A héten megjelent Simon Akeroyd: 50 kertépítő ötlet című könyve a Scolar Kiadónál. Nagy büszkeség, hogy a könyvet én fordíthattam, és nagyon élveztem. Hasznos és okos ötletek és tudnivalók vannak benne, mindenkinek ajánlom, aki kicsi vagy nagy kertet művel, vagy csak a szobában, erkélyen próbál növényeket életben tartani. Kedvcsinálónak néhány ötletet mazsolázok a kötetből, és hozzáteszem a saját kertemben szerzett tapasztalatokat.
Részletek a könyvből:
11. ötlet: Barátunk, a gyom
„Ha a gyomok szabadon nőnek a termesztett növények között, ugyanazért a tápanyagért versenyeznek. A gyom erősebb, így a termesztett növény elgyengül, formátlanná válik, vagy akár el is pusztul.” (40. oldal)
„Akár hiszed, akár nem, ezeknek a sokat szidott növényeknek is van hasznuk. Hozzájárulnak, hogy változatos ökoszisztéma alakuljon ki, és számos beporzót vonzanak a kertbe. … Ugyanazok a beporzó állatok, amelyek a gyomokra jönnek, később visszatérnek, megtermékenyítik a gyümölcsfákat és a zöldségeket, ezzel nő a terméshozam.”
Alig egy hete nagy vitánk volt otthon arról, mit jelent az a szó, hogy gaz, és amikor feltöröm a gyepet, hogy évelőket ültessek a fa tövébe, akkor gazolok-e. Az én álláspontom, amely a családban rendszeresen kirobbantja a vitát, hogy a gaz szubjektív fogalom, és az önfenntartó kert létrehozásakor nem értelmezhető.
A szó jelentése az értelmező szótár szerint: „Vadon tenyésző, rendsz. hasznavehetetlen, sőt káros, lágy v. kórós szárú növény <olyan területen, ahol haszonnövényeket szoktak termelni>; gyom, dudva, burján.”
 |
| Galád gaz? A kert éke? Gyógyszer? Gyümölcs? Csipkerózsa a kertben |
Ebből a meghatározásból a vadon tenyésző stimmel, de a házikertben megjelenő, honos, gyomosító növények rendszerint más szempontból hasznosak: kiváló beporzók, képesek szárazságtűrő, zárt gyepet képezni, gyógynövények, és esetenként szépek is. Az említett vitában a cickafarkat emeltem ki példaként. A közönséges cickafark (Achillea millefolium) minden árokparton, minden kertben előfordul, rendszerint gazként sorolja be a kertészkedő. Míg ugyanennek a növénynek a kertészeti változatai: például a rózsaszín virágú Achillea millefolium ‘Pink Grapefruit’, vagy nagymamáink kedvelt virága, a sárga cickafark (Achillea filipendulina) virágágyásaink dédelgetett, locsolgatott növényei. (Sárga cickafarkam nekem is van, éppen a nosztalgikus hangulata miatt.) Nem kevés pénzért vásároljuk őket az árudákban. A közönséges cickafark igénytelen, szép és sokoldalú gyógynövény, öntözést nem igényel, míg a kertészeti változat virága látványosabb, de egyéb haszna nincs. Előbbi gaz, utóbbi nem gaz.
Vajon miért érdemli a gaz megnevezést a pipacs, a katángkóró, a vérehulló fecskefű, a pongyola pitypang, az árvacsalán? Vajon mennyiben különböznek nemesített változataik az alapfajoktól? A nagyobb, látványosabb virág persze szempont, bár ha a kertünket nem látjuk el öntözőrendszerrel (erről majd egy következő bejegyzésben írok), akkor hiába a dúsabbnak, nagyobbnak ígért virágzás, a kertészeti változat sínylődhet, kevésbé fejlődik szépen.
 |
| Haszonnövény, gyógynövény, dísznövény vegyesen az ágyásokban |
Ugyanígy mindig fennakadok azon is, hogy a haszonnövényeket és a dísznövényeket miért kell feltétlenül külön ágyásban termeszteni. Amennyiben gondoskodni tudunk a megfelelő tápanyagigényről és nedvességről, miért ne nőhetne egymás mellett a kelbimbó és a kasvirág? Miért ne lehetne a virágágyás hátterét adó cserje termő ribiszke, és nem a dísznövényként ültetett, meddő fajok egyike? Miért ne lehetne egy díszkertben gyümölcstermő fa, a virágágyásban foltokban sóska, a veteményesben fűszernövény vagy egynyári virág? A gyepben pedig cickafark és pitypang, gyönyörű, légies bóbitákkal.
Ha az ember elvonatkoztat a fogalmaktól, elengedi a gazokkal kapcsolatos, és más, nem ökológiai szempontú csoportosításból adódó előítéleteit, a lehetőségek egész tárháza nyílik meg a kertben. Ez az út pedig nem csak kreatívabb, de sokkal könnyebb, mint azzal kínlódni, hogy gazmentes legyen a kert, vagy haszonnövények közé ne kerüljön dísznövény, esetleg fordítva.
 |
| Paradicsom és közönséges cickafark a dísznövények között |
A kertemben idén létesítettem egy virágágyást a birsalma körül. Ez azért jó, mert a frissen telepített fácskát mindig locsoljuk, és ezzel együtt az évelőket is. Az ágyásba kasvirág, többféle zsálya, muskotályzsálya, macskamenta, ernyős verbéna, zebrafű, napraforgó került, de meghagytam az ágyás szélén pár tő pipacsot, illetve a közönséges cickafark foltjait. Egy törzses egres és egy ribiszke került még bele, ha ezek megnőnek, csökken majd az évelők száma. Idén még nem olyan látványos, de jövőre már megerősödnek a tövek. Tavasszal kinőtt egy tő paradicsom is, amit meghagytam, így a virágágyást nyár végén a látványos, piros termés is díszíti. Ugyan elsőre forradalminak tűnhet, de nyáron felfedeztem a potsdami Sansoussi kastély kertjében a paradicsomot a virágágyásában. Szóval nyugodtan legyetek kreatívak, a dísznövények, haszonnövények és gyomok vegyítése menő!
 |
| Potsdam, Sansoussi kert, paradicsom a virágágyásban |
Korábbi ajánló az 50 kertépítő ötlet című könyvről ide kattintva olvasható, beszerezni pedig a Scolar Kiadó oldalán lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése