2013. szeptember 4., szerda

Esti rajz

Egy meseíróval annál jobb nem történhet, mint amikor egy meseolvasó illusztrálja az írását. Ez történt velem most, fogadjátok szeretettel Korom Bálint rajzát. A kedvenc részem a rajzon a légy az ablakon. Meg a kemence.




Ma minden rossz. Semmi sem sikerül. Apa nem játszott velem, mert dolgozott, pedig szombat van. Dühöngtem, és kitört a buszom kereke. Apa nem tudta megragasztani, és most nem megy a buszom. Anya is mérges volt, mert kiborítottam a szörpöt ebédnél. Az ablakon volt egy légy, és én azt néztem, nem a poharat. A felnőttek mindig sokáig mérgesek, és olyankor figyelmetlenek. El is rontotta Anya a vacsoránál, hogy előbb tette a sonkát a kenyérre, aztán a sajtot, pedig én fordítva szeretem. Mesélni sem volt kedve. Hiába győzte le a királyfi a sárkányt, éreztem, hogy Anya a sárkánynak drukkol. Még mindig mérgesek, hallom, de engem már lefektettek aludni, úgyhogy egymással veszekednek.
De én kitolok velük. Van egy rajzlap a takaróm alatt, meg egy ceruza. Radír is van. Az ágy puha, azon nem lehet rajzolni, mert belemélyisztődik a ceruza a matracba, de a tűzoltós könyv jó kemény. Arra tettem a lapot. Rajzolok egy olyan helyet, ahol épp lenni szeretnék. Kicsit girbegubák a vonalak, mert az elemlámpát is tartani kell a takaró alatt. Tengert rajzolok, hullámosat, úszkálnak rajta vitorlások, száz árboccal. Cápa is kell, felfújhatós. Vár lesz a parton, jó nagy kapuval, hogy beférjen a busz. Én buszsofőr leszek, ha nagy leszek, de ezt nem mondom el senkinek, mert akkor rá akarnak beszélni, hogy inkább orvos legyek. Inkább azt mondom, focista akarok lenni, pedig igazából buszsofőr vagy pék. Rajzolok a várba egy kemencét is. Ha erősen koncentrál az ember, akkor a rajz megelevenedik. Például érzem a sülő kenyér illatát. Ez a szerelő bácsi, aki a buszom kerekét javítja, abba is hagyja a munkát, mert a kemencéhez csalogatja az illat. Egy kislány is ül a kemence előtt. A kislányok idegesítőek, mert folyton vihognak, de ha csendben vannak, és mosolyognak, akkor szépek. A buszom lakóbusz, van benne ágy. Inkább ott alszom ma éjjel, mert nem akarom hallani, ahogy Anya meg Apa veszekednek. Leoltom az elemlámpát, és fejest ugrok a csodarajzba. Reggel aztán Anyáék itt találnak majd helyettem egy rajzolt gyereket.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése