen, kiszámíthatatlan mesélő kedv. Borz a geológiáról mesél, a terepmunkáról, míg Szkunk a csirkéknek olvas esti mesét. Amy Timberlake pedig az emberekről mesél, a túl nagy egóról, a nehezen induló barátságokról, a lojalitásról, arról, mennyire mások vagyunk, mégis mennyire szükségünk vagy egymásra, szükségünk van barátokra.</div><div><br /></div><div>Borz és Szkunk a barátommá vált, amikor olvastam, majd fordítottam a szöveget. Ezt a barátságot köszönöm a szerzőnek, és köszönöm a Scolar Kiadónak, amiért hittek a könyvben, és hittek bennem is. Nagyszerű csapat segített, hogy végleges formát öltsön a könyv: Rácz I. Péter szerkesztő, illetve a Scolar munkatársai (Csilla és Mari, akik javították, tördelték, a betűket újrarajzolták, és éppúgy szerették a könyvet, mint én). Milán, a fiam lelkesedése vitt előre, és a nővérem, Anna Golson segített ki a fordításban, amikor a csirkék elvetemült nyelvi fordulatokkal kotkodácsoltak.<br /><br />Most már azon múlik minden, hogy neked, kedves Olvasó, barátaid lesznek-e Borzék. Ha igen, akkor ki tudja, talán folytatódnak a kalandok…<br /><br /><br />A könyv megvásárolható a könyvesboltokban, vagy kedvezményesen a <a href="https://www.scolar.hu/a_borz_uj_lakotarsa?keyword=borz%20%C3%BAj%20lak%C3%B3t%C3%A1rsa" target="_blank">Scolar Kiadó</a> webáruházában.</div><div>Arról pedig, hogy a családunkban miért totemállat a borz, egy korábbi <a href="http://majorosnora.blogspot.com/2023/02/borz-es-borz-es-borz.html" target="_blank">blogbejegyzésben</a> olvashatsz.</div><div><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-91296648834560101242023-03-13T22:46:00.003+01:002023-03-13T22:48:06.629+01:00A lappantyú és a májkrémes kifli<p><i>Ma megjelent a Móra Kiadó Már tudok olvasni sorozatában az Erdei énekverseny című mesém. No de hogy kerül a kifli az asztalra?</i></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEge5AWaN6prFZF540RiJpTafNRXk8GWaLzkqkzQN7rZ9dKcKEkzNVumijm9I0OzaM4Lxe5fQDo6rf66sFTcwR6yGo9BY7RBXmKVx8k8Zn-k_ibHjstF3tuu1TcSvtdHsG1Kad6n1AsPML9FhqBZg3tJ6xMq2ysNb035ojZlUsNJc0_9Z83maP_CdKGE/s4032/IMG_2921.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEge5AWaN6prFZF540RiJpTafNRXk8GWaLzkqkzQN7rZ9dKcKEkzNVumijm9I0OzaM4Lxe5fQDo6rf66sFTcwR6yGo9BY7RBXmKVx8k8Zn-k_ibHjstF3tuu1TcSvtdHsG1Kad6n1AsPML9FhqBZg3tJ6xMq2ysNb035ojZlUsNJc0_9Z83maP_CdKGE/w400-h300/IMG_2921.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kifli még hagyján, no de a mandarin?</td></tr></tbody></table><br /><p>Óvodás koromban rettenetesen rossz evő voltam. Válogattam is, meg nem volt kedvem enni, hiszen sokkal érdekesebb dolgokkal is el lehetett tölteni az időt. Ott volt az a rengeteg színes ceruza és zsírkréta, sok tarka anyagdarab, amiből babaruhát lehetett készíteni, a kertben a homokozó, ahol hegyek és völgyek születtek, közöttük műanyag kisállatok laktak. Minek enni? Ott a cseresznyefa, ott a málnabokor. <span></span></p><a name='more'></a>Ám a nagymamám nagyon izgalmassá tudta tenni az étkezést. Felvágta a kiflit karikákra, és tubusos májkrémből betűket kanyarított rájuk. A tubus nyílásának csillag formája volt, úgy kellett a kupakkal kibökni, ezért a betűk nagyon szép, csillag keresztmetszetű hurkákból álltak. Megtaláltam a májas retro reklámplakátját, ahogy ránézek a képre, emlékszem az enyhén savanyú ízre:<br /><br /><p></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="831" data-original-width="584" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijfUgXMnnfYYodw6cu-azXD25vAvIvML-s4TmhutUc-OeDXVdqnAfCEhYcd2rXIi-YVgp2h9UnjD9m9ODRPTYnbw-CbhK-CVrh388nRApPAFAGCyjCChgCRSAQHu3xNYAxHDxFjKoi9L9nKQRhrOPovTa_nfXIhnQwuAiiqmUBETsRsvq0w98CbYgY/w281-h400/hans%C3%A1gi%20m%C3%A1jas.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" width="281" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A májkrém kenyéren szétkenve nem volt olyan fínom, mint betű formában</td></tr></tbody></table><br /><p>Ezeken a májkrémes kiflikarikákon tanultam meg olvasni.<br />A következő, amire emlékszem, hogy nagycsoportos óvodás voltam, évvesztes, már egy kicsit unalmas volt az óvoda, de még mindig sziszának mondtam a cicát. Ezért kellett logopédiára járnom. Kaptunk egy tankönyvet is, és csodálkozva vettem észre, hogy a májkrémbetűket felismerem a papíron. Egyetlen betű volt nagyon furcsa és idegen: az f, mert az lefelé is meg felfelé is kunkorodott. Valószínűleg nem fért el a kiflikarikán, azért nem tanultam meg.<br /><br />Az a májkrémolvasó, pösze kislány valószínűleg nagyon boldog lett volna, ha a logopédia könyv helyett mondjuk a Már tudok olvasni sorozat első szintjének könyvecskéi kerültek volna a kezébe. Nem kellett félteni, így is hamar megtanultam olvasni, és gyorsan nekiveselkedtem vaskos regényeknek is. Mégis, az első betűk felfedezése óriási élmény volt. Kicsit reménykedem benne, hogy ami nekem a májkrémes kifli volt, az talán egy-két mai gyereknek vén tölgy apó, az Erdei énekverseny szereplője.<br /><br />A logopédia könyv rajzaira nem emlékszem, pedig a legkedvesebb mesekönyveim illusztrációt őrzöm a szememben. Valószínűleg nem lehetett nagyon különleges, ellentétben Tuza Edit rajzaival, aki Lombfény-liget lakóit rengeteg humorral és szeretettel keltette életre. Én is nagyon szerettem a szereplőimet: a nyulat, a pelét, a csigát, a keresztespókot és a lappantyút, akik nagyon szeretnék megnyerni az erdei énekversenyt. Csakhogy az egyik nyikorog, a másik kerreg, a harmadiknak meg elszaladt a hangja.<br /><br />No, de a könyv kapcsán hogy kerül a mandarin a kifli mellé? Ha a betűvetést ilyen szép könyvecskékből tanultam volna, egészen biztosan nem ettem volna meg a májkrémet. (Pfuj, az a jellegzetes, savanyú íz...) Valószínűleg semmi mást nem lehetett volna belém tömni, csak sajtot. Meg mandarint. <br /><br />A Már tudok olvasni sorozat köteteit, közöttük a friss, Erdei énekverseny című mesét a <a href="https://mora.hu/sorozat/mar-tudok-olvasni" target="_blank">Móra Kiadó</a> webáruházában kedvezményes áron lehet beszerezni. A sorozatban tavaly megjelent Éjjeli kalamajka című kötet kapcsán is született egy <a href="http://majorosnora.blogspot.com/2021/08/miert-jo-kezdo-olvasonak-irni.html" target="_blank">blogbejegyzés</a>, akkor éppen alma került a könyv mellé.<br /><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeSufU4EbV9pSWXoVGJzoIJaFBVSjUV6KvOoMVFx351KFuX16VxsHEvNhz5ZuBbl8JXs4_3kDVmDI32H8xBbB6zfmUDC3iNlwEPeJbZoOsLH5BPVkUjEaYoVcEa7dcwfionKHFEXi4NrQIL9vS15pUHlLPe1w_zftHlcqoBekCCNRLPiAc2ay70HRb/s2048/IMG_1339.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1702" data-original-width="2048" height="333" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeSufU4EbV9pSWXoVGJzoIJaFBVSjUV6KvOoMVFx351KFuX16VxsHEvNhz5ZuBbl8JXs4_3kDVmDI32H8xBbB6zfmUDC3iNlwEPeJbZoOsLH5BPVkUjEaYoVcEa7dcwfionKHFEXi4NrQIL9vS15pUHlLPe1w_zftHlcqoBekCCNRLPiAc2ay70HRb/w400-h333/IMG_1339.png" width="400" /></a></div><br /><p><br /></p><p><br /></p>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-5530607919362180822023-02-25T15:35:00.006+01:002023-02-27T22:58:49.505+01:00Borz és borz és borz<p> <i>„Ha szembejön az utcán valami sosem látott, szinte biztosak lehetünk benne: az illető borz.” </i><br /><br /><span style="font-size: x-small;">(Békés Pál: Borz a sámlin)</span><br /><br /><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMOdqLGj4StzQltNoFAhzzMNWnIh3_uzHGFfb2qcYakKXVrCwkpc8fKDYsGBk9-mS7eDlXdhzmBBtm_2fHXlBpV7V9kB5-zqToy35BFLIDs7i3GU6ixCNHZnhCjf9_YHrA1bBEb_SEoC5rk5CC5EJu-NkzR1bKLvjfoZpc5i33-GvZDXUNbazRBabJ/s675/Borz_uj_lakotarsa.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="675" data-original-width="540" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMOdqLGj4StzQltNoFAhzzMNWnIh3_uzHGFfb2qcYakKXVrCwkpc8fKDYsGBk9-mS7eDlXdhzmBBtm_2fHXlBpV7V9kB5-zqToy35BFLIDs7i3GU6ixCNHZnhCjf9_YHrA1bBEb_SEoC5rk5CC5EJu-NkzR1bKLvjfoZpc5i33-GvZDXUNbazRBabJ/s320/Borz_uj_lakotarsa.jpg" width="256" /></a></div><p></p><br /><br /><div>Az apukám meglehetősen öntörvényű ember volt, aki úgy gondolta, a gyerekek szabadságát nem szabad csorbítani. Ezért mellette rengeteg kalandban volt részünk, bemásztunk omladozó kastélyba, a koncert szünetében belógtunk a zenekari árokba vagy a színpad mögé, olyan helyeken úsztunk, csónakáztunk, ahol tilos volt. Amikor nem volt senki az úton, cikkcakkban vezetett, vagy megmutatta, milyen száguldozni. Minden ajtót és ablakot kinyithattunk, ami felcsigázta a kíváncsiságunkat. Számára a biztonsági öv is csorbította a gyerekek szabadságát, és egyáltalán nem zavarta, ha a hátsó ülésen buli van. Én már felnőtt voltam, a testvéreim gyerekek. Én szabálykövető voltam, becsatoltam az övet, és erre kértem a tesóimat is a hátsó ülésen. Ők szabad gyerekek voltak, megrántották a vállukat. Az apukám nevetett. Látom magam előtt, ahogy felszaladnak a ráncok a szeme körül, és egy kicsit megbillenti a fejét a gyerekek felé, cinkosan. <span><a name='more'></a></span>Egy erdei úton mentünk, estefelé. Laposan sütött már a nap. És akkor lépett ki az erdőből a borz. Éppen dolga akadt az út túloldalán, céltudatosan csörtetett, és nem nézett körül. Satufékkel megállhattunk volna, de az apukám a gyerekek miatt nem mert fékezni, félt, hogy előreesnek, és „csicseregve kirepülnek az ablakon”. A borznak így esélye sem volt, mementóként maradt a teste az úton. Megsirattam, és a következő héten egy turkálóban vettem az apukámnak egy plüss borzot. Az eset után a borz családi totemállat lett. Az apukám a plüss borzot a táskájában tartotta, az irataival együtt. Ha külföldre utazott, a szállodában az éjjeliszekrényére tette. A felelősségvállalás szimbólumává vált. </div><div><br /><div>Én pedig elkezdtem ismerkedni a borzokkal. Miközben az egyik leggyakoribb hazai vad, rengetegen nem ismerik, az életmódját és a tulajdonságait pláne. Sőt, sokan keverik az amerikai bűzös borzot (szkunk) az európai borzzal. Ha a borzokról van szó, akkor az állandó jelző: bűzös. Ahogy a róka ravasz, a bagoly bölcs. Pedig ennél sokkal érdekesebb állatok, és ráadásul kínosan tisztán tartják a vackukat, és a rókákkal ellentétben nem büdösek. Kerestem azokat az irodalmi műveket is, amelyek borzokról szólnak. Két klasszikust találtam: külföldi, magyar fordításban megjelent könyv Hans Fallada: Fridolin, a pimasz borz című regénye, magyar klasszikus pedig Békés Pál: Borz a sámlin című meseregénye. Mindkettő csodálatos könyv. Mivel a magyar irodalomban erősen alulreprezentáltak a borzok, elkezdtem külföldi, leginkább angol nyelvű könyveket keresni. Az angolszász irodalom telis-tele van jobbnál jobb borz karakterekkel. </div><div><br /></div><div>A kedvencem Amy Timberlake 2020-as könyve, a Skunk and Badger (Szkunk és Borz) című könyve lett. Ez egy klasszikus furcsa pár történet, kicsit abszurd, kiszámíthatatlan, de közben minden szokatlan állatával együtt mélységesen emberi. Ez a könyv, és a benne lakó borzok hozzásegítettek egy régi álmom megvalósulásához, és tulajdonképpen ez a hosszúra sikerült poszt éppen erről szól: a Scolar Kiadó számára lefordíthattam a könyvet. Tegnap megláttam, hogy már előrendelhető, és akkorát dobbant a szívem, mint amikor az első könyvem jelent meg 2012-ben. Hiszen ez az első műfordításom. Fogok még róla írni, de egyelőre maradjunk annyiban, hogy barátkozzatok a borzokkal! Remek állatok.</div><div><br /></div><div>A könyv tavasszal jelenik meg, megrendelhető (egyelőre kívánságlistára helyezhető) a <a href="https://www.scolar.hu/a_borz_uj_lakotarsa?keyword=borz%20%C3%BAj%20lak%C3%B3t%C3%A1rsa" target="_blank">Scolar Kiadó</a> webshopjában.<br /><br /><br /><br /></div><br /><br /><br /><br /><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-88584732828899095282022-12-02T22:36:00.002+01:002022-12-02T22:36:51.292+01:00A sellő és a kiállítás<p>Ha egy sellő éppen 2022. november 29. és 2023. január 15. között kapna lábakat, és ez éppen Budapesten történne, mert mondjuk egy dunai sellőről lenne szó, akkor örömében végigszökdécselne először Buda, aztán Pest utcáin, majd megéhezne, talán kicsit fázna is, és keresne egy olyan helyet, ahol szárazföldivé vált halként is jól érzi magát. Valószínűleg a Fiktív Gasztrogalériába térne be. Lehet, hogy halászlét nem enne, de salátát minden bizonnyal. Mint ahogy az is egészen biztos, hogy elvarázsolnák Varga Zsófi képei, amelyek a fenti időszakban éppen a galéria falán lógnak. Talán azért pont ebben az időszakban, hogy a sellőnek lehetősége legyen megnézni. Erről a kiállításról van szó:<br /><br /><br /><img border="0" data-original-height="1103" data-original-width="1953" height="362" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaKVkQ6iPa011h_L1RxjEaphXP2QjD2oH8QHf1JcysylKYJcMecC3v2FtgLDSaG5vb5j4xzovXtfXpJpPegj2nmRGc9GBQg47y9sWhGxxGiyHC4CQHEfgrEzeUGQ7z3GatNm2vrEl34Vxfa_eLgpO-Y1BuVLsnsd0spKxN-VFuYL4B5DiHkZGWHrNG/w640-h362/315519051_1280224692760579_5890405242859414494_n.jpg" width="640" /></p><br />Ha a kiállítás mondjuk november 29-én, és nem 28-án nyílt volna, akkor megnyithatta volna a sellő. Mivel ő csak egy nappal később kapott lábakat, engem ért a megtiszteltetés, hogy megnyissam. Ilyen nagyon szép volt az esemény, és ennyire örültünk Zsófival:<span><a name='more'></a></span><br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwj4DabeXJ3gP5ux9wGhOaZT6bJtVviRRz2AMK5rhx0czkdfJbwgcnY37M0ZggsH1DUsKNoqyJtYMULPs6e9ulioR861Fn4XqHbQhLLTbAN-bDaOf9iKOYCTjLdWbCakCHvEJWnroRhmz9aq_fbv-pye5tXWCbso8fZkchcYv5rtJi0jCgrMc80b3F/s2643/mont%C3%A1zs.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="968" data-original-width="2643" height="234" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwj4DabeXJ3gP5ux9wGhOaZT6bJtVviRRz2AMK5rhx0czkdfJbwgcnY37M0ZggsH1DUsKNoqyJtYMULPs6e9ulioR861Fn4XqHbQhLLTbAN-bDaOf9iKOYCTjLdWbCakCHvEJWnroRhmz9aq_fbv-pye5tXWCbso8fZkchcYv5rtJi0jCgrMc80b3F/w640-h234/mont%C3%A1zs.jpg" width="640" /></a></div><br />Ha tehetitek, nézzétek meg, nagyon szép kiállítás, és a galériának is szuper a hangulata. A megnyitón ez a mese hangzott el:<br /><br /><br /><div style="text-align: center;">A sellő és a napfelkelte</div><br /><br /><div>Korán keltem ma. A nyolckarú még alszik, a sokfogú már elindult vadászni. Ha keresztezem az útját, talán kitér előlem, és a csíkos család biztonságban lesz. A napokban keltek ki ikrájukból a kicsik, vigyázni kell rájuk. A homokpad felé úszom majd, talán ott időzik a vén páncélos. Végigsimítom a páncélját, leszedegetem róla az élősködőket, és nézem, ahogy csőrével legeli az áramlatban hajladozó fűszálakat. Amikor apró gyémántbuborékokat eregetve a felszínre úszik levegőért, tovább megyek. Nem is fog emlékezni rám. Aki ilyen vén, hogy is emlékezhetne olyan múlandó dolgokra, mint én.</div><div>Sietnem kell, mert lemaradok a fény ébredéséről. A kagyók, a rákok halk nesszel motoszkálnak, láthatatlan medúzák sodortatják magukat az árral. A felszín felé úszom, és remélem, elkerülöm őket, mielőtt csípésük élettelen, sodródó fatörzzsé változtatna. </div><div>A víz átmenet nélkül melegszik. Lent, a mélyben hideg, aztán ahogy fölfelé úszom, egyszer csak átérek egy melegebb vízáramlatba. Bukfencezem, ráfekszem a meleg és hideg határára, engedem, hogy a fényes korong sugarai simogassák a hasam, de az éjszaka hűse borzongassa a hátam. Ezüst raj úszik körülöttem, halszájacskák csipkedik a pikkelyeim. Lassan, nagyon lassan táncolok a felszín felé, ahol valami ismeretlen kezdődik. </div><div>Mondják, ott is van élet. Ismerem a madarakat, amelyek le-lebuknak a levegőből, és a halálba emelik a tenger gyermekeit. De úgy hallottam, hogy vannak szárazföldek is. Hasonlóak, mint a homokpad, magasan kiemelkednek a tenger fölé, a gyilkos levegőre. Ott olyan lények élnek, akiknek érzései vannak, mint nekem, és ha körülveszi őket a víz, megfojtja őket. Furcsa, nekem a víz ölelése az élet, a levegőé a halál. </div><div>Valami mégis közös: a fényes korong, amely lenyugszik éjjel és felkel reggel, és én minden nap megnézem a sekély vízben, ahogy sugarai történeteket festenek a puha homokba. Fürdök rajzaiban, testemen érzem a melegét. Pikkelyeim csillámlanak, szívem ver, táncra perdít a szenvedély. Vajon léteznek történetek odakint, a száraz létben? És szenvedély?</div><div>Amikor a fényes korong sugarai már perzselik a bőröm, visszatérek a mélybe, élelmet keresek, óvakodom a ragadozóktól és építem a házam halott korallból, amíg a fényt el nem nyeli a tenger mélysége, és be nem köszönt az éj. </div><div>Ha oszlik a homály, és pikkelyeimen érzem az áramlatok sodrását, akkor engedek a hívásnak, és úszom a felszín felé, hogy a fény rajzaival együtt lejtsem a tündértáncot. Minden reggel, hálával, csillogással és félelemmel.<br /><br /><span style="font-size: x-small;">Szerkesztette: Németh Eszter</span></div><div><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-57227064303139597822022-11-13T19:43:00.004+01:002022-12-02T22:37:57.348+01:00Őszi-téli antológiák<p>Amikor eljön az ősz, hullani kezdenek a falevelek. Halkan surrognak, ahogy a föld felé szállnak. Potyognak a levelek a postaládába is, meg a csomagok, és levélszárnyakon érkeznek az őszi-téli antológiák. Három könyvkiadó három könyvét mutatom be, amelyben szerepel a mesém.<br /><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5nuKoFTqAOgYwEFADUkwiO0Mg6HBhCtaS2mCN85DjZQwLt8j2FJbI1bEFcqY6dJIDeR2PRtrsGyAUi7aGFodeEpFBNOr3bahb776YCjkO8jxMUiunQbFAnTvXx3q_Rdx0ZgLi47NgDwLeIJ9yf0mWwItVhl4iDLbcu-iwTLJoJcLvU46iVWcxUMcU/s3708/IMG_2576.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2544" data-original-width="3708" height="275" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5nuKoFTqAOgYwEFADUkwiO0Mg6HBhCtaS2mCN85DjZQwLt8j2FJbI1bEFcqY6dJIDeR2PRtrsGyAUi7aGFodeEpFBNOr3bahb776YCjkO8jxMUiunQbFAnTvXx3q_Rdx0ZgLi47NgDwLeIJ9yf0mWwItVhl4iDLbcu-iwTLJoJcLvU46iVWcxUMcU/w400-h275/IMG_2576.JPG" width="400" /></a></div><p></p><br />A Pagony Kiadónál 2019 óta nagy sikerrel jelennek meg a 3-5-8 perces mesék sorozat magyar szerzők meséit felvonultató antológiái. Idén az <a href="https://www.pagony.hu/termekek/3-5-8-perces-ovis-mesek" target="_blank">Ovis mesék</a> kiadására került sor. Nekem egy picit nehéz ovisoknak írni, úgy alakulnak a szavak, hogy inkább az idősebb gyerekek értik, szeretik a meséimet, de most sikerült egy ízig-végig ovis mesét írnom. Ráadásul lajháros. A szuperaranyos kötetet Baranyai (b) András rajzai teszik felejthetetlenné. Hát nem zabálnivalók ezek a lajhárok? <br /><br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_KICyMZ0lnCbkMAubk38UYbSWkXidJxWhjU2y511vENogTwguaDI0Dz_fHgBIDoMSQRGEYsoxBigSRAxVjT-5ifDloDz9iPhPW_i0fNpkDbPsR58sjKi3xmFmsr94YAjx9FllPyO_ql2TaUX0vs7VkIPl4KoaMb9yuogSMEc_QRy2Rc23skDYS6S1/s3732/IMG_2577.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2520" data-original-width="3732" height="270" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_KICyMZ0lnCbkMAubk38UYbSWkXidJxWhjU2y511vENogTwguaDI0Dz_fHgBIDoMSQRGEYsoxBigSRAxVjT-5ifDloDz9iPhPW_i0fNpkDbPsR58sjKi3xmFmsr94YAjx9FllPyO_ql2TaUX0vs7VkIPl4KoaMb9yuogSMEc_QRy2Rc23skDYS6S1/w400-h270/IMG_2577.JPG" width="400" /></a></div><br /><br />Ha tél, akkor Cerkabella antológia. Lovász Andrea, az antológiák mágusa idén egy kötetrevaló karácsonyi mesét válogatott össze, <a href="https://www.cerkabella.hu/tipusok-90/konyvujdonsagok-234/karacsonynak-unnepe-690" target="_blank">Karácsonynak ünnepe</a> címen. Huszonnégy vers és mese került a kötetbe, egymás után klasszikus és kortárs szövegek. Advent minden estéjére jut egy szöveg. A kötetet négy remek illusztrátor öltöztette karácsonyi díszbe. Az én mesém máshol nem olvasható, itt jelent meg először, és egy nyugdíjas hídtervező mérnökről, és egy ijesztően ronda, félénk és barátságtalan macskáról szól, akik karácsonyra barátságot kötnek.<br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ5KMtVd5_Lwv2Po28SITNXKCSToDc-kbn-uZdS4NwS9y4gwhpaVzjaC8wZu6QahESlPDeAj1bV_48pvHLsKuSRg8DO3tHaCYP-XNsXz7kKFn2DWrTWHGzooXwdjz74JDb_lKjEVYp836ORPnqyCtN7e2N9EqAGfKzXGx4h8BBVsmwocdG2Np1xbLV/s3444/IMG_2579.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2076" data-original-width="3444" height="241" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ5KMtVd5_Lwv2Po28SITNXKCSToDc-kbn-uZdS4NwS9y4gwhpaVzjaC8wZu6QahESlPDeAj1bV_48pvHLsKuSRg8DO3tHaCYP-XNsXz7kKFn2DWrTWHGzooXwdjz74JDb_lKjEVYp836ORPnqyCtN7e2N9EqAGfKzXGx4h8BBVsmwocdG2Np1xbLV/w400-h241/IMG_2579.JPG" width="400" /></a></div><br /> <br />Óriási vállalás és gyönyörű munka a Kálvin Kiadó Irodalmi szöveggyűjtemény sorozata. Igényes, szép, klasszikus és modern szövegekkel teli, tematikus, fantasztikus szöveggyűjtemények jelentek meg, a szerkesztők Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt, akik a gyerekirodalom és a gyerekek minden rezdülését ismerik. A világ legjobb helye lenne az iskola, ha ezekből a könyvekből tanulhatna irodalmat minden gyerek. Szívet melengető, hogy a szövegek egy része az Író Cimborák anyagai közül került a szöveggyűjteményekbe. Az 1-2. osztálynak készült sorozat 2. kötete a <a href="https://kalvinkiado.hu/konyv/gyerekek-es-fiatalok/lev%C3%A9lsz%C3%A1rnyak-irodalmi-sz%C3%B6veggy%C5%B1jtem%C3%A9ny-1-2-%C3%A9vfolyam-1453-detail" target="_blank">Pehelyszárnyak</a> címet viseli, Pap Kata illusztrálta, és kivételesen nem egy mesém, hanem egy versikém került bele. <br /><br /><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYA5SwjKM2oJf-Isqhdx_OBGfLwp9INdrgVTXiakyuhrNBs3sXb1UPJ8FV_OX0nv_TRwprpKBjoIXbhg3GJTrCp-4PU6qTYjegSayyLiUMO5HZU9ftqnQvbmBcbfWWNHk93jAOCKDz1cRoNkwq-bWOECLzrhF215Zqcjnu7PHeii7QKrHkdYxVPu_w/s3456/IMG_2578.JPG" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="2184" data-original-width="3456" height="253" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjYA5SwjKM2oJf-Isqhdx_OBGfLwp9INdrgVTXiakyuhrNBs3sXb1UPJ8FV_OX0nv_TRwprpKBjoIXbhg3GJTrCp-4PU6qTYjegSayyLiUMO5HZU9ftqnQvbmBcbfWWNHk93jAOCKDz1cRoNkwq-bWOECLzrhF215Zqcjnu7PHeii7QKrHkdYxVPu_w/w400-h253/IMG_2578.JPG" width="400" /></a></div><br /><div><br />Karácsony előtt nézzetek szét a kiadók kínálatában, egy antológia nagyon jó választás lehet, és szerencsére az elmúlt években szebbnél-szebbek jelentek meg. Ezt a hármat jó szívvel, szeretettel ajánlom!<br /><br /><br /><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-7344674030903328972022-09-15T23:13:00.000+02:002022-09-15T23:13:08.872+02:00Apukám sátrat épít<p>Ma végre kézbe vehettem életem első papírszínház meséjét. Az a címe, hogy Apukám sátrat épít. Hogy mi az a papírszínház? Egy ősi japán mesélési forma, olyan, mintha a diavetítés, a bábszínház és a mesekönyv elegye lenne. Pontosan le van írva a <a href="https://csimota.hu/papirszinhaz-leiras" target="_blank">Csimota Gyerekkönyvkiadó</a> oldalán. Én most a saját papírszínház mesémről szeretnék mesélni.<br /><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvw2JD9SSfCQiPvYf7r4iJ1EfLS7ex5m1naW_b9SlWeL9svWpld6tlP9JldS86mdGzUxikhFC3ASlR2XBJKJJ5TnaFQwn7_R_G1hgKqyA1UCFF4RyG8Di0iKG0V1H38fBpXoFEFzGJ8DVHyDSjN6-KH5Q5VkSl43KO0pnKmqSBB1SSRQduzjZAZTn-/s4517/Bor%C3%ADt%C3%B3%20kiv%C3%A1gva.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3288" data-original-width="4517" height="291" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvw2JD9SSfCQiPvYf7r4iJ1EfLS7ex5m1naW_b9SlWeL9svWpld6tlP9JldS86mdGzUxikhFC3ASlR2XBJKJJ5TnaFQwn7_R_G1hgKqyA1UCFF4RyG8Di0iKG0V1H38fBpXoFEFzGJ8DVHyDSjN6-KH5Q5VkSl43KO0pnKmqSBB1SSRQduzjZAZTn-/w400-h291/Bor%C3%ADt%C3%B3%20kiv%C3%A1gva.jpg" width="400" /></a></div><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghTvRzYxe0tqvfyXHwKd2cSDOmBl2kiJcVcd6_cfGQgk0LYHsGjLRASbfhCLTlAPmIGV9N1GDNyzByIX0Fr_Mp5J038--RYhrGMin_D5p3uGP-F2v3bKEX1ZsoGuQyK2XbNJqmjk2VKx-s21zqp08PnaEUN6nmqnf9ztHh0vuGJGN-c1IDmJ26HH9W/s4032/IMG_2547.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="4032" data-original-width="3024" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghTvRzYxe0tqvfyXHwKd2cSDOmBl2kiJcVcd6_cfGQgk0LYHsGjLRASbfhCLTlAPmIGV9N1GDNyzByIX0Fr_Mp5J038--RYhrGMin_D5p3uGP-F2v3bKEX1ZsoGuQyK2XbNJqmjk2VKx-s21zqp08PnaEUN6nmqnf9ztHh0vuGJGN-c1IDmJ26HH9W/w300-h400/IMG_2547.JPG" width="300" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A papírszínház képei</td></tr></tbody></table><br /><div>Az úgy kezdődött, hogy volt nekem egy egészen különleges apukám. Persze mindenkinek különleges az apukája, de nekem az enyém a legkülönlegesebb. A közös emlékeink nagy része arról szól, hogy az apukám sátrat épít. Nem olyan kis mezei kemping sátrat, hanem széllel, esővel, hóval, nappal dacoló csarnokokat, árnyékolókat, játékokat, díszleteket, mesebeli, kupolás, szárnyas épületeket. Ismertétek a Városligetben a Sörsátrat? Vagy a PeCsa ponyvaíve alatt feszülő mozivásznat? Esetleg azt az oltárfedést, amely alatt II. János Pál pápa a Hősök terén misézett 1991-ben? Csodaszép és múlandó épület volt mindegyik. Csak az emlékük nem az. Mutatok néhány képet:<br /><br /><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiF4pqVAdxMzyL7tD1HC8TTbbRPGNMezYuHvuY5K1-RWY-KREdfq1lNeWU4tsRqxhzcizJTqrGtUtjB02KiBFwJuqb35YHSdfQiM9WoINXAyFy0va1Gy9z89tfOHUeY2pgms9v1ZURiDz2tKv8VT9XC0vmkeZ2IZZ4g7w4YNd-hZaZETozkAKui0ATm/s1558/Textile%20Architecture_08_Light%20and%20Shadow.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1558" data-original-width="1181" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiF4pqVAdxMzyL7tD1HC8TTbbRPGNMezYuHvuY5K1-RWY-KREdfq1lNeWU4tsRqxhzcizJTqrGtUtjB02KiBFwJuqb35YHSdfQiM9WoINXAyFy0va1Gy9z89tfOHUeY2pgms9v1ZURiDz2tKv8VT9XC0vmkeZ2IZZ4g7w4YNd-hZaZETozkAKui0ATm/w486-h640/Textile%20Architecture_08_Light%20and%20Shadow.jpg" width="486" /></a></div><br />A papírszínház mesét eredetileg egy nemzetközi irodalmi projektre írtam, kazak és magyar írók és illusztrátorok működtek együtt az <a href="http://irocimborak.blogspot.com/p/szosator.html" target="_blank">Író Cimborák</a> alkotóműhely szervezésében. Összegyűjtöttünk egy csomó szót, amely a mesékben, a gyerekek világában mindkét nyelvben fontos, és ezek közül választott minden szerző hármat. A szavakból mese, vers, kép született. Az én három szavam ez volt: apa, sátor, szél. Az apukám sosem járt Kazahsztánban, de nagyon szeretett utazni. Ő mutatta meg nekem, hogyan kell kinyitni az ember szemét és szívét, ha egy másik országba érkezik. Tőle tanultam azt is, hogy nincs az a nyelvismeret, ami helyettesíti a kíváncsiságot, nyitottságot és tiszteletet. Nagyon tetszett volna neki, hogy a mese, ami róla szól, egy kazak műhelymunka kapcsán született.<br /><br />A szöveget akkor írtam, amikor Pécsről hazafelé utaztam egy buszon. Az apukám élete egy fontos időszakában Pécsett építészhallgatókat tanított. Szeretett tanítani, mert a fiatalokra éppen olyan kíváncsi volt, mint a világra, ráadásul jól mesélt, nem lehetett nem figyelni rá, amikor órát tartott. Az emlékére tartottak egy konferenciát, nem sokkal azután, hogy meghalt. Amikor a konferencián részt vettem, a kazak-magyar projektre már kiválasztottam a három szót. Sok közös ismerőssel találkoztam, és olyan sokat beszélgettünk róla, hogy az emlékek felidézése közben a mese is megszületett. Egy telefonos jegyzetbe pötyögtem be azon a bizonyos buszon, és nem sokat változtattam rajta később. Az apukám is mindig, mindenre jegyzetelt. Főleg ponyvára. Az épületeken rejtve ott voltak a firkái.<br /><br /><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgm3aAvp78efodLxOWbkskwkoMkpUMwsWYbwkWxWglmR1eLyLlDq8Ok0BTz-dmpnA2AP7xbLK21oJQQ8h2xs5v4pdDHvPNpjEepyFHtb5oxeqJY23uXqJc7BJS6hvVqVV7sbI59sB8rnR3oakAeig27fQP548iqZ142QUTMpaNfFNelR-SK4Vszz6Wc/s1402/%C3%A9p%C3%ADt.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1043" data-original-width="1402" height="297" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgm3aAvp78efodLxOWbkskwkoMkpUMwsWYbwkWxWglmR1eLyLlDq8Ok0BTz-dmpnA2AP7xbLK21oJQQ8h2xs5v4pdDHvPNpjEepyFHtb5oxeqJY23uXqJc7BJS6hvVqVV7sbI59sB8rnR3oakAeig27fQP548iqZ142QUTMpaNfFNelR-SK4Vszz6Wc/w400-h297/%C3%A9p%C3%ADt.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Rofusz Kinga illusztrációja</td></tr></tbody></table><br />Az apukám egyik kedvenc közege volt a színház, többször tervezett díszletet, színpadfedést. A következő képen a temesvári színház díszletműhelyében dolgozunk egy ponyvából készült bábon. A munka olyan volt vele, mint a gyerekeknek a játék. Inspiráló és kreatív, de vérre ment, mint minden komolyan vett játék. Óriási vitáink, vagy inkább harcaink voltak, csapkodtuk egymást a homokozólapáttal, szórtuk egymás szemébe a homokot, de közben nagy álmok valósultak meg. Imádta volna a papírszínházat, lehet, hogy saját keretet fabrikált volna, vagy kitalálta volna, hogyan lehet textilből hasonló színházakat építeni.<br /><br /><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmxE9_1lWwIVM4l8KcfhwM-p7d-zabBmpgmR6nMH5vB7oNphX13IvHVrWnEfGa_AmX9Ya4KrwrxxNvkrbqwVUtnMsoY-8n70mRXi-aGzPEf4gNppu6j3oCgEqZZ9m2-6oVmlX2XOur6Po9x57jt1X17NIogugVytNY4X8VDbsorJhUlJa_GBqHwrKZ/s1455/remsegekplussz%20019.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="970" data-original-width="1455" height="266" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmxE9_1lWwIVM4l8KcfhwM-p7d-zabBmpgmR6nMH5vB7oNphX13IvHVrWnEfGa_AmX9Ya4KrwrxxNvkrbqwVUtnMsoY-8n70mRXi-aGzPEf4gNppu6j3oCgEqZZ9m2-6oVmlX2XOur6Po9x57jt1X17NIogugVytNY4X8VDbsorJhUlJa_GBqHwrKZ/w400-h266/remsegekplussz%20019.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Temesvár, 2008</td></tr></tbody></table><div><br /><br />Amikor a mese illusztrációi készültek, izgatottan vártam, hogy láthassam, hogyan fogja ábrázolni a történetet és a szereplőket Rofusz Kinga. Sokáig dolgozott, és néha híreket kaptam a kiadóból, hogy még nincs kész, még átgondolja, még nem elégedett. Amikor először láttam egy vázlatot, már tudni lehetett, hogy ebből valami gyönyörű lesz. És közben meg is lepődtem, mert a képeken nem egy kislányt és az apukáját, hanem egy kisfiút és az apukáját láttam. Aztán rájöttem, hogy ennél jobb nem is történhetett. Ez a mese lehet, hogy az én apukámról íródott, de igazából minden apuka tud sátrat építeni. Van, aki kempingsátrat, van, akinek a nagy szíve a sátra, és van, aki tényleg szélből, fényből, meséből épít. Azt hiszem, nagyon tetszett volna neki ez is. Hiszen neki mindegy volt, hogy fia van vagy lánya, minden gyereke felé ugyanolyan kíváncsisággal és nyitottsággal fordult, mint az egész kerek nagyvilág felé. A képeket kitette volna a falra. Szépen elfértek volna a kopt szőttes, a Bhagavad Ghita képei, az orosz ikon, az arab kalligráfia, az Ararát hegyének fotója, a családi képek és a saját festménye mellé. Nekem mindegyik illusztráció a kedvencem, de most azt szeretném megmutatni, amit én is nagyon sokszor átéltem: belekucorodok egy göngyöleg sátorponyvába, és álmodozom. Ez a kisfiú el is alszik benne:</div><div><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdStsvFJUDkZREgXjjXXE6HEzCrTZzv5ZsWA6bwF2ZFYadYtGsm-8-5dARZiRfmqG5tY9l0RAtBVQ4FSP76EsDLiL9rp89b8B4volFQ2F3yMOiZdpEidm8q0DTfcqpEMA_SqbCsYIkr7Xv3_SoAfdEGszfWHnQM5kzQ6YxaaTm17Bi4cr4LvHtx8OR/s1402/alszik.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1043" data-original-width="1402" height="297" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdStsvFJUDkZREgXjjXXE6HEzCrTZzv5ZsWA6bwF2ZFYadYtGsm-8-5dARZiRfmqG5tY9l0RAtBVQ4FSP76EsDLiL9rp89b8B4volFQ2F3yMOiZdpEidm8q0DTfcqpEMA_SqbCsYIkr7Xv3_SoAfdEGszfWHnQM5kzQ6YxaaTm17Bi4cr4LvHtx8OR/w400-h297/alszik.jpg" width="400" /></a></div><br /><div><br />Az apukám nevében is köszönöm szépen a tökéletes képeket Rofusz Kingának, a szeretettel teli szöveggondozást Csányi Dórának és Neszlár Sándornak, és az egész Csimota csapatnak, akik ilyen ünnepivé tették ennek a mesének a megjelenését.<br /><br /><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFjXQCamchureqwkL2RkudkUN6_9vIFhWG16BeCzp-_ngI0GhBOFKdfaji4LphnOYVrG6N5_cEoc1Bguk4YPJ9GfULwbjR50FvvGi4tp1-DDfp4Zvb0WClKXRgf8J2zFWqmr9j--JNTwRtSJ63eLkt49BguxW7--poAw0c-0YYdiE7tngE5EebFD19/s819/pici%20pap%C3%ADr%20feh.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="554" data-original-width="819" height="135" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFjXQCamchureqwkL2RkudkUN6_9vIFhWG16BeCzp-_ngI0GhBOFKdfaji4LphnOYVrG6N5_cEoc1Bguk4YPJ9GfULwbjR50FvvGi4tp1-DDfp4Zvb0WClKXRgf8J2zFWqmr9j--JNTwRtSJ63eLkt49BguxW7--poAw0c-0YYdiE7tngE5EebFD19/w200-h135/pici%20pap%C3%ADr%20feh.jpg" width="200" /></a></div><br /><div><br /></div><div><br /></div><div><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-34100677672873957332022-04-21T21:12:00.003+02:002022-04-21T21:12:49.176+02:00Meghívó könyvbemutatóra<p>2020. szeptemberében látogatást tettem a Nemzeti Múzeumban, és hosszan beszélgettem Földessy Péter restaurátorral egy elborult ötletről. Arról, hogy mi lenne, ha a 21. században élő fiatalok egyszer csak megjelennének a népvándorlás korában, közvetlenül a honfoglalás előtt, a mai Budapest területén. Az ötlet azért motoszkált a fejemben, mert felkérést kaptam a Pagony Kiadótól egy történelmi ifjúsági regény megírására, az Abszolút töri sorozatba. A beszélgetés után Péter nem nevezett teljesen bolondnak, sőt, rengeteg hasznos ötletet kaptam tőle, kiket keressek fel, hol kutassak. Így aztán belevágtam. Rengeteg beszélgetés, olvasás, podcast hallgatás, helyszínlátogatás, szerencse és átdolgozott este után megszületett a regény, amely Bernát Barbara jóvoltából ilyen szép borítót kapott:<br /><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheM6MW66-kjZZejbKiAMkyO_tAj2l3zS-a0avsw6G7WP0-eMjP26dM1tQt6UPK5wLT8FAPfSoaByWsxSai3HdbgfW7r-fm-03zcnJcUEwX3R-ZflvPpf670cjip-LuDhIovmKG_tMI9dkxC7orj4hOEyoqPgUvjutN984Z7_t9QGOO3Fgo1VOYIf4B/s1152/a%20n%C3%A9ma%20t%C3%A1ltos_abszol%C3%BAt%20t%C3%B6ri_prev_b1.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1152" data-original-width="767" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheM6MW66-kjZZejbKiAMkyO_tAj2l3zS-a0avsw6G7WP0-eMjP26dM1tQt6UPK5wLT8FAPfSoaByWsxSai3HdbgfW7r-fm-03zcnJcUEwX3R-ZflvPpf670cjip-LuDhIovmKG_tMI9dkxC7orj4hOEyoqPgUvjutN984Z7_t9QGOO3Fgo1VOYIf4B/w426-h640/a%20n%C3%A9ma%20t%C3%A1ltos_abszol%C3%BAt%20t%C3%B6ri_prev_b1.png" width="426" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div>Külön öröm, hogy a könyv bemutatója kettős bemutató lesz: a sorozat másik kötetét, Zágoni Balázs: Szamos-parti Hollywood című regényét is megismerhetitek. A könyvek bemutatójára április 29-én kerül sor, amelyre sok szeretettel várok minden érdeklődő kicsit és nagyot. <br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfPDdu1Sb2RMR-mPzn2F35i4-gUFOzW2IEFwjIXrs9vPb0B5J3pnP1eTALdNeqWkr3sPWd-_ERTNLChN8O1z_pgmtPVMMoqSA1atURO3kc6GAMECI2gdZMhq9SSVqC1qYISzTjpz_rirRlsDnCNuVX7wpZzybE-WDCFAgGyIB1jYcDWyv3MjfS570Y/s2800/abszolut-tori-banner.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /><img border="0" data-original-height="1400" data-original-width="2800" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfPDdu1Sb2RMR-mPzn2F35i4-gUFOzW2IEFwjIXrs9vPb0B5J3pnP1eTALdNeqWkr3sPWd-_ERTNLChN8O1z_pgmtPVMMoqSA1atURO3kc6GAMECI2gdZMhq9SSVqC1qYISzTjpz_rirRlsDnCNuVX7wpZzybE-WDCFAgGyIB1jYcDWyv3MjfS570Y/w640-h320/abszolut-tori-banner.jpg" width="640" /></a></div><br />Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-77035204687125719742022-04-07T22:45:00.001+02:002022-04-07T22:46:31.475+02:00A királykisasszony átöltözik<p>Valamelyik este, amikor már nem volt agyam leveleket vagy meséket írni, vagy olvasni, vagy bármi olyasmit csinálni, amihez gondolkodni kell, nekiálltam YouTube videókat nézni. Elém került egy átváltozóművész, egy francia lány, aki a másodperc törtrésze alatt képes volt átváltoztatni a ruháját. Az első gondolatom az volt, hogy ez milyen menő lenne a hétköznapokban, sokkal több időm lenne, ha nem kéne az öltözködéssel bajlódni. Aztán az jutott eszembe, hogy bármilyen ruhát is varázsolt magára, ugyanaz a szép arc mosolygott rám a képernyőről.<br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyMW8Cpc31L1t_R5BRCO6_PyV_KoESFqMAmAlzHyeHB1JBpGceA7os6P9Fq8CMvIbrFJm7za_Yj8Quyv3TITVe744M_XlLNRTV3gf097_cTA_KMtmiRqv4h8XpJu4psm7HgcuS0CKLc-6aZF3sZFu1xFTpsFSA4tru81vn7Zg1T9cgNUhsEIF3DPxG/s1080/Pityke%20M%C3%B3ra%20fot%C3%B3.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="810" data-original-width="1080" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyMW8Cpc31L1t_R5BRCO6_PyV_KoESFqMAmAlzHyeHB1JBpGceA7os6P9Fq8CMvIbrFJm7za_Yj8Quyv3TITVe744M_XlLNRTV3gf097_cTA_KMtmiRqv4h8XpJu4psm7HgcuS0CKLc-6aZF3sZFu1xFTpsFSA4tru81vn7Zg1T9cgNUhsEIF3DPxG/w320-h240/Pityke%20M%C3%B3ra%20fot%C3%B3.jpg" width="320" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Fotó forrása: a Móra Kiadó <a href="https://www.facebook.com/mora.rajongo/posts/5529260020420736" target="_blank">facebook oldala</a></td></tr></tbody></table><br /><div>A Pityke és prém című könyvem szereplői is gyakran öltözködnek. Govalinda, a tizenhét éves trónörökös királykisasszony a főcicomamester segítségével különös gondot fordít arra, hogy az öltözéke mindig kifogástalan legyen. Biztos örült volna egy olyan varázslatnak, mint amit az átváltozóművész tudott, bár a főcicomamester tiltakozna, szerinte ugyanis „a tökéletes megjelenés művészet, a művészet idő”. Nem lehet csak úgy másodpercek alatt összecsapni!</div><div>Govalinda húga, Prillaszári, összevissza felvesz magára bármit, ami éppen a keze ügyébe akad, vagy amire van ideje. </div><div>Aztán ott vannak a prémesek, akik kisgyerek korukban állatprémbe öltöznek, és soha többet nem mutatják meg embertestüket senkinek. Viszont szeretik a prémjeiket bogyókkal, virágokkal, csecsebecsékkel feldíszíteni.</div><div>Nem csak a szereplők szeretnek öltözködni, hanem a regény is. Nagy örömömre megjelent a Pityke és prém második kiadás, amely szövegét tekintve változatlan, ám új köntöst öltött. Az új megjelenés főcicomamestere Szabó Imola Julianna.<span><a name='more'></a></span><br /><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihv9P7FKNCkvPowF5wioxUSQr44Rhgu1waTrTIX9ercQhOBxGUgdgjHkjdstUkDVtCAtNKz9kt4M3RbbOdfvOZmjuP-Y8u4vBIuD3LkE4c9YQkXcbp28Gu8oct73fZ_C7GWvzFZfP7VGZ4-qtbT36JDS14JwhiZG5ymWQcjy1nZLV-5LPzdcWO0Qba/s425/pityke_es_prem_web.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="425" data-original-width="300" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihv9P7FKNCkvPowF5wioxUSQr44Rhgu1waTrTIX9ercQhOBxGUgdgjHkjdstUkDVtCAtNKz9kt4M3RbbOdfvOZmjuP-Y8u4vBIuD3LkE4c9YQkXcbp28Gu8oct73fZ_C7GWvzFZfP7VGZ4-qtbT36JDS14JwhiZG5ymWQcjy1nZLV-5LPzdcWO0Qba/w283-h400/pityke_es_prem_web.jpg" width="283" /></a></div><br /><div><br />Elmesélem, mit szeretek az új borítóban. Rajta van a pitykések gazdagsága és pompaszeretete, az egymással szemben álló, egymástól mégis elválaszthatatlan ikerkirálykisasszonyok, és még egy fontos szereplő: a természet. Finom rajzú fák, és a könyvben előforduló legfontosabb állatok. Ami pedig nincs megjelenítve, azt úgy képzelem, hogy elrejtőzik a részletekben: a brokát mintái mögül kukucskál ki, vagy a palotában bújik el. Ahogy a történet megfejtése is elrejtőzik a könyv lapjain előbukkanó legendákban. Ha kinyitom a könyvet, a belső borítón folytatódik a titokzatos, vérvörös világ. A könyv két belső illusztrációja is ilyen izgalmas és sejtelmes, és visszavezetnek engem is ebbe a régen látogatott királyságba, Mirináriába.<br /><br /></div><div>Imolával nem ez az első közös munkánk. Tavaly szintén a Móra Kiadónál jelent meg az <u><span style="color: #3d85c6;"><a href="https://majorosnorakonyvek.blogspot.com/2021/04/ejjeli-kalamajka.html?view=snapshot" target="_blank">Éjjeli kalamajka</a></span></u> című mese az újrainduló Már tudok olvasni sorozatban, amelyet Imola illusztrált. Imolával jól megy az újrakezdés. Ám a közös alkotómunka ennél is korábbi, évek óta együtt dolgozunk az Író Cimborák alkotóműhelyben. Az egyik kedves hónapom az volt, amit együtt szerkesztettünk.<br /><br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="http://irocimborak.blogspot.com/2015/01/bucsu-lap.html" style="margin-left: auto; margin-right: auto;" target="_blank"><img border="0" data-original-height="401" data-original-width="601" height="268" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiort2AnCZ7zDa6O5sNTg7nvCoxiEgZUThNEmRGnu1Taea6t09PyR0-38ZTPyIiks4K6WQfMx0BcdV_C_K4zdHWZVmtwlwu2PEB54Xww72NNE4arZrh1p79ADMeVFWotsWIALALWZz3gI87mA3EqTi2Q6pa87AeflIsk3KHr3J29OleIrPDecIMy87-/w400-h268/bucsu.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A képre kattintva az Író Cimborák blogjára jutsz</td></tr></tbody></table><br /><div>Most pedig jöjjön a hab a tortán. Vagy inkább az öltözék megkoronázásaként a kalap. Vagy inkább zavaros képek helyett megmutatom a Pityke és prém új kiadásához készült könyvtrailert. </div><div><br />Köszönök mindent, Imus, szerettem ezt az átváltoztatás-showt!<br />Köszönöm, Móra Kiadó, hogy Imolával újra együtt dolgozhattunk!<br /><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/mZIpFZtPA7I" width="320" youtube-src-id="mZIpFZtPA7I"></iframe></div><br /><div><br /><br /><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-6054492526281169152022-03-19T00:12:00.003+01:002022-03-19T00:15:10.512+01:00Szil, szál, szalmaszál<p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div>Fűben és fában, kőben és tóban, szellőben, csobogásban, lebbenésben, lobbanásban, mindenben lakik mese. A hétvégén kirándultunk. Egy sebes és huncut patak mellett sétáltunk, és a parton, az egyik bokor ágán egy ökörszem ült. Muris kismadár, apró, barna gombóc, egyik oldalára egy csíkocska csőrt, a másik oldalára egy legyezőcske farkat tűzött az alkotója. A telefonomról a madárhatározó alkalmazásból lejátszottam neki egy másik ökörszem csipogását. Egy ideig izgatottan imbolygott az ágon, és lelkesen felelgetett, aztán rájött, hogy ő bizony át lett vágva, és méltatlankodva elrepült. Sétáltunk tovább, és a patakparton hemzsegtek a mesék.<br /><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4chr43r4e-Gz-jAMF1iZoa4vUxCzVNx3mv54VnVDn-iGPzXGYrToM4cBB6eC2q1F8szt83LN338J437SlCDHopUf1yoEAlq9enE8wploMxzk1EUi_AzBQiAz-vutSRtKFVRnP1jFWzD9-65e7x5M6RECmP_cXJ9ZvzI3p1cjpaOKQusALqUHLbdjJ/s1024/tengerecki.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1024" data-original-width="705" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4chr43r4e-Gz-jAMF1iZoa4vUxCzVNx3mv54VnVDn-iGPzXGYrToM4cBB6eC2q1F8szt83LN338J437SlCDHopUf1yoEAlq9enE8wploMxzk1EUi_AzBQiAz-vutSRtKFVRnP1jFWzD9-65e7x5M6RECmP_cXJ9ZvzI3p1cjpaOKQusALqUHLbdjJ/w275-h400/tengerecki.jpg" width="275" /></a></div><br />Ha mondjuk goromba szél fújt volna, zuhogott volna az eső, és nem tudtunk volna kirándulni az ökörszemes patakparton (vajon hol bújhatott el az a hófehér ökörmágus, akinek a kémje volt a pici madár?), akkor belebugyoláltam volna magam a kedvenc pokrócomba, és belefeledkeztem volna a Cerkabella Kiadónál megjelent <i>Tengerecki – Kalandok Magyarországon. Kortárs mesék és mondák</i> című antológiába. <span><a name='more'></a></span>A kötetben egymás után sorakoznak az ismert és kevésbé ismert hazai tájak, és minden helyszínhez tartozik egy friss, ropogós legenda. Meg egy kép, a helyszínre jellemző geológiai formákkal, növényekkel, állatokkal. Meg sok régi fotó, montázs, rajz. Ebben a könyvben elmerülni éppolyan, mint a kirándulás. Egyszerre látjuk a valódi tájat, és látjuk mögötte a mesét és a varázslatot. A könyv minden lapjáról, minden rajzából, minden mondatából süt, hogy a létrehozói mennyire szeretik.<br /><br /><div>A kötetbe a kiadó felkérésére három helyszínhez is írtam legendát. Juj, legendát írni nagyon jó! </div><div>Az egyik helyszínem a kazári riolittufa volt, amely számomra azért megkapó, mert úgy néz ki, mintha lenyúzták volna a hegy bőrét (upsz, ez egy másik történet, most jutott eszembe, de nem ezt írtam meg). A másik helyszín a nagyhegyesi kráter-tó, ami meg azért érdekes, mert a semmi közepén egyszer csak ott egy pici tó, mintha a föld kinyitotta volna a szemét, és kikukucskálna az égre. Az ember várja a pislogó szemhéjat, ahogy a tavacskára néz. A harmadik helyszín, amelyhez legendát írtam, a Vaskapu-szikla a Pilisben. No, az meg olyan, ha átmegyek alatta, akkor azt várom, hogy valami történjen a túloldalon. Különben mi a csudának lenne ott kapu? Vagyis… Igen. A csudának.</div><div><br /></div><div>És még nem is meséltem arról, hogy ha igazi felfedezőként a kíváncsiságunk nem áll meg a lapok bebarangolásánál, akkor felfedezhetjük, hogy a borító széthajtogatható, és egy térképet rejt.<br /><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxPdVHBt9Pr4uP44vaABX1Y5kTimsD2S_K0M1eY_kqaV4X-1xbK9E3faYKYmKdFaSfhK-lp4qqOesAHkjj046Ff_9Fv9vK1be34bOLO24Moj3Ryk8fSr0bd59N009m9KZP2JzvwfrFTdhRq2NR8uwyztld7zGvfiL9FsgIWN-Mx4mi_wHtBwQZBE8C/s3093/eg%C3%A9sz.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="3093" data-original-width="2473" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxPdVHBt9Pr4uP44vaABX1Y5kTimsD2S_K0M1eY_kqaV4X-1xbK9E3faYKYmKdFaSfhK-lp4qqOesAHkjj046Ff_9Fv9vK1be34bOLO24Moj3Ryk8fSr0bd59N009m9KZP2JzvwfrFTdhRq2NR8uwyztld7zGvfiL9FsgIWN-Mx4mi_wHtBwQZBE8C/w320-h400/eg%C3%A9sz.jpg" width="320" /></a></div><div><br />A kötet illusztrátora: Takács Mari, aki egy borzot (!) is rajzolt a mesém mellé, pedig kivételesen nem is írtam bele borzot, csak gondoltam rá.</div><div><br /></div><div>A kötet szerzői: Acsai Roland, Adamik Zsolt, Berg Judit, Bernáth Zsolt, Boldizsár Ildikó, Böszörményi Gyula, Dávid Ádám, Demény Péter, Dér Adrienn, Halász Bálint, Kertész Erzsi, Majoros Nóra, Maksai Kinga, May Szilvia, Mészöly Ágnes, Molnár Krisztina Rita, Molnár T. Eszter, Pifkó Célia, Somfai Anna, Tóth Krisztina, Várfalvy Emőke, Veszpi Gyula, Vörös István.<br /><br />A szerkesztő Lovász Andrea, akinek biztosan van varázspálcája, hogy ez az egész dolog az eszébe jutott, de az is lehet, hogy a Cerkabella Kiadónak van varázsceruzája. Mindegy is. A lényeg a csuda. Meg az, hogy a kötet felkerült a HUBBY Év leginnovatívabb gyerekkönyve shortlistre! </div><div><br /></div><div>Az én szívem mindenesetre már akkor megnyerte ez a könyv, amikor még csak készülődött, de amióta meg is jelent, az egyik kedvencemmé vált.<br /><br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgV1xlZObWSBA65t2Cx0-_S9fQpgcrCLlhN4PXEgWZXLmXFKiVPyMcrPWpxBaC6N61Lf2KTOX8s2EnuJsLIblGrBXQQJep2f3C4ZTCFwgj4Z-QU6e71dSJk3oX-yXxwINZOCBKi9N2_skJXINeqUzGyW5XXqkH2SqCnu-HvNMQpzohsU0VAUDDjSoxy/s4032/borz.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="3024" data-original-width="4032" height="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgV1xlZObWSBA65t2Cx0-_S9fQpgcrCLlhN4PXEgWZXLmXFKiVPyMcrPWpxBaC6N61Lf2KTOX8s2EnuJsLIblGrBXQQJep2f3C4ZTCFwgj4Z-QU6e71dSJk3oX-yXxwINZOCBKi9N2_skJXINeqUzGyW5XXqkH2SqCnu-HvNMQpzohsU0VAUDDjSoxy/w400-h300/borz.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Takács Mari borzot rajzolt, krokodilt nem, az csak odamászott,<br />de nem harapta meg a borzot. Erről gondoskodik a jégmadár.</td></tr></tbody></table><br /><div><br /><br /><br /><br /><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-87912710178948485522022-01-26T23:09:00.004+01:002022-03-19T00:13:08.432+01:003-5-8 perces Jóéjtmesék<p>Gyerekkoromban rengeteg hanglemezt hallgattam játék közben. Az egyik kedvencem Halász Judit: Amikor én még kislány voltam című albuma volt. A lemezen szereplő, énekelt versek közül több is beleégett a fejembe, szívembe, és máig gyakran dúdolom őket. Az egyik ilyen dal, Zelk Zoltán verse:</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/3Rr6REbcE94" width="320" youtube-src-id="3Rr6REbcE94"></iframe></div><br /><div><div>Amikor gyerekkoromban az az ébrenlét határán egyensúlyozva féltem átlépni a képekkel, gondolatokkal terhes álomvilágba, gyakran dúdoltam magamban, mint altatódalt. Eszembe jutott akkor is, amikor a Pagony Kiadó felkért, hogy írjak egy mesét a 3-5-8 perces mesék sorozat készülő kötetébe, amelybe a szerkesztő, Rét Viki jóéjtmeséket válogatott. A versből született a kép álmodozó kislányfejemben, és a képből született A zöld kendő című mese. <span><a name='more'></a></span></div><div><br /></div><div>A gyerekkönyvek csodája az illusztráció, és az a játék, ahogy a szavakból képek, a képekből újra szavak lesznek. Zelk Zoltán fejében biztosan élt egy kép a Nincs-erdőről, ezt szavakba formálta, ezt gyerek fantáziám álmodta újra képekbe, születtek belőle újra szavak, majd Szalma Edit, a könyv illusztrátora varázsolt a papírra pont olyan képeket, amelyek a fejemben megszülettek. Milyen jó lenne megkérdezni Zelk Zoltán, hogy vajon az ő ábrándos szeme mögött milyen képek lebegtek.</div><div><br /></div><div>A mesét Edit illusztrációival megnézhetitek az <a href="https://irocimborak.blogspot.com/2022/01/majoros-nora-zold-kendo.html" target="_blank">Író Cimborák</a> oldalán, a könyvet pedig a <a href="https://www.pagony.hu/termekek/3-5-8-perces-mesek-jo-ejt-mesek-a-legjobb-magyar-szerzoktol" target="_blank">Pagony webshopjában</a> lehet beszerezni.<br /><br /><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjuIsblGKg-Dwcff_1FcoD7--xdV0fBapZjf0w-XS7D1ZCxuuChG229Dc3gh-V6zK1QWAG44UMKYZXVHBMckcswyl863Yzpyd0WrYkQfaZJymq5JfN5Uk0K8YIvr2iuAQ0nqXmuIaiy_h_UwTLQMsfd_YKvttx58AL33EWGKlFLOKQb6ayZ_ZikxiZS=s416" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="416" data-original-width="280" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjuIsblGKg-Dwcff_1FcoD7--xdV0fBapZjf0w-XS7D1ZCxuuChG229Dc3gh-V6zK1QWAG44UMKYZXVHBMckcswyl863Yzpyd0WrYkQfaZJymq5JfN5Uk0K8YIvr2iuAQ0nqXmuIaiy_h_UwTLQMsfd_YKvttx58AL33EWGKlFLOKQb6ayZ_ZikxiZS=w269-h400" width="269" /></a></div><br /><div><br /></div><br /><br /><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-76874490187670561242022-01-20T00:17:00.003+01:002022-03-19T00:13:19.658+01:00Macskák mesés könyve<p>Karcsúak, dagadtak, elegánsak, settenkedők, girhesek, alattomosak, számítók, kedvesek, hízelgők, bársonyosak, ravaszak, akrobatikusak, lusták, titokzatosak, éhenkórászok, igénytelenek, kényeskedők, ragaszkodók, hűtlenek, gyógyítók, bosszantók, mókásak, ezerfélék, és éppen ezért bármikor, bármennyit lehet róluk írni. Verset, mesét, drámát, bohózatot, tornagyakorlatot, operát, szakácskönyvet. Bármennyire kiismerhetetlenek, a lelkünk mélyén mindannyian egy kicsit olyanok vagyunk, mint ők. Csak egyetlen dolgot kéne eltanulni tőlük, hogy jobb legyen a világ: a dorombolást.<br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEh1TVuQ8kaJSJS8usA92xcgWkBAvb-M_ZvX8EayoDvrq2_ERQk1OxvkTAvTULYhJxFl3wKT3l0sbNNYdPt3tiy_uZGR5QLx9SM80PFc-UNyFm785A61Ua-_kz29uw1KcqTTK4udJDecoHLFKCV02cqj4nbBcZ-WIqrWe-RhnyrApqO68uRhb-UWVWbb=s4089" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="2905" data-original-width="4089" height="284" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEh1TVuQ8kaJSJS8usA92xcgWkBAvb-M_ZvX8EayoDvrq2_ERQk1OxvkTAvTULYhJxFl3wKT3l0sbNNYdPt3tiy_uZGR5QLx9SM80PFc-UNyFm785A61Ua-_kz29uw1KcqTTK4udJDecoHLFKCV02cqj4nbBcZ-WIqrWe-RhnyrApqO68uRhb-UWVWbb=w400-h284" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Julianna úrasszony <br />(akinek nem a gazdája, legfeljebb az embere vagyok)</td></tr></tbody></table><br /><div><div>2021 év végén két csodás antológia jelent meg a Cerkabella Kiadónál, amelyben szerepel mesém. Az egyik a Macskák mesés könyve.<span><a name='more'></a></span>Lenyűgöző válogatás, az ember napokig elegerészget benne, klasszikus és kortárs, megkerülhetetlen és egészen friss macskás művek sokasága tobzódik a lapokon. A képek pedig fantasztikusak! Túl az édi-bédi cicuskák habos-babos világán, a művészi, világmegváltó macskaábrázolásokon, az istenné merevedett ős macskaszobrokon, ebben a könyvben igazi, karcsú, dagadt, elegáns, settenkedő, girhes, alattomos, számító, kedves… stb. macskák szerepelnek.</div><div>Az embernek az a kósza megérzése támad, hogy ez nem is könyv. Igazából ez egy macska. És mi, olvasók, és írók, akik kézbe vesszük, szintén macskák vagyunk.<br /><br /><div>A könyvbe a <u><span style="color: #2b00fe;"><a href="https://konyvesmagazin.hu/konyves_advent/macskak_meses_konyve_cerkabella.html" target="_blank">Cerkabella oldalán</a></span></u> bele lehet nézni, és Szabó Imola Julianna macskaillusztrátor képeiből is látható pár vagány darab. Kedvcsinálónak pedig <i>Mészöly Ágnes: Ballada, melyben a költő minden idők macskáiról szól (természetesen örök tisztelettel)</i> című versének pár sorát idézem:</div><div><br /></div><div style="text-align: center;"><i>„Ti mind, akik kézbe vettétek ezt a könyvet,</i></div><div style="text-align: center;"><i>Hogy macskanépről olvassatok mesét,</i></div><div style="text-align: center;"><i>És jót nevessetek vagy morzsoljatok könnyet</i></div><div style="text-align: center;"><i>Szemetek sarkában meghatódva szét,</i></div><div style="text-align: center;"><i>Kik lelkesen szurkoltok hős Kacor királyért</i></div><div style="text-align: center;"><i>S kik szívét széttiporná a bájos macskalány,</i></div><div style="text-align: center;"><i>Ne feledjétek: mindannyiunk más talány,</i></div><div style="text-align: center;"><i>Szőrünk bársonynak tűnik tán, szemünk parázsnak,</i></div><div style="text-align: center;"><i>De szabadok vagyunk mind, a végtelen magány</i></div><div style="text-align: center;"><i>A legtitokzatosabb szent macska-varázslat.”</i><br /><br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjrWSTJrjobtVlxFgeayZ-5JtBaYYvsqKxMJmtSaBptO2kIgTa2VvjYq1DstS0hd2NUOMvkpaaoD-kkrgiF3zR2dErjHlsjKz3GfkMfnVeY3toJ_29otJbV5rWKdJmiJ6b6mgWWAM7j6gXMBi0P979zggmGe_4H0KovIj7fz9xB-KbVoBMprScGYsP1=s500" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="344" height="400" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjrWSTJrjobtVlxFgeayZ-5JtBaYYvsqKxMJmtSaBptO2kIgTa2VvjYq1DstS0hd2NUOMvkpaaoD-kkrgiF3zR2dErjHlsjKz3GfkMfnVeY3toJ_29otJbV5rWKdJmiJ6b6mgWWAM7j6gXMBi0P979zggmGe_4H0KovIj7fz9xB-KbVoBMprScGYsP1=w275-h400" width="275" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Szabó Imola Julianna illusztrációja</td></tr></tbody></table><br /></div></div><div><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-40756232216219503652021-09-18T22:08:00.001+02:002023-02-25T17:06:00.586+01:00Az ejtőernyős imája<div class="separator"><p style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;">„Már egy hete csak a mamára gondolok mindig...” Illetve nem csak egy hete, hanem egy ideje gyakran, és nem az anyukámra, hanem a nagymamámra, aki nekem a mama. Időnként próbálok róla írni, képzeletben ő lenni. Ez a rövid írásom a Csillagszálló idei második számában jelent meg, megvásárlásával az Oltalom Karitatív Egyesületet lehet támogatni. A lapról, a vásárlás és előfizetés lehetőségeiről, a korábbi lapszámokról a <a href="https://oltalom.hu/csillagszallo/" target="_blank">honlapon</a> lehet tájékozódni.<br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-bbudjf9-M-E/YUZDfqxC5bI/AAAAAAAAGe8/krNgIq4tN6E1ty2IEs4KCisbTfNvIpxXQCLcBGAsYHQ/s2048/Ejt%25C5%2591erny%25C5%2591s.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1536" data-original-width="2048" height="300" src="https://1.bp.blogspot.com/-bbudjf9-M-E/YUZDfqxC5bI/AAAAAAAAGe8/krNgIq4tN6E1ty2IEs4KCisbTfNvIpxXQCLcBGAsYHQ/w400-h300/Ejt%25C5%2591erny%25C5%2591s.JPG" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Medveczky (született Szabó) Gabriella, mama</td></tr></tbody></table><br /><div class="separator"><div class="separator">Elindultunk. Szalad a gép a pályán. <br /><br /></div><div class="separator"><i>Azt mondják, Istenem, hogy az ember, mielőtt meghal, egyetlen pillanat erejéig visszatekinthet az életére. Ezalatt megláthat mindent. Az egészet.</i><br /><br /></div><div class="separator">Az emelkedés ereje az ülésbe ránt. Amikor először éltem át, nagyon megijedtem. Mindent meg lehet szokni. A felszállást és a repülést is. <br /><br /></div><div class="separator"><i>Vajon a madarakon is ránt a felszállás? Vagy az angyalokon?</i><br /><br /></div><div class="separator">A százados szerint a repülés biztonságos. </div><div class="separator">A repülőtéren parkoló gép pedig olyan súlyosnak tűnt, mint egy mozdonykocsi. Most meg egyre apróbbak odalent az emberek. Kicsi skatulyák a házak. Repül ez a mozdonykocsi mégis. Vasmadár.<br /><br /></div><div class="separator"><i>A verandára néha beszökik egy cinke. Két kezembe fogom, kicsi teste verdes, ahogy most a szívem zakatol. A repülőgép szíve remegő magam. A szívem verdeső kismadár.</i><br /><br /></div><div class="separator">A százados szerint az ugrás is biztonságos. Ki fog nyílni az ernyő. Húzza a hátam, pedig még rajtam sincs a csomag. Abba a pici csomagba gyömöszölték az ejtőernyőt. Amikor a földön a hátamra tették, szörnyű nehéz volt. Pedig selyemből van. <br /><br /></div><div class="separator"><i>Istenem, minden csomagom nehéz. Az árvaság is az. A magány is. Meg a hit, az is nehéz.<br />Azt mondják, hogy az ember, mielőtt meghal, egyetlen pillanat erejéig visszatekinthet az életére. Vajon ha az ember nem meghalni készül, hanem kiugrani egy repülőgépből, akkor is eljön ez a pillanat?</i><br /><br /></div></div><div class="separator">Margit ugrik először. Ő lesz az első, én a második. De ha nem nyílik ki az ernyőm, akkor én leszek az első, aki földet ér, és ő a második. Talán könnyebb lesz másodiknak ugrani. Az is lehet, hogy ha meglátom, amint Margit a föld felé zuhan, elmegy a bátorságom.</div><div class="separator">Fegyelem! Csak szép sorban tenni, amire a százados megtanított. Lépésről lépésre, mozdulatról mozdulatra. <br /><br /></div><div class="separator"><i>Vajon a zuhanás is mozdulat? Vagy mozdulatlanság? Ha meghalunk, és a földi létből a mennybe jutunk, vajon akkor is zuhanunk, csak fölfelé? Vagy ott már nincs is fönt meg lent?</i><br /><br /></div><div class="separator">Elértük az ugrási magasságot. Margit már az ajtóban áll. </div><div class="separator">Fegyelem! Csak egy mozdulat felállni az ülésből. Csak egy lépés előre. Csak egy csomag a hátamra. Csak egy ajtó. Csak a mélység. Csak az ugrás. Csak a szél.<br /><br /></div><div class="separator"><i>Ugyanolyan távol vannak a felhők, mintha a földön állnék. Állok én is, a táj fölfelé zuhan. Elzuhannak mellettem a madarak. Távolodik az ég. Közeledik az Isten. Fordítva pereg le az életem.</i><br /><br /></div><div class="separator">Milyen hangos a zuhanás. A levegő sikolt!<br /><br /></div><div class="separator"><i>Csak ne a pokolba. Mindent elviselek. Mindenkit szeretek. A pokolból ments ki, Istenem!</i><br /><br /></div><div class="separator">Kinyílt! Végre kinyílt! Az ernyő nagyobbat ránt, mint a repülőgép felszálláskor. Hogyan ránthat ekkorát egy göngyölegnyi selyem és levegő?<br /><br /></div><div class="separator"><i>Eddig úgy éreztem, állok, és felfelé esik a táj. Most én kezdtem zuhanni, és ami eddig mozgott, megáll körülöttem. Egy pillanatképen felragyog az előttem álló élet. Mennyi zene, mennyi kép, mennyi szó!</i></div><div class="separator"><i>Mennyi zuhanás.</i><br /><br /></div><div class="separator">Közelít a föld. Félelmetesebb a földet érés, mint az ugrás.</div><div class="separator">Fegyelem! Lépésről lépésre. A föld üt. A fű is kemény.<br /><br /></div><div class="separator"><i>A madarad úgy lennék, Istenem. Verandáról szabaduló, végtelenbe zuhanó, emberszívű kismadarad.</i></div><div class="separator"><br /></div><div class="separator"><br /></div><div class="separator">*</div><div class="separator"><br /></div><div class="separator"><br /></div><div class="separator">Medveczky Gabriella (1911–2001) az első magyar női ejtőernyős páros egyik tagja. Vöröskeresztes nővér volt, akit 1935-ben Tatár Margittal közösen képeztek ki ejtőernyős ugrásra, hogy a frontvonalon szükség esetén gyorsan érkezzen a segítség. Az első ugrásra 1937 június 12-én került sor.<br /><br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-l1uLMznu-I8/YUZGdDnT9mI/AAAAAAAAGfQ/ZFEhU8g9RSIq0Mw0VsJO-paoEd4Tw_G9QCLcBGAsYHQ/s528/Ejt%25C5%2591erny%25C5%2591s%25C3%25B6k_mod.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="347" data-original-width="528" height="263" src="https://1.bp.blogspot.com/-l1uLMznu-I8/YUZGdDnT9mI/AAAAAAAAGfQ/ZFEhU8g9RSIq0Mw0VsJO-paoEd4Tw_G9QCLcBGAsYHQ/w400-h263/Ejt%25C5%2591erny%25C5%2591s%25C3%25B6k_mod.jpg" width="400" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">A kép jobb szélén Tatár Margit integet, mellette Medveczky Gabriella,<br />közvetlenül a sikeres ugrás után</td></tr></tbody></table><br /><div><br /></div></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2868615143948462004.post-46785520088984547392021-09-10T23:04:00.006+02:002021-09-12T21:02:49.550+02:00Orzalinó úr és az elemi csapások<p><i>Korábban már beszámoltam róla, milyen izgalmas történetet találtunk ki a 91. Ünnepi Könyvhét alkalmából Békéscsabán. Amikor a történetet begyűjtöttem a tarsolyomba, felkerekedtem a következő csodavárosba, Gyulára, a világ legsüppedősebb szőnyegű könyvtárába, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárba. (Mint megtudtam, valóban szoktak itt éjjeli, szőnyegen settenkedős könyvtári programokat tartani.) Legnagyobb örömömre az összegyűlt gyerekek úgy döntöttek, Zroba Orzalinó, a borz kalandjait folytattuk együtt. Ha fogalmad sincs, ki az az Orzalinó úr (elég rejtőzködő életmódot folytat, éjjelente settenkedik az erdő süppedő avarszőnyegén), akkor <a href="http://majorosnora.blogspot.com/2021/09/orzalino-ur-kalandjai.html" target="_blank">ebben a bejegyzésben</a> megismerkedhetsz a mese elejével. </i><br /><br /></p><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><img border="0" data-original-height="392" data-original-width="1532" height="165" src="https://1.bp.blogspot.com/-tD0d1OOLIIg/YTuvY7lsOSI/AAAAAAAAGec/u2GBEpwLXpwMgKnhAbEudiXELPPHsAElgCLcBGAsYHQ/w640-h165/Gyulai%2Bmont%25C3%25A1zs.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;" width="640" /></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Gyulai hangulatképek</td></tr></tbody></table><p></p><br />Egy mese kitalálása általában azzal kezdődik, hogy megbeszéljük, milyen műfajú történetet alkossunk. Körömlerágósan izgalmas kalandokat találjunk ki? Hasizomlázas röhögőst? Rafinált bűnügyit? Nos, a gyulai gyerekek úgy döntöttek, hogy ez egy olyan kalandregény legyen, amely izgalmas, vicces, és nem nélkülözi a romantikát. Lássuk csak, mi sült ki ebből a kombinációból!<span><a name='more'></a></span><br />A történet úgy folytatódik, hogy Orzalinó úr felszáll a luxushajóra. Unalmas az út, és éjjel amúgy is felélénkül, ezért felfalja az összes befőttet a kamrában. Reggel jön a hajószakács, és majdnem szívrohamot kap, amikor felfedezi, hogy megcsappant a készlet. Miből fog ő most desszertet készíteni a vendégeknek? Orzalinó úr bizony nagyon hamar lebukik, a vérmes hajószakács fülön csípi, és dühében sutty, beledobja egy ládába, amit alaposan le is lakatol.<br />Csakhogy a hajónak van még egy utasa, aki nappal alszik, és éjjel éber, mégpedig egy borzkisasszony. Gazdája egy gyerek, aki nem annyira gondos gazda, amennyire egy érzékeny lelkű borzhölgy megerdemelné. Ez a borzlány éjjel elkóborol, és felfedezi, hogy a hajószakács kabinjában valami, vagy valaki kétségbeesetten kaparássza a ládát. Elhatározza, hogy akármi,vagy akárki is legyen abban a ládában, kiszabadítja. Kalandos úton megszerzi a kulcsot a hajószakácstól, és kiszabadítja Orzalinó urat.<div>Ebben a pillanatban akár egy nagyon kedves, romantikus folytatás is kerekedhetett volna, ám a gyulai gyerekek (no meg a kreatív és lelkes tanárnők) egészen más fordulatot találtak ki.</div><div>A hajót ugyanis Orzalinó úr szabadulása után elemi csapások egész garmada sújtja. Rettenetes viharba kerül, kalózok támadják meg, villám csap bele, majd egy meteorit pottyan a közelében a tengerbe, amelynek következtében gigantikus szökőár keletkezik. És ha ez mind nem volna elég: a hajón kitör a Covid járvány. (Volt egy olyan variáció is, hogy a hajó felfordul, és az utasok a felszín alatt, mintha tükröződött volna a valóság, egy másik világba csöppennek. Zseniális gondolat!)</div><div>Az emberek helyzete kritikus, főleg azért, mert a kapitány is a kabinjában szenved a betegségtől, és nincs, aki irányítsa a hajót. Csak a két borz (meg egy komondor, aki szintén a hajón utazik) nem betegedett meg, és ezért ők próbálják meg elkormányozni a hajót a legközelebbi kikötőig. (Mindig van, aki egy lakatlan szigeten köt ki végül, és majdnem ez történt a borzainkkal is, de végül megkegyelmeztünk nekik. Ámbár lehet, hogy a hajószakácsot érdemes lenne kirakni. Amilyen modortalanul viselkedett, nem is érdemel mást.)<br />Csakhogy az állatok fikarcnyit sem értenek a hajó kormányozásához, és körbe-körbe kanyarognak a meteorbecsapódás szomorú helyszíne körül.</div><div>Vajon hogyan lehet egy ennyire szongatott helyzetből kiszabadulni?</div><div>Orzalinó úr reményvesztve, egy sóhajjal az ajkán az égre pillant - és meglát egy apró alakot. Két kitárt szárnyat, két hosszú lábat, meg egy hosszú nyakat, fekete-fehér, elegáns viseletben Hiszen ez egy gólya! Talán csak nem Cicele?</div><div>A borzok kiáltozni kezdenek, és a gólya végre felfigyel rájuk. Valóban Cicele az, Orzalinó úr barátja, akinek az ihletésére a borz elindult Afrika felé. A gólyák pedig közismerten jól tájékozódnak, így Cicele segítségével a hajó végre eléri Afrika partjait. Úton van az orvosi segítség, meg Afrika legfényesebb királya, hogy a hősöknek kijáró aranymedált akassza az állatok nyakába.</div><div><br /></div><div>Egész pofás kis történet, nem igaz?</div><div><br /></div><div>Illusztrációnak egy olyan képet választottam, amely az egyik kedvenc borzos mesekönyvemhez kapcsolódik. A címe: Mr. Badger (azaz Borz úr), és Leigh Hobbs, ausztrál szerző írta és rajzolta. Borz úr rendezvényszervező egy luxusszállodában, és mókásabbnál mókásabb kalandokba keveredik.<br /><br /></div><table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><tbody><tr><td style="text-align: center;"><a href="https://1.bp.blogspot.com/-V81Aj7lsvD4/YTvGldbLCVI/AAAAAAAAGes/lImPMq9clsQv7un-fj4dUafudfIYPNejgCLcBGAsYHQ/s1429/MrBadger.jpg" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" data-original-height="1429" data-original-width="1080" height="400" src="https://1.bp.blogspot.com/-V81Aj7lsvD4/YTvGldbLCVI/AAAAAAAAGes/lImPMq9clsQv7un-fj4dUafudfIYPNejgCLcBGAsYHQ/w303-h400/MrBadger.jpg" width="303" /></a></td></tr><tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Leigh Hobbs: Mr. Badger</td></tr></tbody></table><br />Ha pedig a gyulai találkozó képes beszámolóját néznéd meg szívesen, kattints a videóra!<br /><div><div><br /><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><iframe allowfullscreen="" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/Ihgh4xeKnXM" width="320" youtube-src-id="Ihgh4xeKnXM"></iframe></div><br /><br /><br /><br /><br /></div>Majoros Nórahttp://www.blogger.com/profile/01700693080770747883noreply@blogger.com0