A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Állati kalandorok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Állati kalandorok. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. szeptember 27., szombat

A vidrák és a Balaton őre (Állati kalandorok 3.)

Az előző blogbejegyzésemben írtam, hogy az idei könyvfesztiválon megjelenő könyveim mindegyike mérföldkő számomra. Ezek egyike a Kolibri Kiadónál futó Állati kalandorok sorozat következő része, A vidrák és a Balaton őre. A sok egzotikus tájon történt kalandozás után egy Magyarországon honos, rendkívül mókás és aranyos pofájú kis emlőssel ismerkedhetnek meg az olvasók.

Megjelent az Állati kalandorok 3. kötete!


A sorozat első részében Dél-Amerika trópusi esőerdeiből egészen Európa partjáig utaztunk egy minden lében kanál kolibrivel, a másodikban pedig Észak-Afrika titokzatos sivatagi környezetébe látogattunk, és követtük egy gyanakvó sivatagi róka felnövésének történetét. Amikor azon gondolkodtunk a kiadóban a munkatársakkal, milyen állatról szóljon a harmadik rész, mindenképpen vizes élőhelyet kerestünk. Először csupa tengeri állatok jutottak eszünkbe (nekem a polipok a kedvenceim, de állítólag nem elég cukik), végül egy olyan helyszín és állat mellett döntöttünk, ami a hazai olvasóknak különösen kedves lehet. Így lett a kiválasztott állat a vidra, amely bár gyakori, de profi rejtőzködő, és nem nagyon találkozunk vele, a helyszín pedig a Kis-Balaton, amely érintetlen mocsárvilágot őriz. Gondoltam, egyszerű dolgom lesz, hiszen hazai tájról van szó, ahol többször jártam, és egy olyan állatról, amelyről minden bizonnyal rengeteg magyar nyelvű szakirodalom született.

2024. október 6., vasárnap

A sivatagi róka és a vándorok (Állati kalandorok 2.)

Az Állati kalandorok sorozat folytatódik, a legfrissebb, második részt a Könyvfesztiválon mutattuk be. Ezúttal sivatagos környezetbe, a Szahara északi részébe utazunk, perzselő napsütésbe, arany homokdűnék közé.




Bármilyen mostohák is a körülmények, még a sivatagban is jelen van az élet, ráadásul csupa izgalmas, formatervezett élőlény népesíti be, mind csodálatosan alkalmazkodtak a szélsőséges klímához. Mind közül számomra a legaranyosabb a sivatagi róka, ezért is választottam egy kisrókát, amelyik a felnőttkor küszöbén áll. Pici, a házimacskánál is kisebb állatka, hatalmas füllel, aranyszínű bundával, puha, bundás tappancsokkal. Játékos, nesztelen, ha boldog, dorombol – ennél aranyosabb főhőst nem kívánhat magának az íróember. Apropó, ember. A mese címében szerepelnek a titokzatos vándorok. A felbukkanásukról szól ez a meserészlet:

2024. május 31., péntek

A kolibri és az Erdő Ura (Állati kalandorok 1.)

Előfordul néha, hogy az öröm nem kitörő és ujjongó, hanem elszótlanít, belülről fűt, és nehéz kifejezni. Április 24-én jelent meg a Kolibri Kiadónál az Állati kalandorok című sorozat első kötete, A kolibri és az Erdő Ura, és azóta keresem a szavakat, hogyan meséljek a kötetről és a megjelenésről.

Kaktusz cica szabadidejében szeret olvasni


Már nagyon régen, 2019-ben megfogalmazódott bennem, hogy annyira szeretek állatokról írni, hogy egy egész sorozatra való kalandot is ki tudnék találni. Azon is sokat gondolkodtam, hogy amikor állatokról írok, akkor munka előtt és közben rengeteget olvasok, kutatok. Szeretem, ha az állatok nem népmesei hősök, nem tipizált karakterek, hanem a természetes élőhelyük és tulajdonságaik szerint viselkednek. Az élővilág lenyűgöző, és hiába élénk a fantáziám, a természet gazdagságával nem ér fel. Ezért szerettem volna, ha a könyvekben nem csak mese szerepel, hanem az olvasók megismerhetik a valóságos állatokat is.
Igen ám, de a kevert műfajú könyvekért nem annyira lelkesedem. Kizökkent, ha egy mese közben magyarázó ábrákat vagy szövegeket látok. Annál már jobban szeretem, ha egy ismeretterjesztő könyvben vannak mesék, versek is, de ezekben valahogy nem simul össze természetesen az ismeretterjesztés és a mese. Volt egy régi, szép kísérlete az Abrakadabra kiadónak, de végül csak az első (egyébként nagyon szép) kötet jelent meg Erdőlakók címmel. Arra gondoltam, mi lenne, ha a történet végén egyszerűen elmesélném, mit tanultam az állatokról, az élőhelyükről, az emberrel való kapcsolatukról, miközben a mesét írtam. Az illusztráció is kettéválhatna, a mese mesés rajzokat kaphatna, az ismeretterjesztés meg pontosakat.
A Kolibri Kiadó hamar partnerré vált, és vállalta, hogy kiadja a sorozatot.