2024. október 6., vasárnap

A sivatagi róka és a vándorok (Állati kalandorok 2.)

Az Állati kalandorok sorozat folytatódik, a legfrissebb, második részt a Könyvfesztiválon mutattuk be. Ezúttal sivatagos környezetbe, a Szahara északi részébe utazunk, perzselő napsütésbe, arany homokdűnék közé.




Bármilyen mostohák is a körülmények, még a sivatagban is jelen van az élet, ráadásul csupa izgalmas, formatervezett élőlény népesíti be, mind csodálatosan alkalmazkodtak a szélsőséges klímához. Mind közül számomra a legaranyosabb a sivatagi róka, ezért is választottam egy kisrókát, amelyik a felnőttkor küszöbén áll. Pici, a házimacskánál is kisebb állatka, hatalmas füllel, aranyszínű bundával, puha, bundás tappancsokkal. Játékos, nesztelen, ha boldog, dorombol – ennél aranyosabb főhőst nem kívánhat magának az íróember. Apropó, ember. A mese címében szerepelnek a titokzatos vándorok. A felbukkanásukról szól ez a meserészlet:

2024. június 9., vasárnap

Könyvhét 2024, itt lehet velem találkozni


 
Az idei Könyvhétre öt olyan könyv jelenik meg, amelynek létrejöttében szerzőként vagy fordítóként részt vettem:

A kolibri és az Erdő Ura (Kolibri Kiadó)
Kerti őrség, (N)agykaland sorozat (Móra Könyvkiadó)
Menyus mindenmentes süteménye (Csimota Gyerekkönyvkiadó)
Lovász Andrea (szerk.): Körtánc, Gyerekirodalmi antológia (Cerkabella Kiadó)
Amy Timberlake: Kincses tojás, Borz és Szkunk 2. (Scolar Kiadó)

Gyertek, ünnepeljük együtt a megjelenéseket, bemutatókat! A Könyvhét ideje alatt ezeken a helyeken, ezekben az időpontokban tudunk találkozni:

Borz és Szkunk terepen

Kedvenc csíkos furcsa párosom, Borz és Szkunk visszatér! Jippi, jippi, a Scolar Kiadónál megjelent a Borz és Szkunk sorozat második része! A főszereplők végre elhagyják a sok galiba helyszínét adó otthonukat, Lula néni homokkő házát. Szkunk már az első kötetben is vágyakozva nézte Borz térképeit, élénk fantáziájában minden kőzet és ásvány kincsként jelent meg, egy geológiai expedíció pedig csakis kincskeresés lehet.




Persze nem Borzról és Szkunkról lenne szó, ha csak úgy, simán elindulnának. Ha a mondandóm eddig zavarosnak tűnik, és fogalmad sincs, miről beszélek, olvasd el a trilógia első kötetét, amely Borz új lakótársa címen jelent meg 2023-ban a Scolar Kiadónál.

2024. május 31., péntek

A kolibri és az Erdő Ura (Állati kalandorok 1.)

Előfordul néha, hogy az öröm nem kitörő és ujjongó, hanem elszótlanít, belülről fűt, és nehéz kifejezni. Április 24-én jelent meg a Kolibri Kiadónál az Állati kalandorok című sorozat első kötete, A kolibri és az Erdő Ura, és azóta keresem a szavakat, hogyan meséljek a kötetről és a megjelenésről.

Kaktusz cica szabadidejében szeret olvasni


Már nagyon régen, 2019-ben megfogalmazódott bennem, hogy annyira szeretek állatokról írni, hogy egy egész sorozatra való kalandot is ki tudnék találni. Azon is sokat gondolkodtam, hogy amikor állatokról írok, akkor munka előtt és közben rengeteget olvasok, kutatok. Szeretem, ha az állatok nem népmesei hősök, nem tipizált karakterek, hanem a természetes élőhelyük és tulajdonságaik szerint viselkednek. Az élővilág lenyűgöző, és hiába élénk a fantáziám, a természet gazdagságával nem ér fel. Ezért szerettem volna, ha a könyvekben nem csak mese szerepel, hanem az olvasók megismerhetik a valóságos állatokat is.
Igen ám, de a kevert műfajú könyvekért nem annyira lelkesedem. Kizökkent, ha egy mese közben magyarázó ábrákat vagy szövegeket látok. Annál már jobban szeretem, ha egy ismeretterjesztő könyvben vannak mesék, versek is, de ezekben valahogy nem simul össze természetesen az ismeretterjesztés és a mese. Volt egy régi, szép kísérlete az Abrakadabra kiadónak, de végül csak az első (egyébként nagyon szép) kötet jelent meg Erdőlakók címmel. Arra gondoltam, mi lenne, ha a történet végén egyszerűen elmesélném, mit tanultam az állatokról, az élőhelyükről, az emberrel való kapcsolatukról, miközben a mesét írtam. Az illusztráció is kettéválhatna, a mese mesés rajzokat kaphatna, az ismeretterjesztés meg pontosakat.
A Kolibri Kiadó hamar partnerré vált, és vállalta, hogy kiadja a sorozatot. 

2024. április 28., vasárnap

Víz, víz, tiszta víz

2023. szeptemberében jelent meg Simon Akeroyd: 50 kertépítő ötlet című könyve a Scolar Kiadónál, amelyet én fordítottam. Akkor elhatároztam, hogy a könyv kapcsán időről-időre a saját kertemben megszerzett tapasztalataimról is írni fogok. Ebben a bejegyzésben a kert vízgazdálkodásáról gyűjtöttem össze pár gondolatot.


Részlet a könyvből:

3. ötlet: Öntözz tudatosan!

„A víz az élet kulcsa, éppen ezért nélkülözhetetlen az élet fenntartásához. Hacsak nem szárazságtűrő fajokkal ülteted be a kerted, időről időre locsolni kell, enélkül nem maradnak életben a növények.” (16. oldal)

A kert ember és természet szövetsége. Nem nagyon nevezhető kertnek az a kiterjedtebb növénytársulás, amelybe nem nyúl bele az ember, mert azt erdőnek, mezőnek, bárminek is nevezhetjük, de nem kertnek. A kert, ahogy a nevében is benne van, kerített, az ember gondoskodása alá került terület. Lehet olyan, amelyik a gazdájának gyümölcsöt, zöldséget terem, olyan, amelyik örömöt ad, lehet szabadtéri tevékenységre szánt hely, vagy éppen olyan, ami gyönyörködtet. Egy olyan ökoszisztéma, amelynek egyik fontos összetevője az emberi szándék és gondoskodás, de ennek a gondoskodásnak a mértéke az intenzív és a leheletnyi között változhat. Az intenzíven művelt gyümölcsös, a nyírt, formális díszkert és a békén hagyott erdőkert is kert, ember és természet szövetsége. Akárhogy is, ennek a szövetségnek az egyik legfontosabb eleme a kert vízháztartása.

2024. április 12., péntek

Menyus mindenmentes süteménye

Tizenötödik.
A Csimota Kiadó gondozásában megjelent Menyus mindenmentes süteménye a tizenötödik önálló könyvem. Nem is gondoltam erre, de aztán éppen feltettem a blogomra a megjelent könyvek közé (ide), és gyorsan megszámoltam őket. Minden könyv a gyerekem, egyformán vagyok büszke rájuk, de közben örülök neki, hogy éppen ez a kis kötet lett a tizenötödik.


A Menyus mindenmentes süteménye egy kisváros hangulatos cukrászdájában játszódik, ahová szeretnek betérni az emberek. Finomak a sütemények, de ami még fontosabb, hogy a cukrászmesterrel, Menyussal remekül el lehet beszélgetni. Mindenkire figyel, mindenkit meghallgat, mindenkihez van egy kedves szava – és neki való sütije. A vendégek nem is gondolnak arra, hogy amikor becsukják maguk után a cukrászda ajtaját, és Menyus leoltja a lámpát, akkor van-e, akinek ő is elmesélheti a gondját-baját. Észre sem veszik, mennyire magányos, és Menyus sosem panaszkodik. Egy este, zárás után különös látogatója érkezik: egy szitakötőszárnyú csillámegyszarvú.

2024. március 10., vasárnap

Kerti őrség

Megjelent a legújabb könyvem Kerti őrség címen, a Móra Kiadó gondozásában, Nyulász Melinda illusztrációival.


Ez egy kicsit más könyv, mint az eddigiek, de mielőtt írnék róla, hadd mutassak be két figurát. Legalább tizenkét-tizenhárom éve egy tavasszal, amikor sokat dolgoztam a kertben, eszembe jutott egy mese egy kis manóról, aki a kertemben lakik, és a legjobb barátja egy cickány. Amíg vizet húztam a kútból (abban az évben élt benne egy béka), amíg kakukkfüvet ültettem, függőágyat szereltem a diófára, mindig ez a két alak járt a fejemben. Nevük is volt: Baltacin a manó, és Zsezse a cickány. Nagy lelkesedésemben le is rajzoltam őket. Íme, a két skicc: