Kedvenc csíkos furcsa párosom, Borz és Szkunk visszatér! Jippi, jippi, a Scolar Kiadónál megjelent a Borz és Szkunk sorozat második része! A főszereplők végre elhagyják a sok galiba helyszínét adó otthonukat, Lula néni homokkő házát. Szkunk már az első kötetben is vágyakozva nézte Borz térképeit, élénk fantáziájában minden kőzet és ásvány kincsként jelent meg, egy geológiai expedíció pedig csakis kincskeresés lehet.
Persze nem Borzról és Szkunkról lenne szó, ha csak úgy, simán elindulnának. Ha a mondandóm eddig zavarosnak tűnik, és fogalmad sincs, miről beszélek, olvasd el a trilógia első kötetét, amely Borz új lakótársa címen jelent meg 2023-ban a Scolar Kiadónál. (Az első kötetről szóló blogbejegyzés ide kattintva olvasható.) Főhősei a már említett Borz, aki geológus, és Szkunk, akinek a foglalkozására nem derül fény, de arra igen, hogy remekül főz, és imád csirkékkel barátkozni. (Minél több csirke, annál boldogabb Szkunk, és annál jobban ráncolja a homlokát Borz.)
Ők ketten most arra vállalkoznak, hogy Borz kedvenc lelőhelyén, az Aljamély-tó partján táborozzanak, Szkunk megcsillogtathassa a szabad tűzön főzésben való jártasságát, Borz pedig találjon egy ásványt a gyűjteményébe, amely nagyon régen elveszett. Hoppá, nem is elveszett, hanem ellopták, és aki ellopta, egy Halvér nevű, elég ellenszenves halásznyest, nem mellesleg Borz unokatestvére, és hivatásos kincsvadász. Történetesen éppen ott bukkan fel, ahol Borz és Szkunk táborozik. Ahol pedig Halvér felbukkan, ott rendszerint tényleg van kincs, amit ő, és csakis ő akar megkaparintani.
 |
| Az a sunyi Halvér mindig rosszban sántikál... Látod, hol bújkál? |
Felbukkan még valaki, egy régi ismerős, a narancssárga tyúkocska (az összes csirke közül Borz kedvence). Ahol pedig felbukkan egy csirke, ott előbb-utóbb felbukkan egy tojás is. Mégpedig egy kincses tojás. No de milyen kincset rejthet egy tojás, amelyet a csirkék hosszú generációk óta őriznek?
Amy Timberlake regényeit fordítani a világ legjobb mókája. A történet vicces és meglepő, a nyelvezete pedig zseniális. Mintha egy bábszínházi előadást vagy gyurmafilmet néznénk, peregnek a színes képkockák, minden surrog, harsan, sercen, a sülő ételtől a szakadó hegymászókötélig (hajaj, ha a kötél szakad, ott baj lesz!). Egyszerre kacagtató, meghökkentő, kicsit abszurd, éppen jólesően tanulságos, és tele van olyan információval, amiről sose gondoltad volna, hogy valaha megtanulod. Olyan egyszerű helyzetekből is vígjátéki viccözön lesz, mint például egy túrazsák bepakolása, vagy éppen egy éhes medve nassolási kedve. Ha beleolvasnál a könyvbe, a blogomon itt találsz egy részletet, ide kattintva pedig a Scolar Kiadó oldalára jutsz, ahol belelapozhatsz a könyv elejébe. Ez pedig az angol nyelvű könyvtrailer:
Jon Klassen illusztrátor szerintem a világ egyik legjobb illusztrátora, pár vonallal bármilyen hangulatot képes megteremteni, a karakterei élnek, éreznek, tekintetükben benne vannak a gondolataik. Elég nagy büszkeség, hogy a magyar kiadásban fordítóként részt vehettem, és Amy Timberlake és Jon Klassen neve mellett ott van az enyém is. Szívből ajánlom, hogy olvassatok Borz és Szkunk könyveket, már csak azért is, mert a borzok még mindig alulreprezentáltak a magyar gyerekirodalomban. (A blogomon egyszer már készítettem egy nem teljes borzos gyerekirodalmi válogatást, ide kattintva éred el.)
Borzos kalandra fel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése