Víz, víz, tiszta víz

2023. szeptemberében jelent meg Simon Akeroyd: 50 kertépítő ötlet című könyve a Scolar Kiadónál, amelyet én fordítottam. Akkor elhatároztam, hogy a könyv kapcsán időről-időre a saját kertemben megszerzett tapasztalataimról is írni fogok. Ebben a bejegyzésben a kert vízgazdálkodásáról gyűjtöttem össze pár gondolatot.

Részlet a könyvből:

3. ötlet: Öntözz tudatosan!

„A víz az élet kulcsa, éppen ezért nélkülözhetetlen az élet fenntartásához. Hacsak nem szárazságtűrő fajokkal ülteted be a kerted, időről időre locsolni kell, enélkül nem maradnak életben a növények.” (16. oldal)

A kert ember és természet szövetsége. Nem nagyon nevezhető kertnek az a kiterjedtebb növénytársulás, amelybe nem nyúl bele az ember, mert azt erdőnek, mezőnek, bárminek is nevezhetjük, de nem kertnek. A kert, ahogy a nevében is benne van, kerített, az ember gondoskodása alá került terület. Lehet olyan, amelyik a gazdájának gyümölcsöt, zöldséget terem, olyan, amelyik örömöt ad, lehet szabadtéri tevékenységre szánt hely, vagy éppen olyan, ami gyönyörködtet. Egy olyan ökoszisztéma, amelynek egyik fontos összetevője az emberi szándék és gondoskodás, de ennek a gondoskodásnak a mértéke az intenzív és a leheletnyi között változhat. Az intenzíven művelt gyümölcsös, a nyírt, formális díszkert és a békén hagyott erdőkert is kert, ember és természet szövetsége. Akárhogy is, ennek a szövetségnek az egyik legfontosabb eleme a kert vízháztartása.

Az én kertemet úgy alakítom, hogy legyen termés (zöldség, gyümölcs és gyógynövény), legyen hely szabadtéri tevékenységre (sütögetésre, pihenésre, játékra), legyen árnyék, ami a házat is klimatizálja, legyen sok virág, ami gyönyörködtet, és vonzza a beporzókat. Kényelmes is vagyok, nem akarok belepusztulni a gondozásba, ezért szeretném, hogy a kert nagy részéhez ne nagyon kelljen nyúljom, legyenek jól beállt növénycsoportok, amelyeket csak ritkán kell kiigazítani, legfeljebb a száraz, elöregedett ágakat kiszedni. Ha lehet, a természet végezze a dolgát, nekem meg legyen sok, finom gyümölcsöm és zöldségem.

A birs bimbója. Látványos, nem kényes,
megbízhatóan terem, és imádom a birsalmasajtot.

Ha az öntözést a természetre bíznám, akkor bozótom lenne ugyan, termésem kevésbé, ezért kénytelen vagyok besegíteni. Ezt három módon tehetem: egyrészt pótlom a vizet, másrészt úgy alakítom a kertet, hogy a vízmegtartó képessége jobb legyen, harmadrészt elősegítem a szárazságtűrő és árnyékot adó növények megtelepedését.

Vezetékes vízzel nem locsolok, ez alapvető, viszont van két megbízható vízforrásom: a kút és az eső. A kút vízhozama jó, de nem végtelen, eső meg hol van, hol nincs. Ezért aztán több víztározó tartályt is elhelyeztünk kertszerte. Több hordó sorakozik az ereszek alatt, és más helyen, például a magaságyások mellett. Egy kiadós eső során előfordul, hogy akár több hordónyi víz is összejön a tetőről. Ha megtelnek a hordók, továbbhordjuk a távolabbiba a vizet. Amikor sokáig nem esik az eső, vagy elfogy az esővíz, akkor jön a kút. Kerekes kút, és kézzel húzzuk a vizet, egy hordónyit kb. 20 perc alatt lehet felhúzni. (Lehetne szivattyúnk is, akkor simán slaggal is locsolhatnék, de ezt több szempontból sem szeretem. Lehet, hogy a kerti gépek használata is megér majd egy blogbejegyzést. Akárhogy is, nálunk kézi vízhúzás van.) A hordók nagy része általában tele van ebből a két forrásból, de az eresz alatt mindig van egy-egy üres, hogy az esővíznek legyen hely.

