Az Ündürüxi legénysége tovább folytatja útját a különleges naprendszerben. Delfin jegyzete 2017. április 14-én, Pannonhalmán készült.
Amikor elhagytuk a Szappatiszt, elhatároztuk, hogy visszatérünk a Tatamamára. Nem szerettünk volna több kellemetlen élményt gyűjteni, no meg trutyit az űrhajóra. Ám ahogy készültünk elhagyni a naprendszert, Palka különös képződményt vett észre a hologramon. Mivel övé a felfedezés érdeme, átadom neki a billentyűzetet, jegyezze le ő életünk egyik legfurcsább élményét.
Berényi Rebeka illusztrációja |
Amikor elhagytuk a Szappatiszt, elhatároztuk, hogy visszatérünk a Tatamamára. Nem szerettünk volna több kellemetlen élményt gyűjteni, no meg trutyit az űrhajóra. Ám ahogy készültünk elhagyni a naprendszert, Palka különös képződményt vett észre a hologramon. Mivel övé a felfedezés érdeme, átadom neki a billentyűzetet, jegyezze le ő életünk egyik legfurcsább élményét.
Bolygó
koordinátái: TM-49˚ CSZ-83˚
Név: Ikereki
Karakter: ikerbolygó
Élővilág: van
Napló (Palka
jegyzete, Delfin vázlatpontjai alapján):
Hogyan vettük
észre a bolygót?
Pont úgy, ahogy
a négylevelű lóherét a háromlevelűek között. A sok egyforma gömbforma között
feltűnt, hogy ennél a bolygónál valami más. Mintha összeforrt volna két
égitest.
A bolygó külső
jellemzői
Úúúúú, ez
elképesztően izgalmas, mert itt egy kettős bolygóról van szó, amelyek egy közös
pont körül keringenek, és az egész rendszer együtt kering a nap körül. Mindkét
bolygót teljesen tenger borítja. A forgásnak van egy olyan fázisa, amikor a két
bolygó olyan közel kerül egymáshoz, hogy a tengerek, mint egy ezüst híd,
összeérnek. Szerencsénk volt, mert mi pont akkor értünk a bolygók közelébe,
amikor a híd kialakult. Amúgy talán fel sem figyeltünk volna a bolygókra.
Van-e élet a
bolygón?
Naná, a
legkülönlegesebb élőlények, akiket valaha láttunk, eáadásul barátságosak.
Legalábbis velünk. Ahogy közeledtünk, rögtön mellénk szegődött egy idegenvezető,
aki elmesélte nekünk a Ikereki bolygó sajátos civilizációját.
(Delfin azt
mondta, fogjam rövidre. Úgyhogy én nem mesélek olyan bőven, mint ő, csak
vázlatosan írom.)
Nos, mindkét
bolygó üreges, ahogy ezt a Szappanbubi-naprendszerben megszokhattuk. A
szárazföld a bolygó belsejében van, az élőlények az óceáni talapzaton élnek. A
belső földrészeket a vastag gázréteg követi, azt pedig a bolygó belső magja
világítja meg. Ugyanúgy vannak szárazföldek, szigetek, hegyek, mint a Földön,
csak éppen másfelé görbül a horizont, a vulkánokból pedig tengervíz lövell a
belső ég felé. És ez mindkét bolygón így van.
Ezekben a belső
világokban összetett élővilág alakult ki: vannak növények, állatok, és
értelmes, emberszerű lények. Olyan sima és kerek mindenük, mintha valaki
lecsiszolta volna az embereket. És ami a legérdekesebb: az egyik bolygón él
minden, ami nőnemű, a másikon minden, ami hímnemű. Állatból is, emberből is.
Berényi Rebeka illusztrációja |
Amikor a két
bolygó között összeér a híd, akkor óriási ünnepet rendeznek. Buborékszerű
tengeralattjárókon közelítenek egymáshoz, a híd felénél találkoznak, és egy
nagy bulihajón fesztiváloznak hetekig. Itt mindenki szerelmes lesz és
összeházasodik, az állatok pedig a vízben találkoznak, és őrült párzásba
kezdenek. (Bocsi, tényleg.) Aztán egy idő után veszekedni kezdenek, előbb csak
szelíden, aztán egyre vadabbul, és a végén háború lesz belőle, egészen addig,
míg a híd szét nem válik, és mindenki menekül, amerre tud. Ilyenkor a fiúk
túszul ejtik a náluk maradt lányokat, és fordítva, a lányok meg a fiúkat. Mire
újra körbefordul a bolygó, addigra megbánják, hogy összevesztek, és újra a
kibékülős fesztiválra készülnek. Aminek persze első része az ünnepélyes
túszcsere, meg végre találkozhatnak a családok. Furi, nem? Bár simán el tudom
képzelni, végül is Apa meg Anya is valahogy így működnek...
Értékelés
(1-5-ig): 5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése