"Majorosék" kiállítás

2013. november 23 - december 11. között tekinthető meg a "Majorosék" című kiállítás Pécsváradon, a Fülep Lajos Művelődési Központban. A kiállításon családunk három generációjának négy alkotója szerepel. Majoros János és Hédy, keramikusok, Majoros Gábor, építész, és íróként magam. Kerámiák, épületfotók, mesék sorakoznak a galérián, és ami mind a négyünket összeköt, képes élménybeszámoló Egyiptomról. A megnyitó képein kívül két "mesét" is olvashattok, az egyiket Majoros János mondta el nekem, beszélt az életükről, az alkotásról, hogyan élt egy művész házaspár a háború után. A másikban én mesélek a családról, sátrakról, Egyiptomról és az írásról.

A kiállítás megnyitója

 

Majoros Gábor, Emma, Harasztia Zsuzsi és Heidecker Adél fotói

Rémes november

Ebben a hónapban az Író Cimborák alkotóműhely blogját szerkesztem, így kevesebb bejegyzéssel jelentkezem. Különleges ez a feladat, mert a rémek nem csak ijesztő, nagy és szőrös (vagy nyálkás, pikkelyes, stb.) lények, hanem legtöbbször bennünk laknak. Rengeteg őszinte és megrázó írás kerül ki a gyerekirodalomban tevékenykedők tollából. A blog a képre kattintva elérhető - az animáció Takács Eszter munkája.

Itt pedig elérhető az a mese, amit én írtam a rémes hónapra, és Boros Mátyás készített hozzá illusztrációt:
A szörnyeteg nyugdíjba megy.

A torony - illusztrációk

A torony című mesét egy Aranyvackor pályázatra írtam. Ma már teljesen magától értetődő, hogy a képi világát Sánta Kira illusztrációi határozzák meg (itt van belőlük pár), az én szemembe is beleégtek, és nem is tudom elképzelni a könyvet máshogy. De eredetileg saját rajzokkal indult a mese. Ezek az illusztrációk a pályázaton kívül soha, sehol nem szerepeltek, de nagyon szerettem rajzolni őket, úgyhogy megosztom veletek.

A kisfiú és a hóember

Győri Könyvszalon

Végre, végre, végre! A 3x1 családot dedikálom Győrben, a Könyvszalon keretein belül.

Helyszín: Győri Nemzeti Színház, földszint, a Móra kiadó standja
Időpont: október 27. (vasárnap), du. 2 óra

A Móra további programjai a Könyvszalonon itt elérhetők. Sok szeretettel várok mindenkit!

Könyvtárban

Ma Székesfehérváron, a Széna Téri Tagkönyvtárban találkoztam egy harmadikos és egy negyedikes osztállyal. Megtudtam, hogy a kedvenc ételeik között szerepel a brassói párolt káposztával, és a pizza gumicukorral. A háziállat arra is jó, hogy az étellel való malackodás nyomait eltüntesse. Meg azt is, hogy a tanító néniknek érdemes csinosan öltözködniük, mert a fiúk minden apró részletre figyelnek. A fény kevés volt, a jókedv temérdek. Íme, pár kép: 

A negyedikesek érkeztek előbb, és elmesélték, hogyan szoktak a szünetben rosszalkodni.

 

Én is elmeséltem, szerintem hogyan kell.

 

Sok gyerek, sok könyv, kevés fény.

Életnagyságú szereplők a könyvből. A valóságban is így néznek ki.

Klajos és Klotild

Tegnap az Író Cimborák blogján megjelent egy újabb történet Bruniról. Több nyári emlék alapján fűztem össze, de a lényeg mégis a Fertő-tó, és a hattyúk. Előkotorásztam a fényképes fiókból a róluk szóló képeket.

A Bruni nyaral az Író Cimborák blogján olvasható.

A Fertő-tó, Magyarország és Ausztia (vagy Ausztrália?) határán

Marci a városban

Marci újabb kalandja az Író Cimborák oldalon jelent meg eredetileg, és a szeptemberi újrahasznosítás egyik mondata inspirálta: "újságosbódé pultján sorakoztak a tarka nyalókák".
A szép, színes és régi léghajókártyákat a neten gyűjtöttem, Marcinak. 

Marci léghajója, a Sasrája békésen ereszkedett a város felé. A kockás szántóföldek és erdők csendes zöldje után izgalmasnak ígérkezett a városi forgatag. Egy négyemeletes ház tetején szállt le. Kikötötte a léghajót, aztán egy hosszú kötélen lemászott az utcára. Senki sem figyelt fel rá, de még a Sasrájára sem, pedig ezerszínű rongyokból varrták a léghajó testét, és úgy csücsült a ház tetején, mint egy varázsfelhő.