Vízhúzás közben jutnak eszembe a
legjobb mesék

Víztartály bújik el a mogyoróbokor alatt

Fontos, hogy az ember hogyan locsol. Tűző napon nem locsolunk, sokkot kap a növény, és hamar elpárolog a víz. A legjobb reggel locsolni, esetleg este (erről bővebben is ír az 50 kertépítő ötlet című könyv). Az árnyékban lévő, zárt, vagyis összenőtt, sűrű cserjéket és talajtakaró növényeket nem kell locsolni. A fajgazdag, egyszikűeket és kétszikűeket egyaránt tartalmazó, természetesen megtelepedett, szárazságtűrő, ritkán nyírt gyepet nem kell locsolni. Tényleg. Ha nem kezded el, hozzászokik. Ha a júliusi-augusztusi, vízszegény időszakban, amikor alig nő, megállod, és nem nyírod, akkor nem szárad ki. Ami pedig a legfőbb előnye a nem locsolt gyepnek, hogy a gyökere mélyebbre megy, a vízmegtartó képessége jobb, a talaj egészségesebb. Ha a nyesedéket nem gereblyézed össze, nem kell tápozni, műtrágyázni, szellőztetni. Csak békén hagyni. Ha pedig fákat is ültetsz, a laza árnyékkal a kiégést is megelőzöd. A gyep évmilliók óta nő, hidd el, nem kell neki semmilyen civilizációs huncutság.

Fajgazdag gyep koratavasszal, első nyírás előtt.
A sok virág nem csak szép, a beporzókat is vonzza. 

No, vissza a vízhez. Árnyékban, félárnyékban növő, nem friss telepítésű évelőket nem kell öntözni. A mély gyökeret eresztett, tehát sok éves fákat, cserjéket sem. A friss telepítéseket igen, az örökzöldeket az első években intenzíven, a gyümölcstermő növényeket és a zöldségeket gyakran. Ehhez viszont elegendő tud lenni az esővíz és a kútvíz, amennyiben a kert vízmegtartó képessége is jó.

A vízmegtartó képességet legegyszerűbben akkor tudod növelni, ha a dísznövényeket engeded összenőni, zárt állományt alakítani, ahogy egy erdő aljnövényzete is kinéz. Ilyenkor a talaj takarásban van, és nem tud kiszáradni. Amíg nem érnek össze a növények, takard a tövüket mulccsal, nyesedékkel. Ha komposztálsz, a még nem teljesen lebomlott zöldhulladék, az avar, a fűnyesedék tökéletesen megfelelő erre a célra, még jobb is, mint a faiskolában vásárolt fenyőkéreg. Én vásároltam egy ágdaráló gépet, amivel príma mulcsot lehet előállítani. Ez a gép számomra hasznosabb, mint a szivattyú, mert vizet húzni kézzel is tudok, ágat darálni meg nem. Az otthon előállított mulcs azért is jó, mert így a saját kertedben keletkezett nyesedéket forgatod vissza, és a növényeidnek pontosan arra a tápanyagra van szükségük, amit ők maguk termelnek. A nyesedék takarja, árnyékolja, védi a talajt, tápanyagot ad, és mint a szivacs, megszívja magát vízzel, és ritkábban kell locsolni.  Az esztétikájához hozzászokik az ember szeme.

Tavaly telepített, még nem beállt virágágyás a fiatal fák alatt.
A virágok között fűszernövények és törzses egres nő. A mulcs
a kertben levágott ágak darálékából készült.

Ültess fákat. Sokat. Engedd, hogy összeérjenek a lombok. Rengeteg évelő virág van, ami a félárnyékot, árnyékot kedveli, és a gyep sem szomorú, ha nem tűzi a nap. Te sem leszel szomorú, ha nyáron belépsz a kertkapun, és megcsap a lombok illatos hűvöse. A fák alatt kevésbé szárad ki a talaj.

Ha a kertben megtelepednek a vadvirágok (pipacstól cickafarkig bármi lehet), olyan foltokban, ahol nem nő más, vagy nem akadályozzák a termesztést, engedd őket megnőni. Virágnak virág, öntözni nem kell, javítja, takarja, árnyékolja, nedvesen tartja a talajt.

Terebélyes lombkorona laza, tavaszi árnyéka a már nyírt gyepen

Több fa lombja összeér

Segíthetsz magadon ügyes csoportosítással. A gyümölcsfák tövébe, főleg, amíg fiatalok, és úgy, hogy gyümölcsszedéshez elférjen a létra, telepíts évelőket. Amikor telepítés után locsolod őket, nedvességhez juttatod a fát, vagy éppen fordítva, és kevésbé szárad ki a tő. A virágágyásba tegyél sóskát, alacsony, gyümölcstermő bokrokat, vagy éppen törzsre nevelt bogyósokat. A virágágyásban is jól mutat a paradicsom. Gondolkozz a dísznövény-haszonnövény dobozokon kívül, így a locsolással egyszerre több növénynek kedvezel.

A veteményt ne a szabad földbe tedd, számos remek ágyástípus létezik, amely tápanyaggazdag talajt, koncentrált termesztőfelületet, ásás- gyomlálásmentes gazdálkodást, és a zöldségek számára jobb vízmegtartást eredményez. 

Ha locsolsz, azt koncentráltan tedd. A gyakran keveset (naponta slaggal végighintesz mindent) azt eredményezi, hogy a talaj felső pár centijét nedvesíted, így a gyökerek vízszintesen nőnek. Ha szárazság van, ha elutazol, ha elromlik az öntözőrendszer, kiszáradnak a növények. Ha ritkán locsolsz, de akkor sokat, és mélyebbre szivárog a víz, a gyökerek is mélyre nőnek - szárazságtűrőbbek lesznek, és mélyebben lesz gazdag, élő talajréteged. Érdemes tehát olyan foltokat kialakítani, ahol az öntözést igénylő növények csoportosítva vannak, sűrűn ültetve, a tövük takarva, és ezt ritkán (talajtól, szelességtől, árnyékoltságtól függően, de mondjuk hetente), ám akkor alaposan locsolni. A zöldséges ágyások (magaságyás, dombágyás, konténer, stb.) is ilyen koncentrált folt, de ezt akár naponta is szükséges locsolni.

Saját építésű és készen vásárolt magaságyások
(raklap, tégla, deszka), mellettük esővizes hordó az öntözéshez

A locsolással kapcsolatban rengeteg infó terjed, és ki erre esküszik, ki arra. Szelektáld az infót! Gondolj arra, hogy minden tájnak van saját, természetes növénytakarója, amely azon a talajon nő, pont annyi csapadékkal, amennyi ott esik, és köszöni, jól van. Tehát ha a kertedben a növénytakaró egy része (például a gyep) természetes állomány, akkor az a mennyiségű csapadék, ami esik, pontosan elég neki. A fűfélék sárgulása természetes (gondolj a búzára), próbáld megszeretni. Engedd, hogy a kertben a természet intézze a saját dolgát. A kert gondozójaként lehetőséged van, hogy több vizet adj, és olyan növényeket is életben tarts, amelyek maguktól nem maradnának meg. Például termeszthetsz paradicsomot. Ám a víz nagy kincs, bánj vele bölcsen, úgy és oda öntsd, ahogy a növény élettanának megfelel, és ne pazarold!

Egy jó kerekes kút néha dorombol

Az 50 kertépítő ötlet című könyvet a Scolar Kiadó oldalán lehet beszerezni, a korábbi két ajánló pedig itt olvasható:

– Gáz, hogy elborít a gaz?
– Vissza a gyökerekhez – gondolatok egy kertészeti könyvről