A mai regényíró
foglalkozás őszintén meglepett. Még sosem találkoztam olyan gyerekcsapattal, akik
ennyire író fejjel gondolkodnak. Ráadásul nem egy összeszokott közösségről van
szó, hanem különböző korú gyerekekről, akik a nagyhetet töltik a Pannonhalmi
Főapátságban. Vili robotos történetén dolgoztunk, és a végére nagyszerűen
összeállt a történet, minden a helyére került. A szép, kerek történetnél már
csak a kitalálás folyamata volt izgalmasabb, igazi írói alkotóműhellyé vált a
Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanterme.
Az első, amit eldöntöttünk, hogy egy kalandos és vicces könyvet fogunk kitalálni, de hogy ne legyen súlytalan, időnként drámai elemek is megjelennek majd. Józsi bácsinak és a macskának fontos szerepet szánunk, mert a legjobbak azok a szereplők, akikről nem is sejtjük, hogy titokban ők mozgatják a szálakat. Azt is eldöntöttük, hogy nem repkedünk másik galaxisba, nem fogunk időt utazni – maradunk a kellemes kis falusi környezetnél.
Jellemfejlődés:
Kíváncsi és nyitott, a padlásra felérve előbb beleszimatol és hallgatja a neszeket – a robot borzasztó kíváncsi a világra, sok kalamajka forrása, hogy egyszerűen eltűnik, mert meg akar nézni egy dombot vagy erdőt.
− De hát tegnap is sült krumpli volt!
− Nem baj, Nagyi, krumplit kérek krumplival. És a krumplihéjat is kérem...
A legfontosabb kérdés, hogy került Box a padlásra, és miért. Sok apró mozaikból állt össze a történet, ennek kitalálása tényleg csapatmunka volt. Egy távoli bolygóról, egy meteorittal zuhant a Földre, Nagyi faluja mellé. Józsi bácsi megtalálta és hazavitte, hátha jó lesz valamire. Itt jön képbe a kéményseprő, aki egy szuperbéna titkosügynök, akit idegen létformák felkutatásával bíztak meg. Kéményseprőként mindenhová beengedik. A falvakban az elmúlt negyven évben semmi sem történt, így fásult, unott és szerencsétlen. Viszont Józsi bácsinál meglátja a dobozt, és rájön, hogy itt a nagy alkalom, végre talált valamit. Mielőtt még bevihetné a központba, még kipucolja Nagyi kéményét. Box, aki képes manipulálni az állatokat, segítségül hívja a macskát. A macska megtámadja a kéményseprőt, a robot a padlásra kerül. A jelenetet Nagyi is elmeséli Vilinek, amikor Vili felmászik a karácsonyfatalpért – ennyiben módosítottuk a mese első fejezetét.
A kéményseprő a történet során többször is megpróbálja visszaszerezni a dobozt, ez sok komikus jelenet forrása. Amikor sehogy sem sikerül neki, erősítést kér, és megérkeznek a gonosz titkosügynökök, seregestül, és el akarják vinni magukkal az immár Vili tulajdonságaival felruházott szuperrobotot.
Itt kerül sor a nagy összecsapásra, amit nem találtunk ki, mert ha egy történet eleje jól ki van találva, rendesen összefutnak a szálak, akkor a csúcspont szépen megíratja magát. Csak azt fogalmaztuk meg, hogy itt drámai pillanatnak is lennie kell – mégpedig a macska halála. A nagy összecsapásban feláldozza az életét a robotért. Box úgy támasztja fel a barátját, hogy robottá változtatja – a legelső gondolata a csapatnak az volt, hogy a macska robot, de valahogy csak a végére találtuk meg az okát és módját.
Végül a robot és a robotmacska Józsi bácsi kacatjaiból építenek egy űrhajót, és egy éjszaka titokban visszatérnek oda, ahonnan Box származik. Vili elkeseredik, de következő karácsonykor, amikor újra felmászik a karácsonyfatalpért, megtalálja Box ajándékát, egy új, icipici kockát. (Tadam, a történet egy második kötetben folytatható.)
Már csak a mese címe hiányzott. Nagyon határozott választ kaptam: a címnek egyszerűnek és határozottnak kell lennie. Törött képernyőt ábrázoló borítón nagy, narancssárga betűkkel ennyi álljon: BOX. Vagy ha a kiadó ragaszkodik a magyar címhez, akkor ennyi: DOBOZ.
Alapok:
Az első, amit eldöntöttünk, hogy egy kalandos és vicces könyvet fogunk kitalálni, de hogy ne legyen súlytalan, időnként drámai elemek is megjelennek majd. Józsi bácsinak és a macskának fontos szerepet szánunk, mert a legjobbak azok a szereplők, akikről nem is sejtjük, hogy titokban ők mozgatják a szálakat. Azt is eldöntöttük, hogy nem repkedünk másik galaxisba, nem fogunk időt utazni – maradunk a kellemes kis falusi környezetnél.
Emma rajza - elvetett ötlet: titkos ablak vezet egy másik világba, ahonnan Box származik |
Mátyás rajza - Robotmacska és Józsi bácsi |
Jellemfejlődés:
A munka
legizgalmasabb része következett. El szoktuk dönteni az elején, hogy a robot,
ahogy fejlődik a történet során, pozitív figura lesz, és Vili szövetségesévé
válik egy kihívás teljesítésében, vagy a történet során ő válik a legyőzendő
ellenféllé. Mindkettőre volt már példa. Kíváncsi voltam, most melyik variáció
fog győzni. Végül egészen meglepő megoldás született: a robot se nem jó, se nem
rossz. Ahogy Vili segítségével nő, a kisfiú jó és rossz tulajdonságait veszi át.
Ez borzasztó izgalmas játék, mert nem csak a főhős változik a történet során,
de a tulajdonságait felnagyítva tükrözi a robot. A macska pedig, amolyan komikus szereplőként, a két főhös ellentétpárja, tele a macskákra jellemző, bolondos tulajdonságokkal, amitől jogosan gondoljuk őket űrlénynek. (Szerintem amúgy tényleg azok.) A legjobb jellemfejlődési
csavar, amivel mostanában találkoztam.
Mátyás rajza - Nagyi, robotmacska és a megnőtt robot. A szellemeket az öccse rajzolta a képre. |
Ágnes rajza - Juci és Nagyi |
Meghatároztuk
Vili jó és rossz tulajdonságait, amik később a robot szuperképességei is
lesznek:
Vili segítőkész
és bátor – a robot egy klasszikus, segítő szuperhős lesz
Kíváncsi és nyitott, a padlásra felérve előbb beleszimatol és hallgatja a neszeket – a robot borzasztó kíváncsi a világra, sok kalamajka forrása, hogy egyszerűen eltűnik, mert meg akar nézni egy dombot vagy erdőt.
Nagyot tud
ugrani – a robot a Holdig is felugrik majd.
Csúnyán ír – ez
a humor egyik fő forrása. A robot különböző kijelzőkön keresztül kommunikál.
Annyira csúnyán „ír”, hogy rendre megrepednek a képernyők. Tönkreteszi Vili
telefonját, a mikró és a mosógép kijelzőjét, és Nagyi plazmatévéjéből is
kipotyognak a pixelek.
Türelmetlen –
ahogy Vili nehezen viseli az anyukája karácsonyi készülődését, a robot is
el-elveszti a türelmét, és inkább elvonul a dombtetőre madárlesni.
Elhallgat
dolgokat – Vili sem vallja be Nagyinak az elején, mit talált, és a robotnak is
bőven vannak titkai.
Nagyi és a puskafarkú macska |
A történet:
Miután Vili
megtalálja a robotot, belemegy, hogy teljesíti a kívánságait. Mivel
bioorganikus, ezért szellemi és testi táplálékra is szüksége van a
növekedéshez. Először etetni kell: rágott rágót, cigarettacsikket, krumplihéjat,
üdítős kupakot fogyaszt legszívesebben. Az élelem megszerzésében Nagyi és Vili
kapcsolatán lesz a hangsúly, mert Nagyi akaratlanul is Vili legfőbb
szövetségesévé válik. Például:
− Mit főzzek
ma, Vilikém?
−
Krumplilevest, krumplifőzeléket.− De hát tegnap is sült krumpli volt!
− Nem baj, Nagyi, krumplit kérek krumplival. És a krumplihéjat is kérem...
A szellemi
táplálék megszerzése kapcsán is támaszkodunk a mellékszereplőkre. A robot szellemeket
kér (mint szellemi táplálék!), és Vili hiába vadászik rájuk éjjel a padláson,
nem kerül elő egy sem. Kiderül, hogy Nagyi felér egy horrorlexikonnal, tele a
feje rémtörténetekkel. Ezen kívül rádióhullámokra is éhes a robot, ezeket Józsi
bácsi rengeteg rádiója szolgáltatja. Józsi bácsi amúgy nagyon szeret lomizni,
mindenféle kacatot gyűjt.
A történet
legfontosabb mellékszereplője a macska, aki úgy viselkedik, mint egy robot.
Valójában Box, a bioorganikus robot irányítja. Vili akkor kezd el gyanakodni,
amikor feltűnik neki, hogy furcsa a „macskaság program”. Innentől aztán Vili
mindenhol robotállatokra gyanakszik (robotkakas, robotvakond, robotszúnyog),
sőt, robotemberekre, pedig senki sem az.
Imre rajza - Robotmacska |
Beni rajza - Vili akkor fog gyanút, hogy a macskával valami nem stimmel, amikor Juci leesik a fáról. |
A legfontosabb kérdés, hogy került Box a padlásra, és miért. Sok apró mozaikból állt össze a történet, ennek kitalálása tényleg csapatmunka volt. Egy távoli bolygóról, egy meteorittal zuhant a Földre, Nagyi faluja mellé. Józsi bácsi megtalálta és hazavitte, hátha jó lesz valamire. Itt jön képbe a kéményseprő, aki egy szuperbéna titkosügynök, akit idegen létformák felkutatásával bíztak meg. Kéményseprőként mindenhová beengedik. A falvakban az elmúlt negyven évben semmi sem történt, így fásult, unott és szerencsétlen. Viszont Józsi bácsinál meglátja a dobozt, és rájön, hogy itt a nagy alkalom, végre talált valamit. Mielőtt még bevihetné a központba, még kipucolja Nagyi kéményét. Box, aki képes manipulálni az állatokat, segítségül hívja a macskát. A macska megtámadja a kéményseprőt, a robot a padlásra kerül. A jelenetet Nagyi is elmeséli Vilinek, amikor Vili felmászik a karácsonyfatalpért – ennyiben módosítottuk a mese első fejezetét.
A kéményseprő a történet során többször is megpróbálja visszaszerezni a dobozt, ez sok komikus jelenet forrása. Amikor sehogy sem sikerül neki, erősítést kér, és megérkeznek a gonosz titkosügynökök, seregestül, és el akarják vinni magukkal az immár Vili tulajdonságaival felruházott szuperrobotot.
Samu rajza - egy elvetett ötlet: mozgássérült kéményseprő |
Itt kerül sor a nagy összecsapásra, amit nem találtunk ki, mert ha egy történet eleje jól ki van találva, rendesen összefutnak a szálak, akkor a csúcspont szépen megíratja magát. Csak azt fogalmaztuk meg, hogy itt drámai pillanatnak is lennie kell – mégpedig a macska halála. A nagy összecsapásban feláldozza az életét a robotért. Box úgy támasztja fel a barátját, hogy robottá változtatja – a legelső gondolata a csapatnak az volt, hogy a macska robot, de valahogy csak a végére találtuk meg az okát és módját.
Végül a robot és a robotmacska Józsi bácsi kacatjaiból építenek egy űrhajót, és egy éjszaka titokban visszatérnek oda, ahonnan Box származik. Vili elkeseredik, de következő karácsonykor, amikor újra felmászik a karácsonyfatalpért, megtalálja Box ajándékát, egy új, icipici kockát. (Tadam, a történet egy második kötetben folytatható.)
Csenge rajza: Nagyi és Juci |
Már csak a mese címe hiányzott. Nagyon határozott választ kaptam: a címnek egyszerűnek és határozottnak kell lennie. Törött képernyőt ábrázoló borítón nagy, narancssárga betűkkel ennyi álljon: BOX. Vagy ha a kiadó ragaszkodik a magyar címhez, akkor ennyi: DOBOZ.
Nagyon szépen
köszönöm az élményt, a felnagyított jellemfejlődés annyira felcsigázott, hogy
minél hamarabb ki akarom próbálni, működik-e. Ígérem, majd elmesélem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése