Hozott a postás egy nagy borítékot. Ismerős a vastagsága, az illata, mert minden évben hatszor kapok ilyen küldeményt, 2013 augusztusa óta. Akkor jelent meg először a Harmat Kiadó gyerekmagazinja, a CikCakk, amelybe a kezdetektől fogva írok cikkeket. Sok nagyszerű téma volt már, ezek kapcsán rengeteg állatot megismertem (például a smaragd elíziát, ami egyszerre tud állatként és növényként is viselkedni), de talán a legkedvesebb ez a most megjelent cikk volt. Ha tetszik a cikk és a magazin, ezen a honlapon tudod megrendelni.
 |
| Illusztráció: Kelemen Czakó Rita |
A moha álma
Álmomban nőni kezdtem, nőttem és nőttem, olyan
gyorsan, mintha percenként peregne le egy év. Szempillantásnyi volt egy évszak,
a kiadós eső egy harmatcsepp, a nyári szárazság annyi, mint az ellobbanó
gyufaszál. Ahogy nőttem, először a páfrányokat hagytam le, aztán a csavarttűjű
fenyőket, akiket addig óriásnak gondoltam, de az álmomban hamarosan mélyben
elterülő, zöld szőnyegként néztem le rájuk. Jegenyefenyők következtek, a tűjük
kemény volt és viaszos, és először féltem, hogy megsebeznek, de ráeszméltem, hogy
én sokkal, de sokkal erősebb vagyok náluk.