A Szörny levelére (ha nem olvastad, itt megteheted) az alábbi üzenet érkezett a postafiókomba (nem csalás, nem én írtam, hanem Kiskata):
Kedves Szörny!
Bár igen meghatott a leveled, sőt, eleinte nyomasztott
is a gondolat, hogy a kuka mögé száműzeted magad, szinte marasztalni
akartalak, de gondoltam, kipróbálom nélküled, legalább pár napig, csak
hogy végre kialudjam magam. Aztán szörnyülködve tapasztaltam, hogy még mindig
itt tanyázol, (pedig kényszeredetten porcicátlanítom a padlót,
elmondhatja bárki).
Ezek után szögezzünk le pár szabályt, ahogy jó
lakótársakhoz illik. Először is ne, semmiképp ne járkálj napközben is!
Próbáld meg távol tartani magad a hálószobától, megígérem, ezentúl a
nappaliban a kanapé alatt ritkábban porszívózom, ott majd
elnyammoghatsz. Végül meg gondold újra ezt az elköltözés dolgot. Nem
kell messzire, nem kell ilyen drasztikusan, Isten őrizz, hogy a kukák
alatt fagyoskodjál, de feltételezem, hogy a sikítozásom a te idegeidet
is tépázza, így lassacskán egymás agyára megyünk és én mehetek az
úgynevezett szihomókushoz, ami nagyon drága és nem is szeretem,
szörnyeknek meg egyáltalán nincs.
Bízván a további együttműködésben,
maradok tisztelettel (meg egy hangyányi félelemmel):
Kiskata