Bruni és a szerelem

Bruni történetei közül néhány a könyvből kimaradt, ez a kedvencem. Az ihletet köszönöm Zsuzsi húgomnak, a karaktervázlatot pedig Rubik Annának, a 3x1 család illusztrátorának.

 

Van egy új reklám a tévében, és Dani teljesen meg van érte őrülve. Van benne egy autó, olyan lapos, sárga és bogárszemei vannak, de teteje az nincs. Ezzel az autóval száguldozik egy lány, és a végén kiszáll, és olyan csizmája van, ami tele van rojtokkal. Én is szeretnék olyat, csak nagyon magas a sarka, és az nekem még nem való. Aztán ez a lány megiszik egy üdítőt, ami olyan színű, mint az autó, és azóta Dani is csak ilyen üdítőt hajlandó inni, pedig nem is finom, csak autószíne van. A rojtos csizmás lány plakátokon is szerepel az út mellett, és múltkor Dani megmutatta Apának, és azt mondta, hogy neki ez a lány lesz a felesége, Apa meg azt mondta, hogy neki is tetszik, és egyforma az ízlésük. Ezt aztán végképp nem értem, mert Mimi egyáltalán nem hasonlít erre a lányra, és nincs rojtos csizmája, csak lila, mégis sokkal szebb.

       Azt vettem észre, hogy ha az emberek szerelmesek lesznek, akkor teljesen megbolondulnak. Mint Dani. Csak azért, mert tetszik neki a rojtos csizmás lány, már nem iszik málnaszörpöt, mert az piros, és nem sárga. Hát mi ez, ha nem megbolondulás? Aztán ott van Liza, akivel egy ideje nem lehet semmit se csinálni. Régebben egy csomót beszélgettünk, aztán megtanított karkötőt fonni színes fonalakból, vagy megmutatta, hogy kell pónit rajzolni. Liza hattyút is tud. De most nem rajzol nekem, és egyáltalán nem csinál semmit, csak bámul ki az ablakon, sóhajtozik, vihog, vagy éppen sír. Egyedül Mimivel hajlandó beszélni, de olyankor elbújnak valahová és sugdolóznak, pedig Mimi felnőtt, és tudhatná, hogy nem illik sugdolózni. Apa azt mondta, ez azért van, mert Liza nem tudja, hogy tetszik-e annak a fiúnak, akibe szerelmes.

            Szerintem ezért nem érdemes megbolondulni, és Liza túlbonyolítja a dolgokat. Én rengetegszer láttam már a tévében, hogy is kell ezt csinálni, és el is mondtam Lizának. Először is fel kell venni a legszebb ruhád. Aztán oda kell menni a fiúhoz, és riszálni meg billegetni kell a feneked, meg rebegtetni a szempillád. A legjobb, ha előtte befested, mert akkor hosszabb lesz, és jobban lehet rebegtetni. Ha jól csinálod, akkor a fiú megcsókol és feleségül vesz. Ha nem csókol meg, akkor valószínűleg nem elég szép a ruhád, vagy nem vagy még elég ügyes a riszálásban, billegetésben és a rebegtetésben. Csak gyakorolni kell, és kész.

            Szerintem a legügyesebben Nagyi csinálhatta, mert Papi még mindig szerelmes belé. Igaz, hogy Papi néha vén banyának hívja Nagyit, Nagyi meg zsémbes és bogaras vénembernek Papit, de azért ha szép idő van, gyakran elsétálnak a cukiba krémest enni, és olyankor mindig fogják egymás kezét, és én tudom a filmekből, hogy a felnőttek ezt csak akkor teszik, ha szerelmesek. 

           Ha én egyszer szerelmes leszek, az biztos úgy lesz, mint a mesékben szokott lenni. Nagyon szép leszek, és rengetegen jönnek majd a fiúk az udvarba, és addigra olyan magasra fog nőni a fenyőfa a házunk előtt, hogy nem fog látszani a teteje. Lesz majd egy olyan csip a cipőmben, mint Gabcsinak, és akkor felmászok a fenyőfa tetejére, és odateszek egy almát, amit befestek aranyra. Aztán a fiúknak le kell szedniük egy ugrással, de mezítláb kell csinálniuk, nehogy nekik is legyen valami turpisság a cipőjükben. Persze pónival vagy lóval lehet próbálkozni, mert azokat szeretem. És amelyik lehozza nekem az aranyalmát, az lesz a szerelmem. De hogy igazságos legyen, és én is csináljak valamit, ne csak ők, ezért majd Nagyi varr nekem egy világszép ruhát, és abban fogok riszálni, billegni meg pillogni.